Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 208 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-43-3
Témakör: Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák

Elfogyott

A követ és a fáraó

A képbe zárt titok

Heti Válasz
2011-11-02

A szemfényvesztés képi elemeinek virtuóz mestere, a szürrealista látványvilág szakértője, a főként grafikáiról, plakátjairól és animációs filmjeiről ismert Orosz István - néhány novella és verskísérlet után - ismét az irodalom területére merészkedett, s a kötetet letéve az olvasó megelégedéssel nyugtázhatja: épp itt volt az ideje.

A téma természetesen művészettörténeti vonatkozású, de a legtágabb értelemben véve az. Egy tankönyv információgazdagságát és egy detektívregény fordulatokban gazdag stílusát ötvözve hordozza magában mindazt, amitől ez a műfajilag nehezen behatárolható, könnyed és közvetlen hangvételű, a szerző rajzaival gazdagon illusztrált mű jó eséllyel vonja magára a közönség figyelmét.


A mű középpontjában ifjabb Hans Holbein 1533-ra datált, Követek című festményének elemzése áll, jóval túlmutatva a pusztán művészeti vonatkozásokon. A német festő a francia követ megbízásából dolgozik VIII. Henrik Angliájában - már önmagában sem egyszerű a képlet. A kötet a kor történelmi és politikai intrikáit, pikantériától sem mentes eseményeit éppúgy górcső alá veszi, mint az 1500-as évek társadalmi viszonyait, kultúrtörténeti vonatkozásait. Az asztrológia és a kabbala tudományába tett rövid utazás után tablót rajzol egy letűnt kor ellentmondásokkal teli életéről, humanista gondolkodók, művészek, nemesi családok magánéletébe enged bepillantást, közeli és távoli asszociációkon keresztül képzőművészeti és irodalmi alkotásokat vizsgál. A tárgyalt festményen egy eltorzított koponyaábrázolásban megjelenő - a szerző grafikai munkáiban is lényeges szerepet játszó - optikai illúziót, az anamorfózist több szemszögből járja körül, aprólékosan, egyenként veszi sorra a képen szereplő tárgyak szimbolikus jelentését, bemutatja a szereplőket, egymáshoz és a festőhöz való viszonyukat, a mű keletkezésének körülményeit.

A bizonyítékokkal alátámasztott tényeken túl azonban a szerző nem fukarkodik a hipotézisekkel sem, merész elképzeléseket, fiktív lehetőségeket boncolgat, filozofál, de nem mond végleges ítéletet. Az olvasóra bízza, válassza ki ő a megfelelő látószöget.

Szekeres Nóra

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK