0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Both Előd
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 416 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2795-75-1
Témakör: Műszaki tudomány, Ökológia
Sorozat: Az ökológiai gondolat

Eredeti ár: 6900 Ft
Webshop ár: 5175 Ft

KOSÁRBA
Fenntartható energia
Mellébeszélés nélkül

Érzelmeken múlik a jövő energiája?

Piac és Profit
2012.03.30.

A jövőben a technológia fejlődésével és az okos hálózatok térnyerésével párhuzamosan, a háztartási méretű megoldások jelentősen hozzájárulhatnak majd az energetikai rendszerek bővítéséhez. A lakosság emocionális indíttatásból beszerzett háztartási méretű kiserőművei, tetőre telepített fotovoltaikus rendszerei és például a villanyautók által biztosított tárolási kapacitások jelentős beruházásokat is kiválthatnak.

Jó példa erre a tendenciára Németország, ahol a REN21 kezdeményezés legutóbbi jelentése szerint 2010-ben a 6,7 milliárd dollár értékű új megújuló alapú nagyberuházás indult el, amely összeg még mindig eltörpül a lakosság és kisvállalkozások által háztartási méretű megoldásokra - leginkább napkollektorokra és fotovoltaikus berendezésekre - költött 34,3 milliárd dollár mellett.

nemzeti energiastratégia, megújuló energia, energia, elektromos autó
Kép:PP/FörsterTamás

Magyarországon körülbelül             4500-5500       megawattnyi termelőkapacitás cseréje, illetve kiépítése válik esedékessé az elkövetkező évtizedben. Az energetikai hálózatok fejlesztését nálunk is egyre inkább a decentralizáltság elve mentén próbálják szervezni a döntéshozók. Ezzel jelentősen csökkenthető a hálózati veszteség mértéke és javítható a teljes rendszer üzembiztonsága. „A jövő energetikai rendszereit sokkal inkább az n-1 elv mentén szervezik majd meg. Azaz egy, de akár több elem kiesése mellett is a rendszernek működőképesnek kell lenni. Ez pedig egyértelműen a kisebb, decentralizált megoldások térnyerését támogatja" - mondja Briglovics Gábor, a Fenntartható energia - mellébeszélés nélkül című kiadvány megjelentetését támogató Alpiq Csepel Kft. vezérigazgatója.

Cselekvési terv
A kormány 2011. október 25-i ülésén elfogadta Magyarország II.Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, melynek elsődleges célja – a kormányportál közleménye szerint – a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával. A jelentős fejlődési potenciállal rendelkező zöldipar a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása révén a jövő egyik fontos iparága és kitörési iránya lehet a mezőgazdaság, a vidék és tágabb értelemben a nemzetgazdaság számára. Az energiahatékonysági programok hozzájárulnak a hazai versenyképesség fokozásához. Az e programok eredményeképpen megjelenő piaci kereslet 2020-ig akár 80.000 új munkahely megteremtését is elősegítheti. Az energia megtakarításon kívüli további járulékos hatások a komfortfokozat növekedése, az alacsonyabb zajhatás, épületeken belül a karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlanvagyon értékének növekedése. A tervezett intézkedések közvetett célja, hogy példájuk szemléletváltozást indítson el a társadalomban, melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat a természeti erőforrásokkal való bánásmódra, és így a környezetvédelmi, klímavédelmi és fenntarthatósági törekvéseket is támogatja.
Az Európai Unió tagállamainak az Európai Bizottság által meghatározott tartalmi és formai keretek betartásával Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet készítettek a 2008-ban kezdődő 9 éves időszakra. Ezen időszak alatt összesen 9 százalékos elvárt energia-megtakarításra törekednek a végfelhasználásban. Ennek megfelelően Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve azokat a már folyamatban lévő és tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyekkel a meghatározott ágazatok végső energiafelhasználása átlagosan évi egy százalékkal mérsékelhető 2008 és 2016 között.

Mindez nem jelenti azt, hogy az alaperőművekre ne lenne a jövőben is szükség. Ezeknek azonban kiemelkedő hatásfokkal, folyamatos rendelkezésre állás mellett, lehetőleg a helyi igények kielégítésére kapcsoltan hőt is termelve kell biztosítaniuk a villamosenergia-szolgáltatások gerincét. „Ezeknek az alapelveknek minden nagyerőműnek meg kell felelnie. Az hogy a tüzelőanyag fosszilis vagy megújuló energiaforrás ebből a szempontból lényegtelen. Amennyiben a lehető legnagyobb hatásfok mellett üzemel, az egyéb energetikai és hálózati szempontból fontos előnyös tulajdonságok miatt a gázalapon működő erőműveknek is van létjogosultsága a rendszerben" - hangsúlyozza a Csepeli Erőművet működtető vállalat vezérigazgatója.

Ugyanakkor a várhatóan a következő évtized derekára egyre inkább elterjedő okos hálózatoknak köszönhetően már a háztartási méretű megoldásoknak is kiemelt létjogosultsága lesz. Összességében ezek a megoldások akár majd nagyberuházásokat is kiválthatnak. „Ez lesz az az időpont, amikor az alapvetően gazdasági megtérülésre épülő állami és céges nagyberuházások mellett nagyszámban jelennek majd meg a lakosság alapvetően emocionális döntések mentén megvalósuló fejlesztései is. Ilyen beruházás lehet egy villanyautó megvásárlása, vagy a háztetőre napelemek felhelyezése" - mondja Briglovics Gábor.

Autózásból áram?

Az Európai Unió célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a villanyautózás széleskörű elterjesztése. Ezek a járművek azon túlmenően, hogy közlekedési eszközként szolgálják tulajdonosaikat. Egyre több kutatás foglalkozik annak a vizsgálatával, hogy miként lehet az elektromos járműveket rendszerkiegyenlítő szerepben alkalmazni. A jelenlegi infrastruktúra-kiépítettség (töltőhálózat hiánya) mellett az elektromos gépjárművek elsősorban a klasszikusnak vélt éjszakai töltési időszakban járulhatnak hozzá a villamosenergia-rendszer völgyidőszakainak kiegyenlítéséhez.

Azonban évek óta zajlik már a V2G (vehicle-to-grid) megoldások kutatása is. Az előzetes becslések szerint a teljes elektromosautó-flotta mintegy 80-90 százaléka a nap java részében - kivéve a munkaidő kezdete és vége körüli időszakot - a hálózatra kapcsolva parkol majd valahol. Ekkor az akkumulátorok feltöltését követően akár meghatározott árammennyiséget a hálózatba vissza is táplálhatnak majd a hirtelen csúcsigények kielégítésére. Ehhez persze megfelelő kommunikációs kapcsolatot biztosító technológia és okos áramhálózat szükségeltetik. Ez például egy 300 ezer gépjárműből álló flotta esetében akár 250 ezer ilyen parkoló gépjárművet is jelenthet, amelyek járművenként már 2 kilowattórányi áram hálózati betáplálásával ideiglenesen akár 100-150 megawatt kiegyenlítő kapacitást is pótolhatnak majd. „Ez pedig már nem is olyan távoli jövő. Európa számos nagyvárosában, például Stockholmban, már dolgoznak az okos, önfenntartó városrészek kialakításán, amelyek során már ezt a lehetőséget is számba veszik a tervezők" - hangsúlyozza Briglovics Gábor. (Az elektromos autók előnyeiről és hátrányairól itt olvashat részletesebben.)

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK