Nekünk, pszichológusoknak különösen fontos kérdés az, hogy az ifjúkorunkban oly sokat emlegetett C. P. Snow-féle két kultúra megléte szakadékot jelent-e vagy a mai világban éppenséggel közeledik-e egymáshoz az ember kutatásában a kétféle emberkép. Nincsenek illúzióim, s imperialista sem szeretnék lenni. Tudom, hogy még a pszichológián belül is létezik s maradni fog az értelmező s a magyarázó felfogások kettőssége. Ugyanakkor a magyarázó felfogások világában közeledés van a természeti és a társadalmi emberkép között. Ebben a közeledésben kulcsszerepet játszik a modern neurobiológia, a megismerés-tudomány s a kiterjesztett evolúciós gondolat. Konkrét kérdésekben mutatnak rá ugyanis arra, hogy az emberi jelentésteli világ kérdései megközelíthetőek természettudományos eszközökkel. Ismertetésem egyetlen kiadó fordításaira összpontosít. A Typotex ugyanis hivatásának tartja ezt a közelítést, s sorozatokat indított ennek képviseletére. A bemutatott első kötet, Ropolyi László és Szegedi Péter szerkesztésében a Principia Philosophiae Naturalis sorozatában jelent meg, mely sorozat a természeti világkép alapkérdéseinek történeti dokumentumait mutatja be. Kovács Ilona sorozata, a Test és lélek a biológiai pszichológia törekvéseit képviseli, míg a Kampis György szerkesztette Az evolúciós gondolat sorozat azt a törekvést, mely Darwin üzenetéből építené fel az emberi világot. Ez utóbbi sorozatban jelent meg az itt tárgyalt harmadik és negyedik könyv.

Neumann János: Válogatott írásai

A Neumann-centenáriumra kiadott kötet már megjelent magyar szövegekből válogat, igen gondosan összevetve a szövegváltozatokat, s bemutatja a fizikust, a matematikust és a társadalmi esszéistát. A „két kultúra” téma szempontjából azonban Neumann-nak az automataelmélettel s a számítógépek és biológiai rendszerek összehasonlításával foglalkozó írásai a relevánsak. A számológép és az agy Szalai Sándor fordításában a hazai kibernetika első nagy fellendülésekor jelent meg, s már negyven (!) évvel ezelőtt az igényes pszichológusdiákoknál kötelező volt ismerete. Azóta sok minden született, hazai közegben is, kognitív tudomány, modern idegtudomány s hasonlók, ezzel együtt Neumann továbbra sem történeti olvasmány. Ma is fogalmi kötelezvény annak végiggondolása, hogy gépeket és biológiai rendszereket összevetve milyen szempontjaink merülhetnek fel: a sebesség, a méret, a kapcsolat természete, a statisztikus versus determinisztikus számítás, az architektúrák összehasonlításának szempontjai. Ezeket abban a keretben látjuk ma már, ahol a gépet komolyan s részleteiben véve már a kezdetekkor megkérdőjeleződik az a gépi funkcionalizmus, mely semlegesnek tartja a megismerés-kutatásban a közeget, amelyben a megismerés történik. Éppen a matematikus Neumann az, kinek számára a rendszerek összevetése a biológiai rendszerek különleges „korlátait”, lehetséges megjelenítő módjait állítja előtérbe. Egy további, azóta újra és újra előtérbe kerülő szempont analóg és digitális megjelenítés kettőssége, és a vegyes rendszerek lehetősége mind az élettani, mind a gépi, mind a mentális rendszerépítésben. A digitális forradalom atyja a különböző mai kettős rendszereket is elővételezi: számára a két kultúra áthidalásának egyik kulcsa az a felismerés, hogy a központi idegrendszer működését „kisebb logikai és aritmetikai mélység jellemzi”, mint a természetes nyelvekét, de ez létrehoz egy másodlagos nyelvet, mely „ráépül a központi idegrendszer által használt elsődleges nyelvre” (344. o.). Az idegrendszer, hangzik a mai kettős modellek értelmezése, párhuzamos működéseivel utánozza egy szekvenciális és kulturális rendet követő – ma azt mondjuk – Neumann-gépezet működését. Azért is érdemes újraolvasni a forrást, hogy emlékezzünk rá, ezt már Neumann is látta.

...