Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 337 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2794-25-9
Témakör: Informatika
Sorozat: edition 2.0

Eredeti ár: 3900 Ft
Webshop ár: 1950 Ft

KOSÁRBA
A szerzői jog kalózai
A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig

Oszd meg, és uralkodj!

Heti Válasz
2011-05-09

Orbánéknak lépniük kell - Gyökeres változás várható

 

Tudatosan ölti magára a tengeri kalózok külsőségeit és kétes hírnevét a fájlcserélő nemzedék, mely a szemünk előtt kényszeríti rá a zene- és filmipart a gyökeres változtatásra. Igaz, nálunk - a digitális vasfüggöny rossz oldalán - ez a folyamat lassabb, ám a készülő fájlcseretörvény javíthat a helyzeten.

"Annyira nincs semmi a torrenten, hogy a végén még bekapcsolom a tévét" - adott hangot unalmának néhány éve a Tumblr közösségi oldal egyik felhasználója. Azok közé a főleg Budapesten vagy Pest megyében élő, többnyire 30 év alatti fiatalok közé tartozhatott, akik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felmérése szerint a legnagyobb arányban nyitottak illegális tartalmak letöltésére. Akik már az amerikai vetítés másnapján "lehúzzák" a legújabb sorozatepizódokat, és olykor maguk készítenek hozzá magyar feliratot, akik DVD helyett letöltött filmeket néznek, és CD helyett MP3-fájlokat hallgatnak okostelefonjukon. És akik hivatalosan ma törvénysértő kalózok.

Bár Magyarországon szabad magáncélra másolatot készíteni jogvédett tartalmakról, a kalóznemzedék túlnyomórészt fájlcserélő hálózatokon, például a BitTorrenten szerzi be a kulturális javakat, ahol mindenki egyszerre osztja meg és tölti le társaitól a fájlokat. Márpedig a megosztás itthon is illegális. Technikailag lehetséges csak letöltésre használni a fájlcserélő hálózatokat, az ilyeneket azonban a kalózközösség kinézi, és piócának (leech) nevezi.

Az LMP zászlaján

A zene-, film- és lassan a könyvipar közben magukat a kalózokat tartja esküdt ellenségének, bevételei megcsapolóinak. "A fájlcserélők nagy része önként ölti magára a kalóz titulusát, reputációját és külsőségeit" - olvashatjuk Bodó Balázs nemrég megjelent A szerzői jog kalózai című könyvében. A legnépszerűbb torrentoldal neve The Pirate Bay (Kalóz-öböl), jelképe vitorlás kalózhajó. E társaságnak is megvan a maga romantikája. Tudatosan lázadnak a szerzői jog szerintük roskadozó rendszere ellen, amit gyakran fejeznek ki anarchista, antikapitalista jelszavakkal - más kérdés, hányan gondolják ezt komolyan, és hányan próbálják így nyugtatni a lelkiismeretüket. A kalózok 33 országban már pártot is alapítottak (a svéd alakulat 2009-ben bejutott az Európai Parlamentbe), itthon pedig a fájlcserelegalizálást zászlajára tűző LMP mögé sorakoztak fel.

"A szerzői jogvédelem kriminalizálja azt a természetes folyamatot, hogy az emberek megosztanak egymással kulturális tartalmakat, élményeket - érvel Maróy Ákos, a kalozpart.org egyik alapítója. - A tartalombirtokosok azt várják, hogy csak fogyasszunk, és ezért fizessünk, lehetőleg minden alkalommal vagy adószerűen. Pedig jobb, ha az emberek a kultúra továbbvitelében, újragondolásában is részt vesznek. A Kalózpárt azt szeretné, hogy a szerzői jogi védelmet az első megjelenéstől számított öt évre csökkentsék a mostani 50-70 évről."

Mivel a fájlcserélő hálózatok ellen nem látszik hatékony fellépés, a kalózforradalom már kész tény. A kulturális elosztás iparszerű folyamatából eddig kizárt felhasználó az internet segítségével a saját kezébe vette a terjesztést. Az a paradox helyzet állt elő, hogy míg a hálószoba-alkotók, amatőr művészek munkáit internetes nagyvállalatok terjesztik (például a YouTube), addig a globális film-, tévé- és zeneipar termékeit szub- és ellenkulturális szereplők amatőr hálózatai.

Ne kényszeríts lopásra!

A másik paradoxon, hogy éppen azok a jogtulajdonosok segítették elő a kalózkodást, akik most a fő kárvallottjának tekintik magukat. Filmrajongók például néhány hónapja adták ki a Don't Make Me Steal (Ne kényszeríts lopásra!) című petíciót, mely szerint vállalják, hogy nem töltenek le törvénytelenül filmet, ha a stúdiók - bizonyos feltételek mellett - ezt legálisan is lehetővé teszik. A petíció alapján láthatjuk, mekkorát tévednek, akik kizárólag az ingyenességben látják a fájlcsere népszerűségét. Az csak az egyik feltételük, hogy egy film ára a mozijegy árának harmada legyen. Elvárják azt is, hogy ne csak a legújabb, hanem minden valaha készült filmet letölthessenek, hogy feliratokat készíthessenek, hogy ne kapjanak az arcukba reklámot, hogy a megvett filmet archiválhassák, és bármilyen eszközön lejátszhassák.

E feltételeknek ma csak a fájlcserélő hálózatok felelnek meg, legális csatorna nem. Számottevő online filmkatalógus csak az Egyesült Államokban van, az ottani televíziók is csak amerikai netezőknek teszik elérhetővé műsoraikat. Az itthoni online videoportálok sem végleges letöltést, csak online megtekintést kínálnak, a megjelenés után fél évvel, néhány hónapig. Bodó Balázs kutatásából is kiderül, hogy a feketepiacok inkább hiányt pótolnak, semmint a legális fogyasztást helyettesítik: a három legnagyobb magyar közösségben cirkuláló filmek háromnegyedét nagyon régen vagy soha nem vetítették moziban.

A rétegműfajoknál archívumszerepet tölt be a fájlcsere, és jellemző a kísérletezés is: a legtöbb kalóz mindenféle műfajból letölt. Egy Csillagok háborúja-rajongó például könnyen eljut Kuroszava 1958-as, Rejtett erőd című alkotásáig, ami az űreposz első részéhez adott ihletet - fájlcsere nélkül esélye sem lenne beszerezni. Ilyen esetekben még Horváth Péter, a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója sem lát kivetnivalót a letöltésben. "Ha nincs legális alternatíva, és így elérhető a film, mit tehet a felhasználó?" - ismeri el kérdésünkre.


Digitális vasfüggöny

Pedig az emberek hajlandók fizetni a legális tartalomért. Ma a legális zenepiac is másként fest, mint hét éve. 2004 és 2008 között a CD-eladás 42 százalékkal zuhant Amerikában, a számok fizetős letöltése pedig 669 százalékkal nőtt, és jövőre még nagyobb bevételt termelhet - hála az Apple online zeneboltjának, az iTunes-nak és követőinek. Ethan Kaplan A CD halála című művében már el is temette a korongot, bár maradhat valamiféle fizikai adathordozó, amit dedikálni lehet a koncertek után.

A helyzet azonban csak Nyugaton biztató. Amint Herczog Edit magyar európai parlamenti képviselő nemrég egy interpellációban rámutatott, százmillió kelet-európai zenerajongó ki van zárva a legális letöltésből. Az iTuneson most vált elérhetővé a Hungaroton kiadó 2500 zeneszáma, de nem nekünk: az Apple zeneboltja éppúgy nem szolgál ki magyarokat, mint a Microsoft Zune és társai. A hazai próbálkozások pedig bedőlnek. A T-csoporthoz tartozó Track.hu után márciusban az Est Media Group zeneboltja, a Songo is bezárt. Egy szereplő maradt talpon, a Dalok.fm, de ott csak magyar dalok kaphatók. 

A kudarc fő oka az ár. "Ma Magyarországon zeneszámonként 5-10 forint lenne a reális ár: hogy egy buszjegy áráért két CD-nyi anyagot kaphassunk. Ehhez képest a legolcsóbb dalok 199 forintba kerültek, amiből 70 forint ment a közös jogkezelőkhöz" - panaszolta az ITCafénak Horváth Szabolcs, a Songót üzemeltető eMusic Kft. igazgatója. Bodó Balázs a Heti Válasznak hozzáteszi: "Az állam segíthetne az áldatlan állapoton, ha rákényszerítené a jogkezelőket ésszerű árak meghatározására, hiszen monopóliumokkal szemben joga van fellépni."

Az állam most talán segíteni is fogja a legális letöltés terjedését. Őszre új, 2015-ig szóló stratégiát dolgoz ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, melynek tézisei között szerepel a legális csatornák erősítése - mondja Tóth Zita, a HENT titkára. Az internetes átalánydíjról viszont - vagyis hogy az üres adathordozókra kivetett díj mintájára a netszolgáltatás árába is jogdíjat építsenek - egyelőre nincs hír. Egy fontos irány viszont már körvonalazódik: a magyar fájlcserélőknek nem kell félniük, hogy francia módra két figyelmeztetés után kikapcsolják az internetüket. "A tézisek nem tartalmaznak a felhasználók szankcionálására vonatkozó intézkedéseket, nem cél a lakosság, különösen a fiatalok nagy részének kriminalizálása" - szögezi le Tóth. Ez a ProArt vezetője szerint sem cél. Horváth Péter szerint inkább az a fontos, hogy a jogvédett tartalmat emelt díjas SMS-ért kínáló, úgynevezett warezoldalakat bezárják, és gyakran alvilági vagy offshore üzemeltetőiket felelősségre vonják, hiszen most náluk köt ki az az 50-100 milliárd forint, amit a felhasználók letöltésre áldoznak.

A warez szerverek elleni razziákat a fájlcserélő kalózok is megtapsolják. Őket nem a haszonszerzés motiválja. Ők lehetnek azok, akik rákényszerítik a globális tartalomipart, hogy felismerje: az új nemzedék nem igényel CD-t és DVD-t, hanem legális letöltési lehetőséget követel. "A törvény erejével nem lehet megszüntetni a kalózkodást - mondja Bodó. - Csak akkor, ha a jogosultak kielégítik azt a valós igényt, amit most csak a fájlcsere elégít ki."


KALÓZSZÓTÁR

BitTorrent: a legnépszerűbb fájlcserélő hálózat, amelyen a felhasználók egymástól töltenek le fájlokat.

Warez: jogvédett tartalmak jogsértő kereskedelme. A fájlok egy központi szerveren vannak, ahonnan a felhasználók pénzért, például emelt díjas SMS-ért tölthetik le.

Laky Zoltán

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK