0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 332 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-38-8
Témakör: Történelem
Sorozat: Historia Mundi

Ára: 3200 Ft (Elfogyott)

Az utolsó birodalom
Az Imperium Romanum természetrajza

Érdekességek az ókori Rómából

Hetek Online
2007.9.17.
 

A valaha létezett leghosszabb életű birodalom, az Imperium Romanum természetrajzát, politikai, gazdasági szerkezetét, mindennapjainak és kultúrájának érdekességeit vázolja fel legújabb művében Grüll Tibor ókortörténész, a Pécsi Tudományegyetem docense.

 

Grüll Tibor ókortörténész Az utolsó birodalom/ Az Imperium Romanum természetrajza című könyv a Typotex Kiadó Historia Mundi sorozatában látott napvilágot.

„A birodalmiság bizonyos jegyekben fogható meg, amelyek függetlenül attól, hogy milyen nép, vagy városállam hozza létre a birodalmat, ugyanazok egészen a mai korunkig. A birodalmiság különböző aspektusait vizsgáltam az alkotmányozástól, a hadsereg és a vallás szerepén át a kultúráig - mondta az MTI-nek Grüll Tibor, aki könyvében a birodalmiság „mai áthallásaival" is foglalkozik.

A szerző mindenekelőtt Róma „különös, kevert" alkotmányát emelte ki. Ismertetése szerint Arisztotelész óta három alkotmánytípust különböztetnek meg: az egyeduralkodóit, azaz a monarchikust, továbbá az oligarchikust, „ahol többen uralkodnak, de nem mindenki", valamint a demokratikus alkotmányos rendet, amelyben a polgárjoggal felruházott nép uralkodik.

„Míg az ókori görög városállamokban más és más alkotmányos rend uralkodott, Rómában mind a három egyszerre jelent meg. A két konzul hatalma gyakorlatilag megegyezett a királyéval, a szenátus jelentette az arisztokráciát, de létezett egy demokratikus elem is, mégpedig az, hogy mindez választásokon keresztül működött" - mutatott rá az ókortörténész.

Mint kiemelte, napjainkban egyetlen országban működik kevert alkotmány, az Egyesült Államokban. „Ma az amerikai elnök kezében akkora hatalom összpontosul, amelyet bármelyik császár megirigyelhetne. A szenátus egyfajta arisztokratikus kormányzást jelent, és ezt egészítik ki demokratikus elemként a négyévenkénti választások" - mondta Grüll Tibor, hozzátéve, hogy az alapító atyák tudatosan „rájátszottak" a római alkotmányra.

A szerzőt az is érdekelte, hogy létezhet-e rabszolgaság nélküli birodalom. „A rabszolgaság természetes velejárója a birodalmiságnak. Nem épülhet ki birodalom rabszolgamunka nélkül" - vélekedett.

Mint megjegyezte, a mai korban is létezik rabszolgamunka. A harmadik világ országaiban több millióra tehető azok lélekszáma, akik, ha jogilag nem is, de a valóságban rabszolgasorban élnek.

Grüll Tibor kitért arra, hogy az ókorra vonatkozóan még nem dolgozták fel a piacgazdaság kérdését. „Úgy tűnik, hogy a birodalmaknak, mint amilyen a Római Birodalom is volt, a velejárója egyfajta szabad piacgazdaság létrejötte. A római egy nagyon magasan monetarizált társadalom volt, ami azt jelenti hogy a birodalom legeldugottabb településein is pénzt cseréltek árura' - emelte ki a szakértő.

 Mint az ókortörténész rámutatott, a birodalmak nagymértékben alakítják természeti környezetüket. A Római Birodalomnak köszönhetően a szőlőültetvények egészen Gallia északi részéig terjedtek el. Itáliában is teljesen megváltozott a környezet, ahol mediterrán növényeket telepítettek, s egy kiváló hadvezérnek, a lakomáiról elhíresült Lucullus-nak köszönhetően meghonosodott a cseresznye.  

Az antik Rómában létezett ablaküveg, a vízimalmokat nemcsak a termény őrlésére, de energiatermelésre is használták, s ismerték a betont - hangsúlyozta Grüll Tibor, hozzátéve: „a reneszánsz korig kellett várni, míg a betont újra felfedezték. Míg az ókori görögök színházakat kizárólag a domboldalba tudtak építeni, a rómaiak a város közepén húzták fel többemeletes színházaikat".

Ismertetése szerint sztárkultusz ugyanúgy létezett az antik Rómában, mint ma. Leginkább a gladiátorokat, a kocsihajtókat, valamint a színészeket ünnepelték. Utóbbiaknak rajongói klubjaik is voltak. „Ezeket fanaticus-oknak hívták, ugyanúgy ahogy ma, amikor fanatikusnak mondjuk, aki rajong valami iránt" - említette érdekességként Grüll Tibor.

MTI

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK