Mivel emlékszünk arra, milyen tanácstalanok voltunk annak idején, amikor Kína volt a díszvendége a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak – melyik kínai íróra kellene odafigyelnünk, melyik könyv körülbelül miről szól, és mit érdemes megvennünk? –, idejekorán úgy határoztunk, utánanyomozunk az úgynevezett északi országok íróinak, akik az idén érkeznek vendégségbe, hogy ne legyen annyira kínai, miről mit írnak norvég, svéd, finn, izlandi, dán íróvendégeink.

Kezdjük Sjónnal, aki iránt azért kezdtünk érdeklődni, mert nem tudtuk, miért nem jutott neki több név egynél. Ő izlandi író, és neve azt jelenti: látás – valójában Sigurjón Birgir Sigurossonként született. Költőnek indult, Björkkel is dolgozott együtt, a Lars von Trier rendezte Táncos a sötétben című film betétdalaihoz írt szöveget. A könyvfesztiválra a Magvetőnél jelent meg A macskaróka című regénye, amely az 1880-as évek Izlandján játszódik, s kerettörténete annyi, hogy egy pap napokon át üldöz egy rókát – közben körképet kapunk a korabeli izlandi falu mindennapjairól, babonákkal, szokásokkal együtt.
Hakan Nesser svéd író. A skandináv krimik rajongói – akik Magyarországon is egyre többen vannak – bizonyára ismerik a nevét. Történeteinek visszatérő főhőse Van Veeteren nyomozó, aki olyannyira népszerű, hogy százezres példányszámban adják el kalandjait. Az Animus Kiadónál megjelent A gonosz arcaiban egy tanárnőt férje holtan talál a fürdőkádban, de mivel részeg volt, nem emlékszik semmire. Alibije nincs, elítélik. Nem sokkal később feldereng egy emlék, ám még azon az éjszakán valaki leszúrja. A szintén ennél a kiadónál megjelent a Borkmann-elv is bővelkedik hullákban.
Pia Juul dán írónőt – noha most a Halland meggyilkolása (Polar Kiadó) jelent meg tőle magyarul – nem sorolhatjuk a lassan új irodalmi műfajt jelölő skandináv krimik szerzői közé: a regényben egy különös nő élettársa meghal, ennek köszönhetően tárul fel a kapcsolat múltja.
Szintén Dániából érkezett Harald Voetmann, a groteszk mestere, akinek most Plinius szerint a világ (Typotex Kiadó) könyve jelent meg magyarul. A könyv idősebb Pliniusról szól, és váltakoznak benne a mindennapi élet leírásai Plinius Naturalis Historiájának részleteivel és ifjabb Plinius Historiához fűzött jegyzeteivel – ami riasztóan hangzik, de a könyv állítólag vicces.
Janne Teller szintén dán. Ő a Semmi című könyvével gerjesztett botrányt, ami ifjúsági regényként jelent meg, de filozófiai, erkölcsi problémákat jár körül – és először betiltották a dán iskolákban. Ma kötelező olvasmány. Magyarul a Ha háború lenne nálunk (Scolar) jelent meg tőle, amely egy esszé arról, mi lenne, ha nekünk, európaiaknak kellene elmenekülnünk egy háború elől? 
Trisse Gejl is dán, ő a Pátriárka című kötettel futott be otthon – és ez jelent meg most magyarul is (L’Harmattan Kiadó). A regény a Hügler család történetét meséli el három, állan­dóan változó szemszögből: apa, lánya és a lány kislánya küzd a kimondhatatlan szavakkal, alkohollal, magánnyal. A könyv ugyanakkor nem bergmani módon ábrázolja a boldog család mint nem létező fogalom problémáját, hanem ironikusan, humorral.
Leena Lehtolainen Finnországból érkezett, első regénye 12 éves korában jelent meg. Rendkívül termékeny szerző, legsikeresebb sorozata Maria Kallio eseteit mutatja be. A most magyarul megjelent Az első gyilkosságom (Animus Kiadó) tipikus skandináv kriminek tűnik, azzal a különbséggel, hogy főhőse nem egy alkoholista, összeférhetetlen nyomozó, hanem egy nő.
Andri Snaer Magnason izlandi, és most a LoveStar jelenik meg tőle magyarul (Gondolat), egy jövőben játszódó, szatirikus regény egy olyan világról, ahol a marketing és a reklám törvényei uralkodnak, ez alapján választanak például élettársat az emberek – állítólag az 1984, a Monty Python’s Flying Circus és a Galaxis útikalauz stopposoknak világára hajaz a könyv, ami egy próbát biztos megér.
Tina Amodt svéd, és Betonpróza című kötete (PONT Kiadó) jelent meg magyarul – a kötet laza szálra összefűzött rövid prózaszövegek sorozata.
Carl Frode Tiller a norvég irodalom meghatározó alakja, de a Kong Ler nevű rockzenekarnak is tagja. Tőle a Bekerítés (Gondolat Kiadó) olvasható magyarul. Főhőse elveszítette az emlékezetét, ezért orvosai arra kérik rokonait és barátait, hogy segítsenek emlékei felidézésében. A regény három szereplő leveleiből, illetve elbeszéléseiből épül fel. Mindhárman alapvető szerepet játszottak a fiatal David életében: a kamaszkori barát; mostohaapja és a kamaszkori barátnő.
Kjell Askildsent világhírű norvég író, a minimalista próza nagymestere, művein Beckett és Kafka hatása érződik. A most megjelent, Úgy, mint azelőtt című kötet válogatás a szerző kisprózai életművéből (Európa Kiadó).
Jostein Gaarder is világhírű és norvég, bestsellere, a Sofie világa Magyarországon is sikert aratott. Most a Noran újra kiadja ezt a sajátos filozófiatörténetet, amelynek története annyi, hogy Sofie Amundsen, miután szem elől veszíti édesapját, naponta talál levelet a postaládájában az élet nagy kérdéseiről.
Cecilie Loveid norvég mindenes: ír prózát, verset, színdarabot, operalibrettót. Ismertek performance-jelenetei. Most a Maria Q (Napkút Kiadó) jelenik meg, amely Vidkun Quislingről, a norvég fasiszta bábkormány fejéről szól – illetve az ő szerelmiháromszög-történetéről.
Agneta Pleijel svéd szerzőt Lord Sohamár című regényéért az Északi Tanács „Kis Nobelnek” is nevezett irodalmi díjára jelölték, ez a kötet jelenik meg most magyarul (L’Harmattan Kiadó). A története: két lengyel kamasz fiú 1899 szilveszter éjjelén köszönti Zakopanéban az új századot. Az egyikük művész lesz, festő, fényképész, író, filozófus, a másik antropológus. A regényt Stanisław Witkiewicz és Bronisław Malinowski barátsága ihlette.
Katarina Mazetti neve ellenére szintén Svédországból érkezett, A pasi a szomszéd sír mellől című könyve 1998-ban jelent meg, azóta 25 nyelvre fordították le. Most a Park Kiadó adja ki a könyvet. 
Az összeállításban a könyvfesztivál hivatalos honlapja – www.bookfestival.hu – nagy segítségünkre volt.