0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2006
Oldalszám: 288 oldal
Formátum: B/5, kötve
ISBN: 978-963-9664-36-4
Témakör: Kommunikáció

Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft

KOSÁRBA
Hatalom a mobiltömegek kezében

Digitális remix

Digitoll
2007.8.16.
A XXI. századi informatikai-kommunikációs kézikönyv több olyan fogalom magyarázatára vállalkozik, ami pár éve még nem is létezett (pl.telematika) és nyugodtan kidobhassuk, a jó, öreg Jacobson -féle kommunikációs modellt, mert a színvonalas kötet ezt használja. Másffelól óvatos és helyénvaló szkepszis hatja át a két kötetetes grandiózus munkát, amikor pl. a szerzők megjegyzik, hogy lépten-nyomon használt cybertér fogalmát tulajdonképpen senki nem definiálta (én is Wiliam Gibson és K. Philip Dick munkáiból ismerem)
 A kötet vezérgondolata, bármiként is bűvészkedik a tudományos terminus technikusokkal, hogy a legfontosabb strukturális változás a telekommunikáció, az adatkommunikáció éas a tömegkommunikáció egyetlen médiumban való integrációja.
 A másik, szembetűnő, de szintén forradalmi változás a sugárzott interaktív komukáció terén elért áttörés. Az új médiában megtörténik az alapvető elmozdulás a két, vagy akár a több oldalú kommunikáció technikailag fejlettebb formái fel, az a kommunikáció maga is potencionálisan változatos formájú és különösen tartalomgazdag lehet a hang, az írott szöveg, a számok, a képek integrációja révén. A kötet természetesen nagy teret szentel az interaktivitás különböző szintjeinek értelmezésének.
 A változás csak a XX. századdal szemben állítva érthető meg.
 A XX. században a médiában folyó kommunikációban az allokúció mintája volt a legfontosabbá. Ebben a században a rádió, a televízió és egyéb közvetített eladási formák utólérhetetlenül gyorsan töretek előre, ami nagy léptékűvé, és tömegessé válásukkal járt együtt. Az új média (a XXI. századi) ezt a formát kevésssé támogatja, kivételt jelentenek például a fizetős csatornák műsorai.
 Az új média sokkal inkább a konzultációt tartja követendőnek. A konzultáció az információnak (elsősorban) a helyi egységek által való kiválasztása, amikor a helyi egységek maguk döntik el, milyen tartalmú, idejű, sebességű információt akarnak kapni.
 Az új médiában-a szerzők szerint-megnövekedett a regisztrációs lehetőségek száma is. A regisztráció során a központi egység, ami meghatározza az információ témáját, idejét, sebességét, információkat fogad helyi egységektől, akik ezen információk forrásai, és időnként maguk kezdeményezik annak elkülönülését. De ez az új média teremti meg a lehetőséget eddig nem ismert formák számára: elektronikus közvéleménykutatás, elektronikus szavazás)
 A döntő áttörés pedig a kötet szerzői szerint úgy következik be, hogy az új fogalmak új módon kapcsolódnak össze: Az integrált hálózat azt jelenti, hogy egyetlen médiumban kell kombinálnunk az allokuciót, a konzultációt, a regisztrációt és a beszélgetést. Ez pedig a társadalmi kommunikáció területén eléggé fontossá teheti az így előálló médiumot ahhoz, hogy kommunikációs forradalomról beszéljünk. Maga a könyv pedig mind a két kötetében, szakszerűen, de érthetően erről szól. A nem csupán szakemberek számára szolgáló kötet nagy része érthető a laikusok számára is, pl. amikor a szerző leszögezi, hogy a nagy távolságok áthidalásának a kommunikáció segítségével történő sebessége az új média egyik legfontosabb képessége, melyhez a hatalmas tárolókapacitás is társul, erősségét fokozva, megspékelve az átvitt információ pontosságával, amiben a telefon például nem erősködött.
 Az ingergazdagság tekintetében azonban nem kerekedett felül az új média a régi fölé, jól látják a szerzők elméletük hátrányait is: Még a legfejlettebb teleshop sem közelítheti meg soha azt az élményt, amit a boltban tapasztalunk.
 A szerzők nem tagadják a hátrányokat sem, így pl. hibául róják fel az alacsony adatvédelmi képességet is. Mindez elhalványul a nálunk is ismert, a sűrűn vizionáló miniszterelnök által is emlegetett Giddens téziseiből ismert fokuzatos reflexivitásra, ami nem is jelent mást, minthogy a modern ember növekvő tudása és tapasztalata jellemzővé tette,. Hogy majd minden társadalmi tevékenység folyamatosan fölülírt legyen.
 Így és csakis így magyarázható a sűrűn vizionáló, de egyre kevésbé táncra perdülő miniszterelnökünk részvétele Che Guevara emlékülésen, illetve Horn elmaradt kitüntetése után a kötelező, de annál barátságosabb hátbaveregetés.
 Talán ez lesz a következő könyv témája.
 Valószínűleg a hypertext médiájáról, a vele együtt járó társadalmi átalakulásról a legfontosabb könyvet kaphattuk kezünkbe.
 Egyoldalúsággal sem vádolható a szerkesztés. Az első kötetben nyolc szerző alapos, átgondolt tanulmánya található meg, mely kivétel nélkül mind első közlés.
 Lesz miről gondolkodnunk
 
Kerekes Tamás

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK