0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gyárfás Vera
Megjelenés: 2002
Oldalszám: 360 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-7546-16-7
Témakör: Szociológia
Sorozat: Civil Szellem

Eredeti ár: 4500 Ft
Webshop ár: 2700 Ft

KOSÁRBA
Globális civil társadalom 1.

Globális civil társadalom. 1-2.

Élet és Irodalom
2005. április 8.

A sorozat címét és talán koncepcióját is ez a két kötet adhatta meg, ugyanis ezek a könyvek a nyugati társadalmakban nagy figyelmet váltottak ki. Lényegében a London School of Economics /a könyv Londoni Közgazdasági és Politológiai Egyetemként fordítja ezt le/ keretében folyó nagy kutatási áramlatot tükrözi, amelyek a civil társadalom és a globalizáció egymással érintkező, de sok szempontból divergáló folyamatait értelmezi. Mindkét kötet bevezetőjét az egyetem igazgatója, Anthony Giddens, a nálunk is jól ismert neves brit szociológus írta, és a szerkesztők, ill. a szerzők nagy része is londoni ill. brit, főleg az egyetem Civil Társadalmi Központjának és a Demokráciát Tanulmányozásának Központja ill. több más, hasonló, de a civil társadalommal kapcsolatos kutatóegység munkatársai. A kötet szerkesztői szerint a világ általános globalizációjához hasonlóan a civil társadalom is globalizálódik, és ezt a jelenséget a társadalomtudományok nem tudják kezelni, érdeklődésük főleg a nemzetállami keretek között működő társadalmakra irányul. Közben a civil világ a demokrácia jegyében és érdekében, de világos önérvényesítő elvek szerint szerveződik, politikai erőket fejleszt ki és mozgósít, a multinacionális cégeket profitjukban érintő nemzetközi akciókra képes, erőteljesen befolyásolja a médiát és a közvéleményt és több mai világmozgalom erőforrása.
A két kötet eredetileg évkönyvként készült, Global Civil Society Yearbook címen, eredetileg 2001.-ben és 2002.-ben jelent meg az Oxford University Press kiadásában. Lényegében hasonló szerkezetű is a két kötet, mindegyik négy nagy részből áll. Az első rész konceptuális jellegű, és mindkét kötetben valamilyen módon ez a legfontosabb két, ill. három fejezet helye. Az első kötetben a szerkesztők bemutatják az új fogalmat, a globális civil társadalmat, mint jelenséget és mint elemzési kategóriát, majd John Keane mintegy ellenpontként és vitapólusként tárgyalja a dilemmákat, akadályokat, problémákat, amelyekkel a globalizálódó polgári társadalmak találkoznak. A második kötetben már nem az elméleti témafelvetés és helyzetbemutatás az érdekes, hanem 2001. szept. 11.-nek a hatása – tulajdonképpen várható, de az előző kötet nyomán már elemezhetővé váló hatása – a globális civil társadalomra. 2001. szept. 11.-ig a globális polgári szerveződéseket töretlen és lendületes fejlődés jellemezte, ám a két amerikai felhőkarcoló összeomlása a fejlődés megfordulását vetítette előre. A szabadság és a demokrácia határai átalakultak, újradefiniálódtak. A vallás jelentősége új fényben jelent meg, felvetette, hogy összefér-e egymással a vallási társadalom és a civil globalizáció, ill. hogyan kell viszonyukat meghatározni. Erről szól a második kötet első három fejezete.
Ha az első résznek a legfontosabbak is, talán a második részeket lehet a legérdekesebbnek mondani. Ezek mindkét kötetben a civil globalizáció nagy területeit mutatják be, az első kötetben az új antikapitalista mozgalmakon, a növényi biotechnológia ellen és a környezetvédelem mellett megnyilvánuló fellépésen és a humanitárius katonai és segítő beavatkozáson át jelennek meg a területek, a másodikban a globális vállalati felelősség, a HIV/AIDS járvány és a nemzetközi bíróságok létrehozásán át.
A harmadik rész címe mindkét kötetben a Globális Civil Társadalom Infrastruktúrája, de a súlypontok mások a két kötetben. Az elsőben az internet, a globális mozgalmak csúcstalálkozóinak gyakorlata és a globális szervezetek pénzügyi háttere a téma, a másodikban a média és az információs /második/ forradalom, a globális szervezeti formák kérdései és a globális városok /vagyis a diaszpórák nemzetközi hálózatai/.
Végül a negyedik részt mindkét kötetben adatok, táblázatok, bibliográfiák, honlapjegyzékek és más, a témaköre vonatkozó információs források bemutatása, ill. azoknak a módszereknek leírása, amelyek segítségével ezek mutatókká, jelzőszámokká alakíthatók, tehát összehasonlításra alkalmassá válnak. Ha a negyedik részt jelzővel kell ellátni, akkor mondhatjuk, hogy ez a leghasznosabb, mert tudósok, újságírók, politikusok ennek nyomán tudnak leginkább tájékozódni, elemzéseket végezni. Az első kötetben kb. 150, a másodikban több, mint 200 oldal e rész terjedelme.
A két kötet nemcsak nálunk újszerű és ezért nagyon jelentős, mint olvasásuk nyomán világossá válik, ez a megközelítés világszerte új, és ilyen átfogó, szinte monográfiaszerű tárgyalás más kiadványban nem található meg. Így tehát bizonyos, hogy a kötetek egy sor könyvtárban, intézményi, vállalati és szerkesztőségi könyvespolcokon nélkülözhetetlen kézikönyvek, referenciamunkák lesznek.

Buda Béla dr.

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK