0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2005
Oldalszám: 144 oldal
Formátum: A/5, kötve
ISBN: 978-963-9548-71-8
Sorozat: Életutak

Eredeti ár: 1400 Ft
Webshop ár: 1050 Ft

KOSÁRBA
Egy közép-európai mérnöksors: Benedikt Ottó

Egy közép-európai mérnöksors: Benedikt Ottó

Magyar Tudomány
2006/3

A szerző az izgalmas, kimagaslóan tehetséges kutatómérnököt, Benedikt Ottót (1897-1975), bevallottan szubjektív módon mutatja be. A két évtizedes személyes ismeretség és mások, egykori munkatársak emlékeiből kirajzolódik egy „vonzó, összetett jellemű és néha ellentmondásosan cselekvő személyiség”. A kialakuló képet árnyalja, egészíti ki Benedikt Szvetlána utószava, aki édesapjáról számos dokumentumot, fényképet is a szerző rendelkezésére bocsátott.

Ki volt Benedikt Ottó? A magyar tudományos élet az MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyik alapítójaként és első igazgatójaként emlékezhet rá. Életútja számos fordulaton keresztül vezetett idáig, amelyben a fő szerepet a 20. század első felének történései alakították. A könyv lebilincselően színes, olvasmányos módon villantja fel a hős nem mindennapi életsorsát. Megtudhatjuk, hogyan lesz a magyar-osztrák származású, „jómódú polgári csemetéből, első-világháborús tüzér”, akinek ekkor születik első találmánya, két újfajta elven alapuló tüzérségi lövedék. Benedikt saját visszaemlékezéseiből is szerepelnek idézetek a kötetben. Például az anekdotikus történet, ahogy az ifjú katonatiszt 1918 októberében belesodródik az események középpontjába, és katonák előtt rögtönzött beszédével az őszirózsás forradalom egyik szereplőjévé válik. Kiemelkedő szociáldemokrata személyiségekkel (Leo Trockij, Karl Kautsky) már gyermekkorában találkozik. Így nem teljesen véletlen, hogy egy időre „lelkes szociáldemokrata, forradalmi aktivista, hivatásos pártmunkás” lesz. Börtön, majd internálás után 1920-ban osztrák emigrációba kényszerül, ahol „a műszaki problémákra gyermekkorától fogékony ifjú, pártja vezetői ellenére és rosszallásuktól kísérve” mérnöki diplomát szerez a Bécsi Műszaki Egyetemen.

Jelentős eredményeket ér el a különleges villamos motorok fejlesztése területén. Még Bécsben dolgozza ki a Benedikt-motornak elnevezett, vasúti vontatásra használt gépet. 1932-ben a szovjet kormány meghívja műszaki tanácsadónak és egyetemi tanárnak. A sztálini paranoia éveinek szerencsés túlélésében segítette, hogy „osztrák, ráadásul nagyon fontos találmányokat kigondoló és kivitelező mérnök”-ként sikerült elkerülnie a közvetlen politizálást. A Szovjetunióban töltött több mint két évtized alatt rengeteget dolgozott, oktatott, tudományos eredményeinek gyakorlati megvalósítását is irányította. Szellemes találmánya, az autodin - a szabályozott villamos erősítőgép – széleskörű elismertséget, nemzetközi sikert hozott a maga korában. Az autodin egy gépben valósította meg az akkor háromgépes feladatokat, és így a villamos hajtások különösen fontos elemévé vált. Benedikt mérnöki nagyságát bizonyítja, hogy amikor a forgógépes hajtásokat a félvezetős szabályozások felváltották, képes volt a témát feladni, és az új kutatási irányokat támogatni. Ez már 1955-ös hazatérése után történt.

A család: a cseh származású orvosfeleség, Szvetlána, a harmadéves villamosmérnök-hallgató, együtt települt át Magyarországra, és találta meg kemény munkával – elsőként a magyar nyelv megtanulásával – a maga helyét. Benedikt Aliz itt lett az orvostudományok doktora, Szvetlána pedig édesapja nyomdokait követve, kutatómérnök: a műszaki tudományok doktora. De közben még sok év telt el. Benedikt Ottó óriás energiával vetette be magát az itthoni munkába, kutatóműhelyének megszervezésébe. Néhány visszaemlékező szerint máig vitatott egy-két lépése ezen az úton. Először a Budapesti Műszaki Egyetem villamos gépek professzora lett, és önálló, tanszéki kutatócsoportot hozott létre. 1960-ban akadémiai keretben ebből alakult meg az Automatizálási Kutatócsoport, majd 1964-ben az Automatizálási Kutató Intézet, a mai SZTAKI elődje. Benedikt jó érzékkel választotta meg munkatársait, aminek eredményeként az új intézetben szakmailag értékes fiatal kollektíva jött össze. Így lett az intézet a nemzetközi szintű kutatás mellett egyben magas szintű szellemi központ. A könyvben erről a hőskorszakról a szerző és más, egykori munkatársak visszaemlékezései szólnak. Mesélik azt is, hogy mikor szembesült azzal, hogy szellemi gyermekét, az autodint túlhaladta az idő, még képes volt megújulni. Ezután születtek kitűnő munkái az erősen telített mágneses terek számításában. Ekkor már hetvenes éveiben járt!

Az MTA tagja (levelező 1956, rendes 1958), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik kezdeményezője és számos fontos szakmai szervezet elnöke, alelnöke volt. Tudományos munkái, könyvei német, orosz, angol nyelven jelentek meg a magyaron kívül. Életművéért 1958-ban Kossuth-díjat kapott.

A könyv az utolsó pillanatban készült, mikor még élnek azok közül néhányan, akik személyesen ismerték Benedikt Ottót. Az életrajzírónak az összegyűjtött anyag alapján sikerült művében izgalmasan megörökíteni ezt a nagy egyéniséget, és érzékeltetni az olvasóval „a politikai történéseiben gyötrelmes, viszont a természettudományokban és technikában ragyogó 20. század” egy kis vetületét is.

Vicsek Tamásné

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK