Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gerner József
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 598 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2794-39-6
Témakör: Tudománytörténet, Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller

Eredeti ár: 4900 Ft
Webshop ár: 3675 Ft

KOSÁRBA
Albert Einstein igaz története

Egy kicsi Einstein mindenkinek kell...

Természet Világa
2011-10-01

Albert Einsteinről, a tudomány „megasztárjáról” kötetek százai jelentek meg, amelyek egyaránt áttekintették tudományos munkásságát, eseménydús életének különböző szakaszait és magánéletének sokáig ismeretlen érdekességeit. Magyar nyelven is számos könyvet adtak ki, amelyek közül ki kell emelni Walter Isaacson enciklopédikus életrajzát [1], valamint a Gazda István által szerkesztett rendkívül érdekes gyűjteményt Einstein és a magyarok kapcsolatáról [2] és egy idézetgyűjteményt [3]. Folyóiratunk is többször foglalkozott Einsteinnel a róla megjelent művek kapcsán [4–6]. Ez a sorozat folytatódik most magyar nyelven Jürgen Neffe Einstein-művével [7], amely megjelenése időpontját illetően megelőzi Isaac­son életrajzát.  

Jürgen Neffe biokémiából szerzett doktori fokozatot, majd hosszú ideig a Geo magazin és a Spiegel szerkesztője és tudományos újságírója volt, valamint a Max Planck Tudománytörténeti Intézet kutatójaként is dolgozott. Jelenleg tudományos újságírással és tudománytörténettel foglalkozik. Einstein-életrajza 2005-ben jelent meg Hamburgban a Rowohlt Kiadónál. A könyv igen hamar nemzetközi bestsellerré vált, 2007-ben az év könyve volt, szerzője pedig Egon Erwin Kisch-díjban részesült. Itt volt tehát az ideje, hogy a művet a magyar olvasók is megismerhessék. 

A könyv magyar fordításával kapcsolatban az olvasó azonnal egy érdekességgel találkozik. A mű eredeti német címe a szerény „Einstein – eine Biographie” kifejezés, angol fordítása is ehhez tartja magát. A magyar változat címe, az „Albert Einstein igazi története” azonban (magyaros módon?) a fordító/szerkesztő jóvoltából kissé „bulvárosra” sikeredett, a logika szabályai szerint azt implikálva, hogy korábban az igaz történet nem volt ismeretes. Ez az érdekes fejlemény feltehetően annak tulajdonítható, hogy a kötet nem „lakkozott” képet ad Einsteinről, hanem részletesen foglalkozik személyiségének és életének „sötétebb” vonásaival is. 

Neffe a tárgyalásban nem követi a hagyományos kronológiai sorrendet. A beszédes címeket viselő Előszó, valamint az azt követő 20 fejezet sorra veszi Einstein életének és tudományos munkásságának fontos szakaszait, nagymértékben támaszkodva a Jeruzsálem és az Egyesült Államok archívumaiban található anyagokra, valamint a nemrég felfedezett új dokumentumokra, köztük Einstein eddig ismeretlen leveleire fiaihoz.  

Az Előszó alcíme: Einstein titka, amelyben a szerző azzal kezdi a történetet, hogy felidézi 1955. április 18-át, amikor Princetonban Thomas Harvey kórboncnok a városi kórházban elkezdi Albert Einstein tetemének boncolását. Az elhunyt meghagyta, hogy földi maradványait hamvasszák el, így az orvosnak ez az utolsó esélye, hogy megőrizzen valamit a mindenki által zseninek tartott tudósból az utókor számára. Gyors elhatározással az agyat kimetszi, mert meg van győződve arról, hogy ebben a darab idegszövetben rejtőzik a zseni agyműködésének titka. Eldönti, hogy a szervet magához veszi és nem adja vissza, mert abban reménykedik, hogy a szövetek mikroszkópos vizsgálatával megfejtheti a zsenialitás mibenlétét. A fejezet Einstein agyának kalandos történetét járja körül. 

A Második megszületése című fejezet Einstein életének meghatározó eseményét, 1919. november 6-ával azonosítja, amikor az angol Royal Society és a Royal Astronomical Society együttes ülésén Sir Frank Dyson, a brit királyi csillagász bejelenti: az 1919. május 19-i napfogyatkozás alkalmából brit csillagászoknak, köztük Sir Arthur Stanley Eddingtonnak sikerült mérésekkel igazolni Einstein általános relativitáselméletének a gravitáció okozta fényelhajlásra vonatkozó jóslatát. Neffe megfogalmazása szerint „Albert Einstein egy pillanat alatt újjászületett, mint egy legenda és mítosz, egy új korszak bálványa és ikonja”. 

Igen érdekes Neffe azon véleménye, miszerint: „Az újkori és a modern fizika két központi alakja, Newton és Einstein között érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel. Einstein is, Newton is valószínűleg Asperger-szindrómában szenvedett – ez az autizmushoz közeli viselkedési zavar a beszédkészség kései kialakulásában, a társadalmi problémák iránti korai, szinte megszállott érdeklődésben nyilvánul meg, ugyanakkor tanulási nehézségeket nem okoz.” (79. o.) 

Neffe igyekszik hűen megrajzolni a mítosz mögötti embert, és sokszínű háttérképet festeni azokról az eseménydús és bonyolult évekről, amelyeket Einstein megélt, különös tekintettel arra a két évtizedre, amelyet Berlinben töltött. Ebben nagy segítségére van, hogy jól ismeri a XX. század német történelmét, valamint a fizika történetét és a fizikával kapcsolatos filozófiai kérdések irodalmát is. 

 

Mileva a két fiúval

Nagy figyelmet fordít Einstein enyhén szólva is bonyolult magánéletére, beleértve első házasságát Mileva Marić-tyal, amely a „csavargó” Albert és a „cigánylány” Mileva elsöprő románcaként kezdődött és acsarkodó válással végződött. Felvetődik 1902-ben született lányuk, „Lieserl” kérdése is, akit Einstein soha nem látott, és akinek sorsáról csak keveset lehet tudni.  

A Drága fiaim… Apátok című fejezet részletesen tárgyalja Einstein viszonyát fiaihoz, Eduardhoz és Hans Alberthez, akik szenvedő alanyai voltak a rosszul sikerült első házasságnak. A szerző nem rejti el, hogy csak kevés szimpátiát érez a férj és apa iránt, és többségében sötét színekkel rajzolja meg érzéketlennek és önzőnek tartott alanyát. 

A könnyed stílusú és olvasmányos könyv rengeteg érdekességet tartalmaz, azonban az olvasónak nem árt olvasása előtt megismerkednie Einstein életének főbb eseményeivel, hogy az egyes fejezetek tartalmát el tudja helyezni az életműben. Az egyik ilyen érdekesség, hogy a szöveg Einstein által faragott kis versikékkel van megtűzdelve, ami esetenként tovább színezi a megrajzolt portrét. 

Az 1919-ben hirtelen jött hírnévre Einstein a következőképpen reagált (23 o.):

Csönget a postás, torkom szorul.  
Száz levél s újság reám borul.  
Ha ily kín rág, mit tehetnék?  
Hagyjatok már végre békén! 

A newtoni mechanikát illetően Einstein a következőképpen fogalmazta meg csodálatát (81. o.): 

A sok csillag arra nevel,  
Mesteredet hogyan tiszteld.  
Newton tervét mind követi,  
És az eget csendben szeli. 

A speciális relativitáselmélet, valamint az általános relativitáselmélet megszületésével külön fejezetek foglalkoznak, ez utóbbinál külön érdekesség Einstein és David Hilbert párhuzamos kutatásainak ismertetése a téregyenletek levezetésénél. 

A Barbáriából Dolláriába fejezet Einstein és Amerika kapcsolatát tekinti át az első látogatástól az emigrációig, valamint a fizikus Princetonban bekövetkezett haláláig. Einsteint első látogatása alkalmával világhírességnek kijáró bámulat és érdeklődés kísérte, ami eléggé terhesnek bizonyult számára, ahogy azt egy kis versikében megfogalmazta (227. o.): 

Bárhová is visz az utam,  
Viszontlátom önmagam:  
Fotóm falon, asztalon,  
Csillogó medálokon.  
Fényes urak, úrhölgyek  
Autogramért jönnek,  
A kiművelt fickónak  
Firkájáért hódolnak.  
Egy-egy jobb pillanatban  
Azt kérdezem magamban:  
Tán elkapott az őrület,  
Vagy ily barmok a többiek? 

Amint közismert, Einstein Hitler hatalomra jutása után emigrációba kényszerült, és élete hátralevő részét Princetonban, az Institute for Advanced Study professzoraként élte le. Utolsó éveit egy egyesített térelmélet kidolgozásának szentelte, amely azonban már nem vezetett sikerhez, ahogy arról A kudarcot vallott ember nagysága fejezet beszámol. Második felesége, Elsa halála után magára maradva folytatta erőfeszítéseit a „világképlet” keresésére, azonban ez a kísérlet már eleve kudarcra volt ítélve. Kissé bulvárosan fogalmazva, amerikai tartózkodásának egyetlen látványos eredménye az FBI figyelmének felkeltése volt – Edgar Hoover titkos háborút folytatott ellene és szerette volna kitoloncoltatni az országból [8]. Az utolsó évek érdekessége Einstein intim kapcsolata egy szovjet KGB-ügynökkel, Margarita Konyenkovával, amiről azonban kevés szó esik. 

Összefoglalva, Neffe műve érdekes és értékes munka, amelyből sokat megtudhatunk Einsteinről, az emberről is, nem beszélve az életét befolyásoló számos, ez ideig csak kevéssé ismert eseményről. Külön érték, hogy a szerző több német tudóssal készített beszélgetés kapcsán betekintést enged Einstein munkásságának korántsem nyugalmas utóéletébe. 

Ennek az ismertetésnek az ad szomorú aktualitást, hogy 2011. április 13-án, 70 éves korában elhunyt Evelyn Einstein, Einstein fogadott unokája, akit csecsemőkorában adoptált Hans Albert fia és felesége, Frieda. Egyes pletykák szerint Evelyn nem az unokája, hanem Einsteinnek egy New York-i táncosnővel folytatott kapcsolatából származó lánya volt. De ez olyan rejtély, aminek a megoldását már soha nem fogjuk megtudni. 

A magyar olvasó számára még egy „slussz­poén”: Budapesten még nincs vége az Einstein-áradatnak, az RS9 Színház nemrég mutatta be Podmaniczky Szilárd „Albert Enstein paprikás krumpli” című színdarabját [9]. A szerző abszurd drámája, amint a címben szereplő paprikás krumpli is jelzi, magyar környezetbe helyezi Einsteint és családját, beleértve a már elhunyt, de a darabban nagyon is élő, Lieserl nevű, házasságon kívül született első leányukat, akit az apja soha nem látott életében. Az előadás külön érdekessége, hogy Mileva szerepét férfi színész (!) alakítja. Ahogy azt mondani szokás, a darab értékelése már egy másik történet, de az mindenképpen dicséretes, hogy a dráma kaleidoszkópszerűen bemutatja Einstein életének egyes elemeit, a tudós gondolkodásmódját, magánéletének meghatározó konfliktusait. 

 

Az „Albert Enstein paprikás krumpli” egyik jelenete

Kedvcsinálónak még csak annyit, hogy a darab egyik hazai recenzense, Jászay Tamás a „férfi Mileváról” helyeslően jegyezte meg [10]: „Csuja Imre Milevája … maga a megtestesült indiszkréció … a szakállas, fülbevalós, ezüstösen csillogó hajú, kötényes dáma valódi terepe a konyha, s már csak ezért sem hiszem el neki, hogy a relativitáselmélethez valóban köze volna, mint azt hangosan állítja. Csujának szerencsére eszében sincs nőt játszani: dörgő hangon igyekszik katonás rendet vezényelni otthona élő és halott lakóinak.” 

IRODALOM  
[1] Walter Isaacson: Einstein – Egy zseni élete és világa, Alexandra, 2009.  
[2] Gazda István (szerk.): Einstein és a magyarok, Akadémiai Kiadó, 2004.  
[3] Alice Calaprice (szerk.): Idézetek Einsteintől, Alexandra Kiadó, Pécs, 1997. 
[4]  Bencze Gyula: Einsteinről mindent mindenkinek, Természet Világa, 2009/8.  
[5] Bencze Gyula: Einstein és a magyarok, Természet Világa, 2005/7, 2005.  
[6] Bencze Gyula: Milyen ember volt Einstein?, Természet Világa, fizika különszám, 2005.  
[7] Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története, Budapest, Typotex Kiadó, 2011.  
[8] Fred Jerome: The Einstein File: J. Edgar Hoover’s Secret War Against the World`s Most Famous Scientist, St. Martin’s Press, New York, 2002.  
[9] https://sites.google.com/site/alberteinsteinpaprikaskrumpli/ 
[10] http://www.revizoronline.com/article.php?id=2378

Bencze Gyula

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK