0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Vassy Zoltán
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 580 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-69-2
Témakör: Földrajz, Szociológia, Ökológia
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller

Ára: 4800 Ft (Elfogyott)

Összeomlás
Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez

Társadalmak összeomlása a környezet károsítása miatt

Élet és Tudomány
2008. március 14.
Ismét – és immár az eredeti kiadást követően örvendetesen hamar – megjelent egy nemzetközi bestseller, az „összeomlás”, Jared Diamond műve. A szerző a neves Kaliforniai Egyetem (UCLA) tanára. Természetföldrajzzal foglalkozik, és lelkes környezetvédő. Több sikeres könyvet bocsátott már közre, amelyekben rendre arról ír, hogy az emberi társadalmak mennyire sérülékenyek, amikor erőteljesen és károsító módon avatkoznak be környezetük ökoszisztémáiba, s emiatt könnyen elveszítik kedvező életfeltételeiket. Kóros folyamatok indulnak el észrevétlenül, s ezek visszafordíthatatlan állapotokat idéznek elő.
Az „összeomlás” olvasói megértik, Diamond miért annyira népszerű. Kitűnően ír, remek elbeszélő, nem tartózkodik személyes élményeinek és benyomásainak kinyilvánításától sem. Nem tagadja meg tudós mivoltát, mert mindent dokumentál. A legmodernebb szakirodalmat idézi, hogy azok az olvasók is forrásmunkához jussanak, akik a részletkérdések iránt érdeklődnek. Nem követ azonban semmilyen logikai rendet. Láthatóan csupán az olvasó figyelmét szeretné lekötni, s ezért készségesen csapong az idődimenziókban és a témakörök között.
Gyermekkorában mély benyomást tett rá az a montanai farm, ahol sok nyarat töltött, és sokat dolgozott. Lenyűgözte az ott élő farmercsalád bölcsessége, ahogyan a környezetét igyekezett óvni. Később egy grönlandi elpusztult viking település valamikori farmja mintegy ellenpéldaként kínálkozott. Ezután Montana állam egyre súlyosbodó környezeti problémáit taglalja, jóllehet, ez a gyéren lakott, természeti értékekben bővelkedő vidék hosszú időn át Amerika egyik oázisának számított. A túlterjeszkedő mezőgazdaság, a sok betelepülő, az óvatlan bányaművelések (a csekély aranytartalmú kőzetek cianidos kitermelésének kárai itt váltak először nyilvánvalóvá) ma egyre több gondot jelentenek, s lassan már gazdasági és életminőségi problémákhoz vezetnek.
Montanában néhány nemzedék során ugyanaz a folyamat megy végbe, ami számos történelmi – egykor virágzó – társadalom pusztulását okozta. Rablógazdálkodás, túlnépesedés, élelmiszerhiánya környezetlecsupaszodása, majd háborúskodások révén veszett el ezeknek a kultúráknak a vitalitása. Ehhez gyakran éghajlati változások, külső hódítások vagy járványok is hozzájárultak. Ékes példája ennek Új-Zéland maori kultúrája, amely 1818 és 1833 között azért pusztult el, mert a hódítók meghonosították a burgonyát, s az addig megélhetésükért keményen dolgozó, egymással békében élő törzsek véres háborúkba bonyolódtak.
A társadalmak szétbomlásának megdöbbentő példája a Húsvét-sziget, amelyet kőszobrai tettek híressé, s amelyről Thor Heyerdahl rajzolt megragadó képet. Heyerdahl könyvének megjelenése óta intenzív régészeti (zoo-, illetve fito-archeológiai) kutatások folytak a szigeten, s az egész polinéz térség helyi kultúráit és migrációs viszonyait is feltárták. Ma már biztosan tudjuk, hogy az őslakosok nem Dél-Amerikából érkeztek, hanem nyugat felől, s különösen előnyös ökológiai adottságú terepre találtak. Azóta kihalt madárfajok, halászati területek, növények tömege járult hozzá, hogy jelentős számú népességnek adjon megélhetést. Ám a fákat kipusztították, nem kis részben a kultikus kőszobrok állítása, a halottégetés és sok egyéb, a saját kultúrából eredő igény miatt. A földművelés eróziókat okozott. Majd jöttek a belső háborúk. Ma szegényesen tengődő, primitívnek tűnő lakosság őrzi a sok száz hatalmas méretű kőszobrot. Hasonló – de más tényezők által kiváltott – helyzetet találunk a Pitcairn- és a Henderson-szigeteken. Ugyanígy pusztultak el a történelem során a maják is.
A modern világban is végbemennek ehhez hasonló folyamatok. Például Ruandában ezek is hozzájárultak az elmúlt évtizedek népirtásához, Dominikában, Kínában, Ausztráliában és még sok más országban is tapasztalhatók ezek.
A könyv szerzője azért tárja elénk mindezeket, hogy leszűrhessük a tanulságokat. Az ember nem függetlenedhet a környezetétől, óvnia kell annak egyensúlyait. Nem terjeszkedhet végtelenül, s nem élhet a pillanatnyi előnyök szellemében, mert a természet visszaüt, s képes tönkretenni az egész civilizációt, a társadalmat magát.

Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kimondjuk: a könyv magyarul is óriási hatást fog gyakorolni olvasóira. Jó lenne, ha minél többen elolvasnák.

Buda Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK