0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Szabados Levente
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 220 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-42-5
Témakör: Filozófia

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
A természet fogalma

A természet fogalma

Élet és Irodalom
2008 február 15.

Whitehead írta, tanítványával, Russell-lel a Principia mathematicát, a matematikai és logikai filozófia alapvetését. Russell az analitikus filozófia megalapítója lett, Whitehead pedig az ún. "folyamatfilozófia" megteremtésével írta be nevét a legnagyobb gondolkodók sorába. Az a könyve, melyet néhány év óta magyarul is olvasható fő műve (Folyamat és valóság) után most kezünkbe vehetünk, egy 1919-ben elhangzott népszerű előadás-sorozat terméke, melyben közérthetően foglalja össze azt, amit a természet új és helyes fogalmának tart, s lefekteti egy olyan természetfilozófia alapjait, mely "egy újrarendezett elméleti fizika szükséges előfeltétele". A könyv születése körüli években hódította meg a relativitáselmélet a világot, nem véletlen tehát, hogy Whitehead a maga természetfilozófiáját Einstein elgondolásaira tekintettel fejti ki. Úgy véli, "briliáns matematikai módszerének működését" Einstein "megbéklyózta egy igen kétes filozófia korlátaival".

Whitehead természetfogalma ellentétben áll a természet ama "megkettőzésével" vagy "kettéosztásával", amiről Cassirer is írt. Nem lehet szó sem az objektiváló tudomány és a szubjektív esztétikai megjelenítés, sem az érzékelhető és az értelemmel felfogható világ, sem az elsődleges és másodlagos minőségek, sem a látható tulajdonságok és a mögöttes magyarázó elvek közti hasadásról: "[...] minden, ami érzékelt, a természetben van. Nincs választási lehetőségünk. Számunkra a naplemente vörös izzása éppúgy a természet része, mint azok a molekulák és hullámok, amelyekkel a tudósok ezt a jelenséget magyarázzák. A természetfilozófiára hárul a feladat, hogy elemezze, miként kapcsolódnak össze a természet e különféle elemei." A természet tehát egy, rajtunk kívül van, s nemcsak érzékelésünk és észlelésünk, de - amennyiben helyes - filozófiánk is magára a természetre irányul.

De valójában mit tapasztalunk a természet megfigyelésekor? Tevékenységet, folyást, múlást, eseményeket. A világot "a történés folyamatos áramlásaként ismerjük": ebben a válaszban van Whitehead fogalmi újításának lényege. A természet konkrét tényei - az atomok és a molekulák, de még a "Kleopátra tűjeként" ismert régi-régi egyiptomi obeliszk is Londonban - nem mások, mint események, amelyeknek van egy sajátos jellegük és szerkezetük, s amelyeknek a részecskéi a relativitáselméletben feltételezett négydimenziós tér-idő sokaság végső elemei. A tárgyak az eseményekben vagy eseményfolyamokban helyezkednek el, s csupán kifejezik azok jellegét. Nem mások, mint absztrakciók.

Whitehead, elképzeléseinek eredetiségével egyenes arányban, meglehetősen magányos figura. A XX. századi filozófusok túlnyomó többsége tagadja ugyanis a közvetlenül a természet magyarázatára irányuló természetfilozófia létjogosultságát. Ez utóbbit a tudományfilozófiával helyettesítik, mely nem a természeti jelenségeket, hanem a természeti jelenségek kutatásakor alkalmazott megismerő apparátust, a szaktudományok fogalmait írja le. Természetesen ebbe is bele lehet fáradni, s mindig vonzó alternatíva marad a természetfilozófia, melynek a mai napig nincs Whiteheadnél nagyobb képviselője.

Kelemen János

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK