A könyvnek két nagyon fontos és mérvadó előzménye van. Ha úgy tet­szik: ők a szülők. 1. Isaac Newton: A világ rendszeréről és egyéb írások. Válogatta, fordította és az utószói írta Fehér Márta (Magyar Hetikor 1977, egészvászon kötésben 45 forint). 2. Isaac Newton: A Princípiából és az Optikából – Levelek Richard Bentleyhez. Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Heinrich László (Kritérion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 7,25 lei. Téka. A sorozatot szerkeszti Benkő Samu Deák Tamás és Szabó Attila.)A jelenlegi kötet értékmentő, az egykori két kiadvány reinkarnációja, változatlan formában őrzi meg az „ősök” minden tulajdonságát. Ez úgy értendő, hogy a kötetek az egykori kiváló átültetéseknek és jegyzetek­nek, illetve az étékes szerkesztői elő­szónak és utószónak a szöveghű, betűhelyes utánnyomásai. Mivel az őspéldányok ma már beszerezhetet­lenek, 2003-ban a Typotex Kiadó új – Principia Philosopheiae Natura­lis című – sorozatának szerkesztői, Szegedi Péter és Ropolyi László böl­csen jártak el, amikor az utánnyo­más mellett döntöttek A régi-új kiad­ványhoz írt tanulmányaik, a Beveze­tés Newton természetfilozófiai írá­saihoz, valamint a most induló soro­zathoz írt Előszó alapos munka. Egyetlen – nem kicsi – gondunk a három kiadvány bibliográfiai egybe­vetéséből adódik. Ebből az derül ki, hogy a kultúra valutája az elmúlt 16–22 esztendőben mintha az átla­gosnál is nagyobb mértékben infláló­dott volna. Márpedig Newtont és a sorozat várható újabb természetfilozófiai írásait – például Max Planckéit – olvasnunk kell!

Fodor Lajos István

Természet Világa — 2003. december

Isaac Newton válogatott írásai

Érdekes sorozat első kötetét forgathatjuk; a magyar sorozatcím A természetfilozófia alapelvei lehetne. Tagadhatatlan, hogy a modern értelemben vett fizika Newton nevével és gondolataival kezdődik, hiába, hogy a változások matematikai leírásaival már Arkhimédész is próbálkozott, de csodálatos eredményei nem hoztak igazi áttörést. Fantasztikus, hogy milyen meglátásokra volt képes Arkhimédész a matematikai analízis, a differenciálszámítás eredményei nélkül, azért mégis egészen Newtonig kellett várni ahhoz, hogy a mozgástörvények alkalmazható alakban megszülessenek. Nem akarjuk, mert nem is a XXI. század elejének a feladata lenne, hogy Newton kortársainak és vetélytársainak, Leibniznek, Huygensnek olyan érdemeket tulajdonítsunk, amelyekre nem jogosultak, viszont tényleg pontosan látni kell, hogy milyen pozitív volt az ő szerepük is. Végső soron mi az, amiben a prímhegedűs Newton volt, és miben volt korszakalkotó Leibniz és Huygens szerepe? Ezt ez a válogatás helyére is teszi. A könyv Newton hatalmas életművéből olyan lényeges pontokat hoz elő, melyek - a magyarázó jegyzetekkel együtt - alig 228 oldalt foglalnak el a kisméretű kötetben. Newton (1643-1727) műveiből csak kevés jelent meg magyarul. Így van kötetünk Newton A világ rendszeréről és egyéb írások (Fehér Márta gondozása), Magyar Helikon, 1977., de a bukaresti Kriterionnál is megjelent Newton-válogatás: a Principiából és az Optikából. Levelek Richard Bentleyhez (1981). A mostani kötet Fehér Márta és Heinrich László által gondosan fordított és jegyzetekkel ellátott szövegeket válogatott. A meglehetősen körülményes megfogalmazású szövegekből sok minden mégis kiderül. A modern fizika mozgásproblémájának megfogalmazása mindenképpen, a bolygómozgás, az árapály-jelenségek úgyszintén, de az optikában nehéz Newton szavaiból tisztán látni. De vegyük tudomásul ezt; az úttörőknek nehéz a kifejezés, és a válogatás nem is rejtett célja lehetett erre is rámutatni. Newton alkotásának újbóli bemutatása hasznos tett. Rá kell mutatni az újat alkotó ember, az útkereső nehézségeire, mert az érdemeket amúgy is megtudhatja az ember az oktatás különböző szintjein. És reméljük, hogy a kötet hasznos szolgálatot tesz majd az olvasóknak. De valahogy másképpen, mint e sorok írójának ifjúkorában, amikor egyes gimnáziumok latint is tanuló diákjai a három Newton-axiómát latin eredetiben is idézni tudták.