0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Augusztinovics Mária, Gerner József, Sebestyén Ákos, Tarján Rezsőné
Kiadás: Harmadik kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 387 oldal
Formátum: Fr/5, kötve
ISBN: 978-963-2791-03-6
Témakör: Tudománytörténet, Népszerűsítő fizika
Sorozat: Principia Philosophiae Naturalis

Eredeti ár: 2550 Ft
Webshop ár: 1530 Ft

KOSÁRBA
Neumann János válogatott írásai

Ex libris

Élet és Irodalom
48. évfolyam, 03. szám

 

Nekünk, pszichológusoknak különösen fontos kérdés az, hogy az ifjúkorunkban oly sokat emlegetett C. P. Snow-féle két kultúra megléte szakadékot jelent-e vagy a mai világban éppenséggel közeledik-e egymáshoz az ember kutatásában a kétféle emberkép. Nincsenek illúzióim, s imperialista sem szeretnék lenni. Tudom, hogy még a pszichológián belül is létezik s maradni fog az értelmező s a magyarázó felfogások kettőssége. Ugyanakkor a magyarázó felfogások világában közeledés van a természeti és a társadalmi emberkép között. Ebben a közeledésben kulcsszerepet játszik a modern neurobiológia, a megismerés-tudomány s a kiterjesztett evolúciós gondolat. Konkrét kérdésekben mutatnak rá ugyanis arra, hogy az emberi jelentésteli világ kérdései megközelíthetőek természettudományos eszközökkel. Ismertetésem egyetlen kiadó fordításaira összpontosít. A Typotex ugyanis hivatásának tartja ezt a közelítést, s sorozatokat indított ennek képviseletére. A bemutatott első kötet, Ropolyi László és Szegedi Péter szerkesztésében a Principia Philosophiae Naturalis sorozatában jelent meg, mely sorozat a természeti világkép alapkérdéseinek történeti dokumentumait mutatja be. Kovács Ilona sorozata, a Test és lélek a biológiai pszichológia törekvéseit képviseli, míg a Kampis György szerkesztette Az evolúciós gondolat sorozat azt a törekvést, mely Darwin üzenetéből építené fel az emberi világot. Ez utóbbi sorozatban jelent meg az itt tárgyalt harmadik és negyedik könyv.

Neumann János: Válogatott írásai

A Neumann-centenáriumra kiadott kötet már megjelent magyar szövegekből válogat, igen gondosan összevetve a szövegváltozatokat, s bemutatja a fizikust, a matematikust és a társadalmi esszéistát. A „két kultúra” téma szempontjából azonban Neumann-nak az automataelmélettel s a számítógépek és biológiai rendszerek összehasonlításával foglalkozó írásai a relevánsak. A számológép és az agy Szalai Sándor fordításában a hazai kibernetika első nagy fellendülésekor jelent meg, s már negyven (!) évvel ezelőtt az igényes pszichológusdiákoknál kötelező volt ismerete. Azóta sok minden született, hazai közegben is, kognitív tudomány, modern idegtudomány s hasonlók, ezzel együtt Neumann továbbra sem történeti olvasmány. Ma is fogalmi kötelezvény annak végiggondolása, hogy gépeket és biológiai rendszereket összevetve milyen szempontjaink merülhetnek fel: a sebesség, a méret, a kapcsolat természete, a statisztikus versus determinisztikus számítás, az architektúrák összehasonlításának szempontjai. Ezeket abban a keretben látjuk ma már, ahol a gépet komolyan s részleteiben véve már a kezdetekkor megkérdőjeleződik az a gépi funkcionalizmus, mely semlegesnek tartja a megismerés-kutatásban a közeget, amelyben a megismerés történik. Éppen a matematikus Neumann az, kinek számára a rendszerek összevetése a biológiai rendszerek különleges „korlátait”, lehetséges megjelenítő módjait állítja előtérbe. Egy további, azóta újra és újra előtérbe kerülő szempont analóg és digitális megjelenítés kettőssége, és a vegyes rendszerek lehetősége mind az élettani, mind a gépi, mind a mentális rendszerépítésben. A digitális forradalom atyja a különböző mai kettős rendszereket is elővételezi: számára a két kultúra áthidalásának egyik kulcsa az a felismerés, hogy a központi idegrendszer működését „kisebb logikai és aritmetikai mélység jellemzi”, mint a természetes nyelvekét, de ez létrehoz egy másodlagos nyelvet, mely „ráépül a központi idegrendszer által használt elsődleges nyelvre” (344. o.). Az idegrendszer, hangzik a mai kettős modellek értelmezése, párhuzamos működéseivel utánozza egy szekvenciális és kulturális rendet követő – ma azt mondjuk – Neumann-gépezet működését. Azért is érdemes újraolvasni a forrást, hogy emlékezzünk rá, ezt már Neumann is látta.

...

Pléh Csaba

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK