Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2006
Oldalszám: 180 oldal
Formátum: B/6, fűzve
ISBN: 978-963-9664-22-7
Témakör: Etológia
Sorozat: Gyorsuló Tudomány

Eredeti ár: 1450 Ft
Webshop ár: 1087 Ft

KOSÁRBA
Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában

Természet Világa
2008. január
A Csányi Vilmos előszavával fémjelzett tanulmánygyűjteményt öt szerző írásaiból állították össze a szerkesztők. A tartalom-jegyzék jelzése szerint a következőkből:
Az állati elme vizsgálata (Topál József); A szociális kogníció evolúciós háttere (Virányi Zsófia); Állati modellek az emberi szociális kogníció kutatásában (Kubinyi Enikő); A kutya mint az emberi szociális kogníció evolúciójának modellje (Kubinyi Enikő); Csoportalkotó szociális képességek (Gácsi Márta); Kommunikáció a csoportban: kutya-ember csoport (Gácsi Márta, Pongrácz Péter); Szociális tanulás (Pongrácz Péter); Szociális kogníció (Virányi Zsófia). A kötetet Topál József összefoglalója és fogalmi meghatározások gyűjteménye egészíti ki.
Ahogyan a közmondásos vélekedés tudja, a kutyás és kisgyermekes történetek mindig biztos sikerre számíthatnak. Ám ez esetben még sem valami könnyed, szórakoztató olvasmányról van szó. És amennyiben az összeállítás mégis szórakoztató, úgy az a megismerni-megérteni akaró intellektus közreműködéséből, a tudni-vágyás kielégítéséből, vagy annak elmaradásából fakad. Igen, mert e szerény méretű könyvecske erősen vitára indító nézeteket (is) tartalmaz. Részben azért, mert Lorenz óta sokat változott a kutya, az ember és kutya összefüggés értelmezése, és a szaktudományfok) is. Véleményem szerint azonban mégsem úgy, ahogyan a fül-szöveg kiemelésében olvasható: „Felmerült végre a kérdés: vajon mi az, ami a kutyát olyan ellenállhatatlanul vonzóvá teszi az emberi faj számára?” Mert ez így nem tudományos kérdés, pontosabban szólva aligha különbözik attól az érdeklődéstől, hogy miért válik vonzóvá egyik ember a másik számára. Az előbbi kérdésre minden kutyatartó tud valamilyen módon válaszolni. (Az ajánlott olvasmányokból sajnálatosan kimaradtak Axel Munthe ember-kutya kapcsolatról szóló alapvető elmélkedései.) Az már találóbb kérdés, hogy miért választotta a kutya az embert. Meg az is, hogy kutya-e a kutya, és ha igen, akkor miért nem. (Vagy fordítva.) Nos, ha türelmesen olvasunk, kapunk válaszokat ezekre a kérdésekre. De ugyanakkor vitatkozásra is indítanak, azért is, mert túlteng a magabiztosság, a mi tudjuk állásfoglalás a lehetséges, hogy így van feltételes mód helyett. Különösen akkor bántó ez a magabiztosság, ha a hivatkozási alap mégis csak feltételezésekre épül. Ez pedig a kutyává válás története.
A kutya története valahogy a kukoricáéra emlékeztet. A kukorica olyan mutáns, amelyik – széllel porzódó lévén – visszakeresztezéssel eltüntette vad ősét. (Régészeti bizonyítékai vannak!) Ugyanakkor a faj létezésének folyamatossága csak emberi közreműködéssel tartható fenn. A kutya sem életképes egy ember nélküli világban. Legalább is hosszabb távon alig-ha. Többet kéne tudnunk tehát a kutyává válásról, no és az emberré válásról is. Az e kérdésekről szóló és folyton módosuló hipotézisekre azonban csak egy másik hipotézis építhető, legfeljebb a bizonyosság gyanújával, reményével.
Nos, mivel itt nem kritikát, hanem könyvismertetőt olvas a kedves érdeklődő, csak érzékeltetni próbáltam, hogy az elfogult kutyatartók lehetőleg higgadtan olvassák sorait, kérdéseiket, kételyeiket pedig osszák meg a fent megnevezett kutatókkal.
(ulmarius)

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK