Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2005
Oldalszám: 368 oldal
Formátum: A/5, kötve
ISBN: 978-963-9548-61-9
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés
Sorozat: Magyar tudósok

Elfogyott

Gyorsuló idő

Gyorsuló időben - Marx György cikkgyűjteménye

Természet Világa
2006 április
 A Typotex Kiadó Magyar Tudósok sorozatában jelent meg egy válogatás a nemrégiben elhunyt kiemelkedő magyar tudós ismeretterjesztő és részben eredeti tudományos cikkeiből. Ismeretes, hogy Marx György szaktudományában, a fizikában ért el nemzetközileg kiemelkedő eredményeket (az a hír járta, hogy Nobel-díjra is felterjesztették), de a magyar tudományosságnak és kultúrának olyan ritka és nélkülözhetetlen alakja volt, aki a tudomány legújabb eredményeit közvetíteni tudta a társadalom széles rétegei felé is (nem véletlen, hogy e gyűjteményben napilapokban megjelent írásai is nem kis számban bekerültek) és „szót tudott érteni” a humán kultúra képviselőivel is. Aki hallotta briliáns, lenyűgöző előadását, bizonyára ma is hatása alatt áll. Hasonlót mondhatunk ismeretterjesztő cikkeiről is. A könyv szerkesztését Sükösd Csaba és Patkós András végezte, ők válogatták a kötetbe bekerülő cikkeket és a jegyzeteket, magyarázatokat is ők írták, valamint az életrajzi vázlatot a könyv elején.
 Jellemző módon az előszót Láng-ember, tisztaság címmel a neves költő, Juhász Ferenc írta. Ebben Marx Györgyöt többször is „költőnek”, „fizikus-költőnek” nevezi. „Látomásos képzelete többet akart tudni, szebbet akart hinni a Világegyetemről, mint amit az Egyetemes Természetről a fizikus, a tudós megtudhat. Akár a költő.”
 A válogatott ismeretterjesztő írások öt csoportba sorolva találhatók a könyvben, ezeket követi néhány tudományos cikk magyar fordításban. A csoportok címei önmagukban is jelzik Marx György érdeklődési körének széles spektrumát. Ezek: Földi világunk, Én tanár vagyok! Az Univerzum, Törékeny Földünk, Élet veszélyben.
 Az első csoport (Földi világunk) tanulmányai eredetileg az Új Írásban, a Népszabadságban, illetve a Fizikai Szemlében jelentek meg. Az első tanulmánynak a címe is jellemző: Gyorsuló idő, amely azután közkeletű fogalommá vált. „Egy mai ember annyi változást ér meg élete folyamán, amennyit az ókori Mezopotámiában csak száz egymást váltó generáció tapasztalhatott.” „... az ipari forradalom szorította le a termelékenység duplázódásának idejét egy emberöltő közelébe.”
 Ugyanebben a csoportban találunk meggondolásokat a környezetvédelemről, a megfelelő világmodellekről, de ugyanitt olvashatunk egy tanulmányt József Attila és a modern fizika kapcsolatáról. Itt tudjuk meg, hogy József Attila mennyire érdeklődött a matematika és a fizika iránt és azt, hogy ezek hogyan tükröződtek a költő verseiben.
 
Marx György tanárcsaládból származik és maga is tanár a szó legtágabb, legigazibb értelmében: A cikkcsoport címe is Én tanár vagyok! Már az előző csoport egyik tanulmányában írja: „Az a szép a tanárhivatásban, hogy maguknál is okosabbá tudják nevelni tehetséges tanítványaikat.”
 A csoport első tanulmánya folytatja az előzőben felvetett problémát: „A haladás üteme gyorsabb lett, mint a nemzedékváltás ritmusa. Ez konfliktusokat idézett elő, a régi módszer, hogy az érettségi vagy a diploma egy jogosítvány, hogy ne kelljen többet tanulni, csődöt mondott.” Jórészt ez az oka, hogy „... a 21. század szempont­jából a tanárok fontosabbaknak fognak bizonyulni, mint a politikusok, pénzemberek, katonák.” Ugyanis: „Közgazdasági tény, hogy a nemzetközi felmérésekben természettudományi oktatási teljesítményekben sikeres országok, Japán, Korea, Kína produkálja az új gazdasági csodákat.” Az oktatás során a jövőre kell felkészíteni tanítványainkat. Ugyanakkor az a probléma, hogy: „A jövőt nem ismerjük, tehát minden fiatalnak szüksége lesz az ismeretlenben történő tájékozódás stratégiájára.” Éppen ezért – Marx György szerint – a fizika lesz „a modern idők latinja”: „A valóság tisztelete, a lényeges adatok kiválasztása, alternatív modellek használata a jövő előrelátása érdekében, a modellek ellenőrzése és javítása – mindez olyan tevékenység, amelyet elsőként a fizika fejlesztett ki az ismeretlenben való eligazodásra törekedve. Ha a fizikatanítás képes lesz eme ’mesterség’ átadására, akkor az iskolai fizika legalább olyan fontos lesz a fizika jövője szempontjából, mint az olvasás, számtan vagy nyelvtudás.”
 Marx Györgyöt mindig izgatták az alapvető kérdések: a világmindenség keletkezése, alkotórészei fejlődése. Ezekről szólnak a cikkek az Univerzum című részben. Ezek ugyancsak az Új Írásban, a Népszabadságban és a Fizikai Szemlében jelentek meg.
 
A szerző, de a mi korunk is az űrhajózás kora. Egy-egy ilyen „expedíciót” a múlt és jelen tudósainak és technikusainak serege készítette elő és irányította. A Holdra szálláskor: „Az űrhajó automatáit szinte szakadatlan védőlánc kötötte a földi irányítóközponthoz is, amelyen 40 000 szakember tartott ügyeletet az egyhetes expedíció minden percében”, de az eseményt százmilliók követték a tévén és a rádión. „A Földre korlátozott figyelem elégtelennek bizonyulhat az élet eredetének megértéséhez. Az űrkutatás taníthat meg arra, miként jelent meg az élet a Naprendszerben.”
 A Szubjektív világtörténelem című tanulmányt, amely az univerzum megszületésétől az ember megjelenéséig követi végig a „világtörténelmet”, külön ki kell emelnünk, mert ehhez a „világtörténelmi áttekintéshez” jártasnak kell lenni a magfizikában, a kémiában, a geológiában és a biológiában is, így ezt a „világtörténelmet” csak igen széles látókörrel lehet megírni.
 
A Törékeny Földünk címet viselő rész főleg az üvegházhatással foglalkozik. Bámulatos az a tájékozottság a természettudomány legkülönbözőbb ágaiban, amelyek nélkül nem is lehetne ezt a kérdést tárgyalni. Ezek a cikkek is a Népszabadságban és a Fizikai Szemlében jelentek meg. „A 20. század utolsó két évtizedére mind az ózonpajzs, mind az üvegházhatás a nemzetközi figyelem és kutatás középpontjába került. A megfelelő légkör­modellek a létező legnagyobb számítógépeken futnak, így próbálnak bepillantani a civilizációs hatások által befolyásolt jövőbe.”
 Az Élet, veszélyben részben közreadott, eredetileg a Fizikai Szemlében, a Népszabadságban és a Magyar Tudományban megjelent cikkek lényegében a nukleáris energiával és az ehhez kapcsolódó kérdésekkel, így Csernobillal foglalkoznak. Nem tagadja a nukleáris energia felhasználásának kockázatait, mégis egyértelműen kiáll szükségessége mellett. A radioaktív sugárzás okozta veszélyeket illetően írja: „Szaporodik a tapasztalat, hogy olyan helyeken, ahol a talaj radioaktívabb, nem magasabb a rákhalandóság. Ha így van, akkor a rákkockázatnak van egy érzékenységi küszöbe, a rákkockázat csak körülbelül 10 mSv dózis felett kezd növekedni.” Ez a szakértők által nem általánosan elfogadott álláspont, de tény: „… az angol nukleáris ipar átlagosnál nagyobb (20–50 mSv/év) sugárterhelésnek kitett dolgozóinál figyeltek fel arra, hogy köztük alacsonyabb a leukémia és a rák gyakorisága, mint az átlagpopulációban.” „… magasabb lakossági sugárterhelés (100 Bq/m3 táján) csökkenteni látszik a leukémia és a rák gyakoriságát.
 Tudományos cikkei közül hat szerepel a könyv megfelelő részében. Ezek azokat az eredményeket közlik, amelyek a legnagyobb nemzetközi visszhangot váltották ki, és amelyek közül sokat máig idéznek, sőt az adott terület úttörő eredményei között tartanak számon.
 Ezek a következő témákat tárgyalják: a fermiontöltés megmaradása; a neutrínó-csillagászat (Menyhárd Nórával közös); földi lézersugárral hajtott csillagközi űrjármű; kozmológiai felső korlát a müon­neutrínó tömegére (Szalay A. Sándorral közös); az ún. gyenge erők szerepe az univerzumban; a fizika jövőjéről (Wigner Jenővel közös).
 A cikkgyűjtemény hűen mutatja Marx György sokoldalú érdeklődését és a tanulmányok döntő részben ma is aktuálisak. Ezt a tényt tükrözi a könyv elején található fénykép, amelyen Marx György mintegy visszanéz.
 Beszámolómat egy hosszabb idézettel zárom, amely Marx György erkölcsi felfogására jellemző és mindannyiunk felelős­ségét hangsúlyozza. „Ez a műszaki realitás éles ellentétben van a közember tudatával. Legtöbbünket csupán saját jólétünk foglalkoztat, mindenkiben – akinek más a színe, világképe, kultúrája, nyelve – ellenséget látunk. Azt hisszük, hogy egy embercsoport szerencséjét más népek rovására csinálhatja meg. Az újságok címoldalán anakronisztikus lokális konfliktusokat olvashatunk ma, amikor pusztítás fegyverei vannak felhalmozva, amikor savanyú eső, radioaktív szennyezés, energiaellátás, mezőgazdaság, sivatagosodás, éghajlatváltozás globális megoldást sürget. Szénnel tüzelünk (savanyú esőt, CO2-feldúsulás által kiváltott megszaladó üvegházhatást koc­káztatva, amit a Vénuszon tapasztalunk)? Kellő figyelemmel tudjuk-e üzemeltetni az atomerőműveket? Egyetlen önző generáció fogyassza-e el a Föld kőolajtartalékának utolsó cseppjét is? Hogyan zavarják meg vízerőművek az ökológiai egyensúlyt? Készen vagyunk az együttműködésre, mint az űrhajó utasai, akik számára az élelem, víz, levegő, energia biztosítása nyilvánvalóan közös ügy?.
Berényi Dénes

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK