0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: B/6, kötve
ISBN: 977-206-3231-12-7
Témakör: Szociológia

Eredeti ár: 2990 Ft
Webshop ár: 1794 Ft

KOSÁRBA
A világ számokban 2012

Amiben jók vagyunk és amiben nem

TátKontúr
2013-1-11

Hiába a sok metrón, buszon, villamoson telefonjába bújó utas, az egyetemi előadásokon laptoppal unatkozó fiatal, még mindig nem facebookozunk elegen. Bezzeg Izland!

 

Izlandon ugyanis ezer emberből hatszázhatvannyolc lóg a Facebookon, de ha a felhasználók számát nézzük, akkor természetesen az USA áll a világ élén – ilyen és ehhez hasonló érdekes adatokkal szolgál A világ számokban 2012 című könyv, amelyből megtudhatjuk, hol állunk mi, vagyis milyen helyet foglal el Magyarország a különböző világranglistákon. Nézzük először azokat az adatokat, amelyekre nem igazán lehetünk büszkék!

A híradó megfelelő forrást biztosít ahhoz, hogy megtudjuk: egyre kevesebben vagyunk az országban. Nem, ez nem (csak) a külföldön szerencsét próbáló egyetemisták miatt történik – az okokat most nem vizsgáljuk részleteiben, azonban az biztos, hogy Magyarország népességszáma folyamatosan csökken, ezzel pedig hazánk igencsak előkelő pozíciót foglal el a leglassabban növekvő országok között: egészen pontosan a kilencediket. Ebben erősen közrejátszhat az is, hogy ezer főre mindösszesen tíz születésszám jut, továbbá négy házasság, és két válás…

Az emberek általában úgy gondolják, hogy egy kapcsolatot a férfinak kell kezdeményezni, a modern felfogás szerint azonban egyáltalán nem probléma, ha a nő fejezi ki szimpátiáját a kiszemeltje felé. A „vadászösztön” tehát a nőkben is megjelent, és ezen egyáltalán nem is kell csodálkoznunk, hiszen jelenleg Magyarországon száz hölgyre csupán kilencven férfi jut.

Sokat hallunk a hazai munkanélküliek magas számáról is, ez pedig olyannyira igaz, hogy a világon harminchatodikak vagyunk a legmagasabb munkanélküliségi ráta listáján. Sajnos meglehetősen elöl állunk a legtöbb halálozást illetően is, egészen pontosan a huszonnegyedik helyen. Ebben nagy szerepet játszanak a szív- és érrendszeri megbetegedések, és sajnos azt is el kell mondanunk, hogy a rákos megbetegedésekben elhunytak száma az egész világon Magyarországon a legmagasabb.

Köztudott, hogy az alkoholt sem vetjük meg, a számok pedig magukért beszélnek: a hétvégi bulik mind hozzájárulnak ahhoz a negyvenkilenc liter sörhöz, húsz liter borhoz, amelyet évente egy fő vásárol, de az összes alkoholtartalmú italok elfogyasztott mennyisége is jelentős, összesen hetvenkét litert iszunk évente. Legközelebb mi magunk is elkezdhetjük számolni, mennyivel járulunk hozzá ehhez az „előkelő” átlaghoz…

Ha már a szórakozásnál tartunk, Magyarországon száz háztartásból kilencvenhétben nézhetik az X-Faktort színes TV-n, és húszban tehetik meg, hogy utólag is visszanézzék az interneten a szombat esti adást – száz magyar állampolgár közül pedig száztizennyolc (!) teheti meg, hogy szavazzon is kedvencére telefonkészüléke segítségével, de nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. Ennek okaként akár az alacsony fizetéseket is felhozhatnánk, azonban azzal eldicsekedhetünk, hogy a minimálbér átlagbérhez viszonyított arányát tekintve Magyarország a kilencedik helyen áll. Habár az állam külső adóssága igen magas, az infrastruktúra versenyképességét tekintve jó helyen állunk, a harmincötödikek vagyunk.

Magyarországról egyre többen szeretnének elmenni, de biztosak lehetünk benne, hogy hozzánk szívesen jönnek a külföldi turisták – ha csak rövid időre is. A világ leglátogatottabb országai Franciaország, USA és Spanyolország, azonban mi sem panaszkodhatunk, hiszen hazánk huszonnegyedik a listán.

A 2012. évi nyári olimpiai játékokon az összesített éremtáblázatban Magyarország a kilencedik lett, 1896-tól 2012-ig összesen százhatvanhét aranyérmet, száznegyvennégy ezüstöt és százhatvanöt bronzot szereztünk, az összetettben ezzel a nyolcadik helyen állunk, megelőzve Kínát, alig maradva le Svédország mögött. Mellesleg idén nem csak nyáron, Londonban gyűjtögettük az érmeket, Hatos Gábor magyar birkózó ugyanis november elején értesült róla, hogy doppingvétség miatt kizárták a harmadik helyen végzett Szoszlan Tyigijevet, ezért őt illeti a bronzérem.

A közlekedést sem hagyhatjuk ki a sorból, hiszen kis hazánk nyolcezer kilométer hosszú vasúti hálózattal rendelkezik, ezzel pedig huszonnegyedik a világranglistán. Ennek ellenére rövid- és hosszútávon is inkább autóval utazunk, jelenleg minden harmadik embernek van lehetősége rá, hogy saját gépkocsival keljen útra. A svájciak ellenben szívesen vonatoznak, náluk jegyzik a legtöbb utast, a „legtöbb autó” kategóriában pedig Luxemburg vezet, náluk ezer emberre hatszázhatvanhárom járgány jut.

Ha körülnézünk a „legek” között, további érdekességre bukkanhatunk. Ahogyan már említettük, Magyarország a kilencedik leglassabban növekvő ország évenkénti 0,2 százalékos népességcsökkenéssel. A világon leggyorsabban Katar lakosságszáma növekszik (évente tizenöt százalékkal), azonban azt nem tudjuk, hogy a sok várandós hölgy hozzájárul-e azokhoz az adatokhoz, melyek szerint a katari nők több mint negyvenöt százaléka elhízott.

A legdemokratikusabb ország Norvégia, ahol a nemek eloszlásában is egyenlőség van, száz férfi közül ugyanis mindenki találhat magának feleséget. A két legkevésbé demokratikus ország – amin talán nem is lepődünk meg – Észak-Korea és Csád. Ezek ellenére azonban a „happyplanetindex” szerint nem a norvég lakosok a legboldogabbak a világon, hanem Costa Rica állampolgárai, pedig ők csak négy érmet szereztek az összes eddigi olimpián. A demokrácia vonatkozásában meg kell említenünk, hogy valószínűleg Indiában költenek a legkevesebbet a politikusok fizetésére –  százezer főre mindössze 0,05 képviselő jut. Ruandában és Andorrán pedig a nők uralják a parlamentet, a képviselők több mint a fele ugyanis hölgy.

Ausztráliában és Új-Zélandon élnek a világ legjószívűbb emberei, a társadalom ötvenhét százaléka „adakozó” az alapján, hogy a felmérés előtti egy hónapban mennyi pénzt fordított jótékony célra, mennyi időt töltött mások megsegítésével, illetve segített-e idegeneknek az adott időszakban.

A statisztikák böngészése lehetőséget ad számunkra, hogy megerősítse bennünk a tudatot: még van hova fejlődnie Magyarországnak. Azonban ha kicsit optimistábban gondolkodunk, akkor láthatjuk, hogy számos másik szempont alapján is pozitív értelemben előresorolhatjuk hazánkat a világranglistán. Mi is növelhetjük a boldogság-indexünket, ha észrevesszük és elgondolkodunk azon, hogy milyen jó a helyzetünk bizonyos országokéhoz képest: Szváziföldön a népesség egynegyede AIDS-fertőzött, Afganisztánban a várható legmagasabb életkor negyvenöt év, Tanzániában pedig több mint  száznegyvenötezer beteg jut egyetlen orvosra.

Berta Kitti

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK