0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 200 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2797-27-4
Témakör: Antropológia

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Kulturális antropológia
Elmélettörténet

Kulturális antropológia az oktatásban – Recenzió Letenyei László két kötetéről

NyelvVIlág
2013-6-27

Paul Bohannan és Mark Glazer által 1998-ban kiadott  Mérföldkövek a kulturális antropológiában
című, valamint Sárkány Mihály 2000-ben megjelent  Kalandozások a 20. századi kulturális 
antropológiában elmélettörténetét. Szükség is van rá, hiszen a történelem folyamán az újabb kutatások és elméletek hatására újraértékeljük, újraértelmezzük meglévő tudásunkat és ismereteinket.

Letenyei László azonban nemcsak újraértelmezi és bemutatja a klasszikus tanokat, hanem 
nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a brit, francia és amerikai antropológia kialakulása mellett 
bemutassa a német és magyar néprajzi elméleti áramlatokat is. Úgy fogalmaz, hogy a szociológia, 
az antropológia és a néprajz között „vékony és átjárható a határ”, és számos esetet ír le, ahol 
a kutatók át is lépték ezeket a határvonalakat. Habár, ismeri el, előfordult olyan is, amikor épp 
ellenkezőleg, a tudósok erősítették a diszciplínák közötti ellentéteket.
A kötet teljesen az alapoktól indítja a kulturális antropológia bemutatását, mint ahogy a szerző 
az előszóban meg is fogalmazza azt: a könyv célcsoportnak olyan diákokat, illetve érdeklődőket 
tekint, akik nem rendelkeznek semmilyen társadalomtudományi előképzettséggel, ezért a kötet 
első része a kultúra fogalmát taglalja.

A Bevezetés után a könyv további öt nagy részre oszlik, amelyek az elmélettörténet különböző 
szakaszait mutatják be. A fejezetek a történeti leírások mellett idézeteket is tartalmaznak az 
említett szerzőtől – gyakran elég hosszú fejezeteket is –, illetve keretes írásokat a témához 
kapcsolódó érdekességekről. Ahogy a szerző a bevezetőben írja, a keretes írások az általa tartott 
szemináriumokon születtek a hallgatók munkáiból.

A fejezetek végén függelék található, amelyben a szövegekre vonatkozó ellenőrző kérdéseket talál 
az olvasó, illetve egy kis szószedet keretében a szerző az addig ismeretlen fogalmakat, népneveket magyarázza meg. A több helyütt említett szerzők további írásait ajánlja, illetve egy olvasásra javasolt irodalom listát közöl. Ahol lehetséges, internetes eléréseket is.
A kötet a kultúra fogalom magyarázata, a diszciplínák (vékony) határvonalainak meghúzása 
után az evolúciós antropológia és a brit szociológia témakörét taglalja, majd bevezet a magyar 
néprajztudomány kialakulásába. A IV. fejezet a kulturális relativizmusról és az amerikai iskolákról 
szól, majd az V. rész a francia etnológiába és szociológiába enged betekintést. A VI. rész „Az 
antropológia nagykorúsága” címet viseli és a modern és a posztmodern antropológiai és 
kutatás módszertani irányzatokat mutatja be a kultúra fogalom modern meghatározásával és az 
értelmezés újfajta szemléletével együtt.

Végül az utolsó fejezetben Letenyei László személyes szemináriumvezetői tapasztalatát osztja 
meg az olvasókkal. Ez a rész rövid, de annál tanulságosabb, ugyanis a szerző pragmatikusan, 
pontról pontra tárgyalja meg a szemináriumvezetői feladatokat a féléves tematika kiválasztásától 
az érdemjegy megszerzéséig, és ad útmutatást ahhoz, hogyan tartsuk meg hatékonyan a 
szemináriumot, hogyan keltsük fel a diákok figyelmét a téma iránt és tartsuk meg végig a félév 
során. Letenyei László könyve, a szerző szándéka szerint, könnyen áttekinthető, olvasmányos és 
akár laikusok számára is érthető, így oktatási segédanyagnak jól alkalmazható.
Tanulmányok az Andokról: oktatási segédlet „Az Andok kultúrája” c. 
tárgyhoz


Budapest Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Tanszék
URL: http://tettconsult.eu/books/AndokHTM/andok.htm
TeTT Könyvek, Budapest, 2008


Az Andok és Dél-Amerika nagyon messze van Magyarországtól, ezért nem is gondolnánk, hogy 
hazánkban sokan foglalkoznának az Andok kultúrájával. Ahogy Letenyei László, a Szerkesztői 
előszóban leírja, már a hatvanas évektől kezdve fordítottak magyarra dél-amerikai irodalmi 
műveket, és a szocializmus idején is több közgazdász foglalkozott az Andok országainak 
gazdasági folyamataival. Kevesen tudják ezen kívül, hogy a hetvenes évektől kezdve nagyon sok 
dél-amerikai fiatal érkezett hazánkba, hogy a magyar nyelv elsajátítása után nálunk végezze el 
egyetemi tanulmányait. Azóta ugyan, az államközi szerződések nagyrészt megszűntek, néhányan a Magyarországon végzett fiatalok közül itt maradtak és letelepedtek. Így nem csoda, ha a kötetben szereplő tanulmányok között nemcsak Andokról szóló műveket találunk, hanem olvashatunk cikkeket az Andok magyarországi vonatkozásairól is.

Széli Júlia az andoki zenészek magyarországi bevándorlásáról és utcazenész életükről ír, míg 
Lendvai Tibor témája a magyar közönség által megszokott indiánkép hatása az utcazenészek 
előadásaira, Letenyei László pedig az inka indián napünnep, az  Inti Raymi identitás alkotó 
szerepéről ír a kötet ötödik részében.

A könyv első része a szerkesztő, Letenyei László által írt tanulmányokból áll, amelyekben 
bemutatja az Andok országait földrajzi, történelmi és társadalmi szempontból.

A második rész az andoki zenéről, táncról és néhány olyan rítusról szól, amelyekben a zene és a 
tánc fontos szerepet kap.

A harmadik részben a gazdaságot és politikát leíró antropológiai tanulmányok találhatók Letenyei 
László, Szeljak György és Antoinette Molinié-Fioravanti tollából. Itt találjuk Berta Ares Queija 
Los Corazas című művének magyar nyelvű recenzióját is.
A negyedik részben főleg latin-amerikai kutatók műveit olvashatjuk etnikai identitásról, 
elittudatról, hierarchiáról, hatalomról, emberi kapcsolatokról. Olyan kutatók műveit találjuk itt, 
mint Larissa Adler Lomnitz vagy Andrés Guerrero. A kötet a Magyarországon élő andokbeli 
közösséggel, valamint az említett szerzők munkáival zárul.
Letenyei László nagy vállalkozása, hogy a teljesség igénye nélkül, de minél szélesebb palettán 
mutassa be az andokbeli kultúrát, igen jól sikerült ebben a kötetben. A térség, már csak 
méreténél fogva sem mutatható be egyetlen kötet segítségével, mégis a könyv elolvasása után 
sokkal szélesebb ismereteink lesznek a világ e távoli pontjáról. Fontos azt is megemlíteni a 
tanulmánykötettel kapcsolatban, hogy az antropológia alapelveit figyelembe véve a szerkesztő 
megpróbált egy olyan kötetet létrehozni, amelyben legalább egy villanásnyi időre, a társadalom 
minden aspektusa helyet kap.


Schiller Katalin

Schiller Katalin

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK