0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: B/6, kötve
ISBN: 977-206-3231-12-7
Témakör: Szociológia

Eredeti ár: 2990 Ft
Webshop ár: 1794 Ft

KOSÁRBA
A világ számokban 2012

Hogyan állt helyt Magyarország a világban? Itt vannak a listák!

Napi Gazdaság
2012-4-1

Az államadósságban és munkanélküliségben is kiugróan magas szinten végzett a világban Magyarország, azonban még így is sokan szeretnének hazánkba menekülni.

Magyarország államadóssága a 11. legnagyobb volt a világon GDP-arányosan. A 85,6 százalékos szintet a "tüchtig" Németország is meghaladta, Japán viszont messze vert mindenkit 2010-ben: csaknem 200 százalékos mutatójával Görögországot a második helyre szorította vissza − derül ki A világ számokban 2012 című, a The Economist neve alatt futó kiadványból. A statisztikai zsebkönyv számos színes adatot nyújt a világ országairól, legyen szó makrogazdaságról, az irodafenntartás költségeiről, a legtöbb elhízott férfiról és nőről vagy éppen a Facebook-felhasználók számáról.

Súlyosak a devizaadósság terheiA Magyarországon a Typotex gondozásában megjelent könyvből kiderül, hogy az adósságszolgálatban is kiemelkedő szinten szerepel az ország, a névsor azonban itt nehezen lenne betippelhető. Hazánk a viszonyítási pontként megválasztott teljes kivitelhez viszonyítva 39,4 százalékos teherrel a 6. helyen van, az első helyen messzi mindenkitől leszakadva Kazahsztán szerepel 80,2 százalékkal. Ezt követően Lettország, Horvátország és Törökország áll.Az adat azonban csalóka, mivel a statisztika itt csak a devizaadósságot veszi figyelembe, így a klasszikus nagy adósok, mint az Egyesült Államok, Görögország és Olaszország lemaradnak a listáról. Az adott kategóriában a számunkra releváns viszonyítási pontok közül a lengyeleknél 28,8, míg a cseheknél 13,5 százalék volt a szint. Az adatok értékeléséhez azonban az ország export teljesítményét és a külföldi és hazai pénznemben denominált adósság arányát is figyelembe kell venni.Mindenesetre az kiderül, hogy a külső adósság GDP-arányosan Magyarországon a negyedik legnagyobb (milliárd dollárban mérve is tizenkettedikek vagyunk), a világ exportjának 1999-ben pedig 0,63 százalékát adtuk, szemben a lengyel 0,97 és a cseh 0,75 százalékkal.Magas munkanélküliséggel is még épp a magas fejlettségűek közé tartozunkA munkanélküliségi listára a 2009-es 10 százalékkal Magyarország a 36. helyre került, az első tíz országban általános a 20 százalék fölötti ráta (Spanyolország még éppen alatta maradt). Az életminőséget jelző társadalmi fejlettség mutatószáma tekintetében hazánk 80,5 százalékkal Bruneijel együtt a 35. helyre került, így még ha szinte teljes Európa megelőz is minket, éppen a magas fejlettségű országok között maradtunk (80 százaléknál szokták meghúzni a szintet). Részben talán ez is támogathatta, hogy 18. helyre kerüljünk az adott országba irányuló beadott menedékkérelmet összesítő listán.Az infrastruktúra szempontjából egész kedvező a helyzet. Egy négyzetkilométerre 1,7 km út jut, ezzel hazánk Dániával, Svájccal és Bangladessel együtt a 16. helyre kerül a világlistán, így az 50 legzsúfoltabb utat használó országok listájára már fel sem jutott. Itthon ezer főre 305 autó jut, a visegrádi országok közül azonban Csehország (417) és Lengyelország (395) is megelőz minket. Az élbolyban 600 feletti mutatóval szerepelnek olyan országok, mint Luxemburg vagy Izland.A könyvből kiderül az is, hogy az áremelkedés üteme mindössze 21 országban haladta meg 2010-ben a 10 százalékot, igaz, Venezuelában ez csaknem 30 százalékot jelentett, miközben négy országot defláció sújtott (többek között a letteket és az íreket). Az árupiaci infláció egy év alatt a kókuszolajnál és a gyapjúnál a 100 százalékot is meghaladta, a teának viszont 5,5 százalékkal csökkent az ára.Az oktatásra szánt kiadásoknál nem jutottunk fel a listára sem
Az oktatásról szóló adatoknál érdekes eltérések mutatkoznak. A statisztika az adott korosztályhoz viszonyítva közli az adatokat. Mivel idősebbek is bekerülhetnek a csoportba, ha később kerülnek be az oktatási rendszerbe, mint a viszonyítási pontként megadott életkor, így gyakoriak itt a száz százalék fölötti szintek. Az alapfokú oktatást tartalmazó listán a legmagasabb és a legalacsonyabbak között is - a fentiek miatt - fejlődő országokat találunk. A feltörekvők közül leggyorsabban Brazília zárkózik fel 127 százalékkal, valamint Indonézia 121 százalékkal.A középfokú és felsőfokú lista már inkább megfelel a várakozásoknak. Előbbinél a 20 fős lista még mindig 100 százalék fölött van, zömében OECD-országokkal, valamint a posztszovjet térség országaival. Utóbbinál már az élbolyban keverednek a résztvevők. Kuba az egyetlen, ahol 100 százalék fölötti az arány, majd Dél-Korea és Finnország követi 98 és 94 százalékkal.A rák és érrendszeri betegségeknél sajnos kirívóan rosszul teljesít az országAz egészségügyi költekezés alapján Magyarország nem került fel a GDP-arányos 30 országot tartalmazó listára, azzal viszont, hogy ezer főre 6,7 kórházi ágy jut (Finnországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan) a 19. helyre kerültünk. Az elhízási listán azonban nem szerepelnek a magyarok. A régióból a csehek küzdötték fel magukat egyedül a 25 országot tartalmazó listára.A vezető halálokat tartalmazó listákon Magyarország kettőn is szerepel. 100 ezer főből 318 halt meg itthon rákban, ezzel hazánk sajnos első a listán. A szív- és érrendszeri betegségekben ennél többen, 629-en haltak meg, ezzel 13-ak vagyunk a világban. A könyvben feltüntetett betegségek listáján ez a kettő az, amit európai országok vezetnek, a cukorbetegségnél közel-keleti országok, míg a TBC-nél és az AIDS-nél szegényebb országok vezetik a rangsort.Kevés gyerek, a válások száma nem extrémen magasEzer főre 9,8 gyermek jut itthon, így hazánk ezzel a 12. legalacsonyabb szinten van a világon, míg a termelékenységi arányszám még ennél is alacsonyabb. Egy szülőképes (a statisztika szerint 15-49 éves) nőre 1,3 gyerek jut. Ennél kevesebb gyermekszám csak Hong Kongban, Makaóban és Bosznia-Hercegovinában, igaz, velünk egy szinten van Szlovákia, Lengyelország, Románia, valamint a keleti nagy gazdaságok közül Japán, Szingapúr és Dél-Korea is. A lista túloldalát mindkét esetben Niger vezeti, ahol ezer főre csaknem 50 születés, és egy szülőképes nőre 7,2 gyermek jut átlagosan.A házasságok tekintetében egy évben 1000 főre 4 házasság jut. Európában a mutató csak Andorrában, Szlovéniában, Bulgáriában és Franciaországban házasodnak kevesebben. A nagyobb országok közül a legtöbb házasság Iránban van (11,3/1000 fő). Az Egyesült Államok 7,1-gyel a 27. helyre jutott.A válásoknál Magyarország a 34. helyet érte el: 2,3 válás jut 1000 főre. Itt azonban már számos európai ország megelőz minket, így itt nem sikerült extrém módon kiugrani az EU-s átlagból.

Pintér András

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK