Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gerner József, Nagy Imre, Szécsi Ferenc
Kiadás: Harmadik kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 442 oldal
Formátum: B/6, kötve
ISBN: 978-963-2791-58-6
Témakör: Tudománytörténet, Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés
Sorozat: Principia Philosophiae Naturalis

Elfogyott

Albert Einstein válogatott írásai

Einstein az ikon, Einstein a tudós - Albert Einstein válogatott írásai

GyártásTrend
2011. február 10.

Nem hiszem, hogy bárki is vitatná: Albert Einstein sztár. Celeb, ha úgy tetszik. Székely László az Albert Einstein válogatott írásai című kötethez írt előszavában úgy fogalmaz, szinte kivétel nélkül minden európai műveltségű ember őt tekinti a XX. századi tudomány legelső személyiségének.

De Einstein talán még ennél is több: ikon. Arcképe (a fodrozódó hajjal és a jellegzetes bajusszal, no meg a huncut tekintettel) épp úgy, mint munkássága. Ő Maga A Tudós, A Zseni. Persze, ahhoz a legendához, amely ikonná válásának alapját adja, sok olyan tényező is hozzájárul, aminek valójában semmi köze munkáihoz, gondolataihoz. Ahogyan Stephen Hawkingra azért is tekintünk némi magasztalással, mert egy őt tolószékbe szögező sorvadásos betegség ellenére sem képes elveszíteni a reményt, hogy megtalálja a magyarázatot a világegyetem végső titkaira, úgy a matekból bukdácsoló, később a szabadalmi hivatalban dekkoló, állítólag napi tizenkét órákat szunyókáló, és mindezek mellett mégis a newtoni fizika cáfolatát adó, és az elméleti fizika új perspektíváit megnyitó Einstein a flegma géniusz lehet számunkra.

Nos, ez a legenda, ez a tisztelet, amely ezt az érdekes személyiségű tudóst övezi. De mit tudunk a munkásságáról? A programozó matematikusból lett népszerű író, Esterházy Péter önironikusan írja le azokat az okoskodó párbeszédeket, amelyek közte és más intellektuelek között zajlanak: te érted a relativitás-elméletet? Nem, de el tudom magyarázni. Hát valahogy így vagyunk vele a legtöbben. Oly kevés akad köztünk – még a matematikusok és a fizikusok között is –, aki bátran állíthatná, hogy értőn végigolvasta, megértette és átgondolta Einstein írásait. De akkor miben gyökerezik az Einstein-kultusz? Székely László jó tollú tudományos íróként egy ügyes fordulattal kezdi előszavát: „1919. november 7-ének reggelén Albert Einstein arra ébredt, hogy világhírű”.

De mit tudunk a munkásságáról?

Mint felvázolja, a tudós ekkor már másfél évtizede túl volt a speciális relativitáselmélet megalkotásán, Marcell Grossmannal öt éve kidolgozták az általános relativitás elméletét, kozmológiai dolgozatát két éve közzétette, és a tudóstársadalomban elismert, népszerű tudósnak számított. Mi történt tehát ezen a napon? A magyarázat egy fél évvel korábbi eseményben rejlik: május 29-én teljes napfogyatkozás volt, amely során a brit tudós, Arthur Eddington fénykép-felvételeket készített, amelyek segítségével ellenőrizni kívánta Einstein téziseit – a newtoni fizikával szemben – a bolygók pályájának elfordulásáról, a fényelhajlásról.

„Valósággal borzongtam” – idézi Eddingtont a szerző, majd hozzáteszi: utólag elemezve a mérések eredményeit azt kell mondani, nem voltak egészen pontosak ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan igazolják Einstein vélekedését, Eddington mégis úgy érezte, megtalálta a bizonyítékot. Ezeket az eredményeket nyújtotta be a Royal Society elé. A Társaság pedig november 6-án, a Royal Astronomical Societyvel közösen tartott ülésén elfogadta az eredményeket. Másnap reggel a Times vastag betűvel kiszedve tálalta a hírt: „Forradalom a tudományban. A világegyetem új elmélete. Newton elméletét megdöntötték.” Ezzel életre kelt egy legenda.

A Typotex merész kalandra indult, amikor a Principia Philosophiae Naturalis sorozatában közreadta Albert Einstein válogatott írásait, köztük a relativitáselmélet, vagy a kvantummechanika és a determinizmus kérdését vizsgáló írásokat. Nem éppen könnyű olvasmányok, a matematikai bizonyításokkal, képletekkel illusztrált művek figyelmet és az átlagosnál mélyebb matematikai és fizikai ismereteket kívánnak. A kötet mindezek ellenére eddig három kiadást ért meg, amit feltehetőleg nem csak az magyaráz, hogy felsorakoztat egy sor könnyebben emészthető, Einstein világlátását, filozófiai, morális és társadalmi elveit bemutató levelet, beszédet, cikket is, hanem az is, Einstein mégsem csak mint ikon érdekes. Akad olvasó, aki szívesen birkózik meg a keményebb gondolatokkal, azokkal az elméletekkel, amelyek a XX. századi fizika fordulatát hozták, és ezzel megalapozták XXI. századi világlátásunkat is.


Kerékgyártó György

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK