0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: B/6, kötve
ISBN: 977-206-3231-12-7
Témakör: Szociológia

Eredeti ár: 2990 Ft
Webshop ár: 2242 Ft

KOSÁRBA
A világ számokban 2012

Adatbánya

Élet és Irodalom
2012. augusztus 3.

Izgalmas, szórakoztató, néha elszo­morító olvasmánya The Economist sta­tisztikai kiadványa. Valóságos arany­bánya annak, aki kíváncsi a világ helyzetére, társadalmi gazdasági mozgásaira. A kötet szerkesztői rendkívül alapos munkát végeztek, hatalmas forrásanyagot használtak fel. 67 ország részletes leírását, mutatóit állí­tották össze, s 194 ország adatait ve­tették egybe. Az ilyenfajta könyvet inkább csak lapozgatni lehet, érde­kességekre vadászni benne, s felfe­dezni az adatok közötti rejtett össze­függéseket.

Számtalan vonatkozásban előfel­tevéseink igazolódnak; Magyaror­szág "helyezései" sem meglepőek. Államadósságunkkal – a GDP 85,6 százaléka – a 12. helyen állunk. Gaz­daságunk működését több mutató is nagyjából hasonlóan minősíti: munkanélküliségi rátánkkal (10 szá­zalék) a 36. helyen, exportunkkal és üzleti környezeti indexünkkel a 37., globális versenyképességünkkel infrastrukturális szempontból a 35. he­lyen állunk. Ez utóbbi mutató Cseh-, Észt- és Lengyelországban, Szlová­kiában és Szlovéniában is jobb a mi­enknél. Társadalmi fejlettség – jövedelmi helyzet, várható élettartam, írni-olvasni tudók és beiskolázottak száma – alapján is hasonló az ered­ményünk: a 35. hely. Minket Szlo­vákia, Málta, az Arab Emírségek, Észtország, Ciprus, Brunei előz meg. Az élen Norvégia, Ausztrália, Új-Zéland, USA, Írország, Hollandia, az utolsó húsz helyen pedig afrikai országok találhatóak.

A magyarországi korrupció mér­tékéről nem tudunk meg semmit, a könyv ugyanis csak a legszennyezet­tebb, illetve a "legegészségesebb" 15-15 állam mutatóit közli.(A cpi­.trancparency.org honlapja szerint az 54. hely a mienk; hazánknál még Do­minika, Costa Rica, Ruanda is ke­vésbé korrupt.) A 40 kérdés alapján mért sajtószabadság mutatóval (7,5 Ponttal) a huszonharmadikok voltunk – igaz, még 2010-ben! Észtország, Litvánia, Litvánia, Csehország is előttünk végzett; a legjobban a skandi­náv országok, Finnország, Hollan­dia, Svájc szerepeltek.

Halálozási mutatónk – a 24. hely – Európában Oroszország, Ukrajna, Lettország, Litvánia után a legrosszabb. Hazánk nem is szerepel azon országok közel ötvenes listáján, ame­lyekben a legmagasabb élettartam várható. A férfiak nálunk átlagban 70, a nők 78 évig élnek, míg az op­timum férfiaknál 80 év (Izlandon, Svájcban, Japánban, Ausztráliában), a nőknél 87 év – Japánban. (A legkorábban, 45–49 évesen Afganisz­tánban, Lesothóban, Kongóban hal­nak meg az emberek.) Népességünk 2005–2010 között mínusz 0,21 szá­zalékkal csökkent, ezzel a világrang­ listán a kilencedik, születésszámunkkal pedig a 12. helyre küzdöttük le magunkat. A népszaporulat alakulásába belejátszhat, hogy egyre ke­vesebben házasodnak (21. hely), az egyfős háztartások "versenyében" pedig a tizenhetedikek vagyunk. (Minket gazdag európai országo­kon kívül Szlovákia, Észtország, Csehország, Ukrajna és Litvánia előz meg.)

A karcsú könyvecske egyik meglepetését számomra az életminőség  különleges mutatói jelentik. A világ le­gélhetőbbnek tartott városait több tényező – például politikai stabilitás, egészségügy, kultúra, oktatás, infra­struktúra – alapján választották ki. A tízes listán Bécs a 3., Helsinki a 6. Négy város Ausztráliában, három Kanadában, egy Új-Zélandon talál­ható. (Ez a három ország egyébként a legadakozóbbak közé tartozik.) A Boldog Bolygó Indexbe a várható élettartam, a megelégedettség mellett beleszámít az ökológiai lábnyom is, vagyis, hogy az adott társadalom­nak mennyi földre, vízre van szüksé­ge önmaga fenntartásához, a megtermelt hulladék elnyeléséhez. (A legnagyobb "lábnyoma" Luxemburg­nak, az Egyesült Arab Emírségek­nek, az USA-nak és Kuvaitnak van.) A legboldogabb országok listájának első 10 helyén viszonylag szegény, s Vietnamot kivéve dél- és közép-ame­rikai, karibi országok végeztek (töb­bek között Kuba is.), Luxemburg vi­szont – ahol a világon a legnagyobb az egy főre jutó nemzeti jövedelem (évi 105 ezer dollár) – a lista vége felé kullog. Csak annyi pontot tudott összeszedni, mint a polgárháborúk súj­totta Szudán. Vagyis, a jólét nem tesz boldogabbá.

Gervai András

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK