Megjelenés: 2007
Oldalszám: 360 oldal
Formátum: A/5, fűzve
ISBN: 978-963-9664-49-4
Témakör: Zeneelmélet
Sorozat: Claves ad Musicam
Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft
KOSÁRBA
Eduard Hanslick: A zenei szép
Hanslick a radikális újítókkal szemben érzéketlen és kíméletlen, vaskalapos zenekritikusként él a köztudatban. A zenetörténeti anekdotagyűjtemények szívesebben idézik a szívtelen formalista tévedéseit; éleslátásról és judíciumról árulkodó, a jelen zenekritikusát irigységgel eltöltő, maradandónak mutatkozó ítéleteit viszont kevésbé.
Most, hogy könyvét teljes egészében olvashatjuk, és szentenciaként idézett mondatai eredeti kontextusukban köszönnek vissza, egy nagyműveltségű, a tudományosság által támasztott igényeknek megfelelni vágyó, széleskörű természettudományos ismeretekkel rendelkező filosz, egy gondolatait revideálni képes tudós portréja bontakozik ki a kötet lapjain: olyan gondolkodóé, aki mindezeken túl közérthető stílusban érvel. A névmutatót, válogatott bibliográfiát és a szerző életrajzi adatait is tartalmazó könyvet Csobó Péter György fordította, jegyzetelte és igényes utószóval látta el. A kötet tulajdonképpen három, hasonló terjedelmű részből áll. Az első és természetesen a legfontosabb ész Hanslick műve, mely a szerző életben tíz alkalommal
jelent meg, az első kiadás dátuma 1854, a tizediké 1902. Az egyes kiadások alkalmával Hanslick módosított a tanulmány szövegén, részben az építő kritikai észrevételek, részben a zenetörténeti fejlemények hatására, hiszen 1854-ben még nem sejthette, hogy a század második felének meghatározó zeneszerzői, Wagner és Liszt, zenéjükkel és zenefilozófiai nézeteikkel alapvetően befolyásolják majd a korszak zenei gondolkodását. Ezen újabb fejlemények mellett pedig Hanslick, aki időközben Bécs legbefolyásosabb zenekritikusává vált, nem mehetett el szó nélkül: Wagner és Liszt, azaz az Új német iskola zenéjének fundamentális, majdhogynem fundamentalista bírálójává vált. Az egyes kiadások változásait a jegyzetekben követhetjük végig. A könyv harmadik részét Csobó Péter György mintegy százoldalas, disszertáció igényű utószava teszi ki, melyben többek között részletesen bemutatja a mű körül kialakult korabeli vitát.
Hanslick nézetei közül leggyakrabban a könyv elhíresült mondatát idézik: „A zene tartalmát hangozva mozgó formák alkotják”. Ez a megfogalmazás meglepően radikális, hiszen kiderül belőle, hogy mi nem tartozik a zenei tartalom fogalmához. Hanslick az európai zeneesztétikai hagyomány több száz éves, sőt ezeréves tanait kérdőjelezi meg, de legélesebben a XVIII–XIX. század uralkodó zenemagyarázata, az úgynevezett érzésesztétika ellen kel ki. Célja, hogy a zeneesztétikát az objektív tudományok rangjára emelje.
Kapcsolódó recenziók
- Sasszem, vájtfül (Kinyik Anita , Kultúra és Kritika, 2009-09-17)
- A hangok és a formák (Pintér Tibor, Holmi , 2008-5-5)
- Eduard Hanslick: A zenei szép (Molnár Szabolcs, Gramofon, 2007. ősz)
- Zeneesztétikáról – kritikus szemmel (Bozó Péter , Muzsika, 2008-3-19)
- A zenekritika Bismarckja (Paiss Vilmos, Élet és Tudomány, 2008. február 1.)
- Szakszerűen és népszerűen (Tandori Dezső, Könyvhét, 2007. október)
- A zenei szép először magyarul (R.Zs., fidelio, 2007-05-24)
- Isten divertimentója (Kerekes Tamás, http://marlonbrandy.hu, 2007-11-13)
- Eduard Hanslick: A zenei szép (Pintér Tibor, Élet és Irodalom, 2007.8.10.)
- Hangozva mozgó formák (Varga Péter, Café Momus, 2007.9.25.)
- Eduard Hanslick: A zenei szép – Javaslat a zene esztétikájának újragondolására (Molnár Szabolcs, Bartók Rádió, 2007.9.30.)