Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Lektor: Müllner András
Fordította: Kiss Barnabás
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 160 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2797-42-7
Témakör: Kommunikáció, Művészetelmélet, Szociológia

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Médiamasszázs
Egy rakás hatás

Képek a Médiamasszázsból

Fotopost
2012-12-7

Tavaly lett volna százéves Marshall McLuhan, akinek profetikus kijelentései az elektronizált információs korról meghökkentően pontosnak bizonyultak. Az Typotex kiadó gondozásában megjelent Médiamasszázs című kötet az első megjelenés után negyvenöt évvel is időszerű és gondolkodásra serkentő. A kötet – jórészt fotográfiákból álló – képanyaga ma talán nagyobb kihívást jelent, mint 1967-ben. Kiss Barnabás fordítót – aki egyben a magyar nyelvű kötet „újratervezője” – a fotográfiák ürügyén faggattuk.

Aki kezébe veszi a könyvet, és „csak úgy” átlapozza, az talán észre sem veszi, hogy nem az angol eredeti került a karmai közé…

Nem volt könnyű feladat létrehozni a magyar változatot… és a munka szabadságfoka sem volt „túl nagy”. Úgy éreztem magam, mint az a festőtanonc, akit leültetnek a múzeumba egy híres kép elé, hogy azt fesse újra. Kaptam egy kész vázat, amiből fel kellett építeni egy magyar nyelvű könyvet. A probléma technikai jellegű részét nyilván elsősorban az adta, hogy a magyar szöveg hossza más, mint az angolé. Egy két apró csalást persze el kellett követnem.

A fotók és a szöveg viszonyára van valami „épeszű” magyarázatod? Persze túl azon, hogy „vidám provokáció”.

Felületes olvasatban paradoxonnak tűnhet, ahogy McLuhan vizuális atombombákkal támadja a vizualitást, persze ezt is egyike a szerző által hőn szeretett meghökkentéssel való elgondolkodtatásnak. Az hiszem, a befogadó kénytelen elfogadni magyarázatként az esetlegességet, mint az asszociációs háló kialakítóját. McLuhan híres volt a csapongó fantáziájáról, ráadásul nem csak ő asszociál, hanem erre rá akarja venni az olvasót is, akinek nem nagyon ad támpontokat. Negyven év távlatából persze van, ami észrevétlen marad, s jócskán akad olyan összefüggés, ami észrevehetetlen. Olyan poénok rejtőznek a kép-szöveg összefüggés hálójában, ami az akkori befogadónak teljesen természetes lehetett, viszont a mai – ráadásul magyar – olvasó nem feltétlenül tudja felvenni a fonalat. Például van egy Velvet Underground fotó, amin Nico énekel, és ehhez egy lefordíthatatlan Joyce idézet tartozik, amit ráadásul pontatlanul idézett McLuhan…

Vannak azért utólag felfedezhető szerkesztési elvek?

McLuchan is nyilatkozott arról, hogy ebben a kötetben egy rakás olyan dolog lapul, ami helyett lehetne bármi más is: ha akkor éppen nem az a kép kerül a kezébe, akkor egy másik lenne a kötetben. Persze, van néhány kép, aminek van a kötethez köthető keletkezéstörténete. Sőt, ha ebben az összefüggésben nézzük a kötetet, akkor kijelenthetjük, hogy a fényképeket készítő Peter Moore a – fel nem tüntetett – harmadik szerzője a kötetnek. És akkor még nem is beszéltünk a fotók használati módjáról! Vannak olyan képek, amelyek nem oldalt, vagy oldalpárt foglalnak el, hanem a lapozás után, a harmadik oldalon folytatódna. Majd’ másfél évtizeddel később Neville Brody angol tipográfus-designer alkalmazta és rendszeresítette ezt a fajta megoldást a Face magazin számaiban.

Mit tudunk a fotográfusról?

Peter Moore (1932-1993) a fluxus-mozgalom közelében dolgozó fotós, elsősorban performanszokat, táncokat, happeningeket fotózott. A Médiamasszázs keletkezésekor harminc-egynehány éves volt. Arra nézvést nincs adatom, hogy miként akadtak össze McLuhennel, de az biztos, hogy ő fotózta azokat a képeket, amelyek nem random képként kerültek a kötetbe. Moore képei – általában! – a mai értelmező-olvasó számára is követhető módon kapcsolódnak a szövegekhez. Ami valljuk be, néha igazi felüdülést jelent!

www.typotex.hu

Gozdits Károly

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK