0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Lektor: Müllner András
Fordította: Kiss Barnabás
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 160 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2797-42-7
Témakör: Kommunikáció, Művészetelmélet, Szociológia

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 580 Ft

KOSÁRBA
Médiamasszázs
Egy rakás hatás

Egy rakás hatás

KULTer.hu
2013-2-14

Globális falu és Gutenberg-galaxis. Ki ne hallotta volna már ezeket a fogalmakat? Marshall McLuhan 1967-ben megjelent The Medium is the Massage című könyve a mai napig nem veszített érvényességéből és jelentőségéből. Hosszú idő után, Kiss Barnabás fordításában végre magyar nyelven is olvasható az ismert médiateoretikus és irodalomkritikus egyik főműve. 

Általában fenntartásokkal olvasom az anyanyelvemre átültetett könyveket. Különösképpen az olyanoktól tartok, amelyek kifejezetten a szójátékokra építenek. Az ilyen jellegű kötetek fordítási kísérletei – a fordító legjobb akarata és alapos nyelvismerete ellenére – legtöbb esetben már eleve kudarcra vannak ítélve. A Médiamasszázst olvasva, legnagyobb meglepetésemre, kellemesen csalódtam. Kiss Barnabás munkája kiváló közvetítőjének bizonyul Herbert Marshall McLuhan, a kanadai kommunikáció teoretikus és irodalomkritikus The Medium is the Massagecímű könyvének. Időszerű és egyben fontos volt a magyar kiadás, hiszen amellett, hogy McLuhan munkássága máig a médiaelmélet sarokkövének tekinthető, gondolatai – az angolul ritkán vagy egyáltalán nem olvasó érdeklődők számára – eddig csak a szerzővel foglalkozó tanulmányok által, közvetett módon, rendszertelenül voltak elérhetőek.  (A könyv 1967-es első kiadását 1996-ban újították meg, ennek magyar fordítását olvashatjuk 2012-től.)

A szerző nevéhez köthető mások mellett a „the medium is the message” (vagyis a médium maga az üzenet) nagyhatású teória és a globális falu fogalma is. A könyv eredeti címe McLuhan egy korábbi tanulmányára utalva először The medium is the Message (azaz A médium maga az üzenet)  lett volna. A masszázs szó a legenda szerint egy nyomtatási hibából adódóan, csupán tévedésből került a címbe. A szerzőt az ebből fakadó többszörös szójáték viszont annyira magával ragadta, hogy az új címnek megfelelően teljesen átírta a könyvét. A megváltozott cím így azt hivatott kifejezni, hogy minden médium átgyúrja az emberi érzékelést, vagyis magát „az elmét masszírozza”.

A fordítás igyekszik teljesen visszaadni McLuhan könyvének üzenetét, ennek érdekében a magyar kiadás is Quentin Fiore illusztrációit használja fel. A képek és betűk összjátékai különlegesek, mivel egyben akusztikai érzetet is keltenek az olvasóban: „Mi ez a zsüzzzzzzzzzsssssssssés?”− kérdezi tőlünk McLuhan Fiore hipnotikus spirálja mögül. Az illusztrációk emellett bizonyos fokú interaktivitást is igényelnek a befogadótól, térérzetet keltenek, illetve folyamatosan ráirányítják a figyelmet a mondanivalóra.

„Korunk médiuma vagy folyamata – az elektronikus technológia – átalakítja és átszervezi a társadalom kölcsönhatásainak mintázatait, illetve magánéletünk minden zegzugát. Arra kényszerít minket, hogy felülvizsgáljunk és átértékeljünk majd’ minden, eleddig magától értetődő gondolatot, cselekedetet és szokást.” − írja a szerző. McLuhan tehát úgy gondolja, hogy a társadalmakat mindig is sokkal jobban formálta a mindenkori kommunikációs médiumok természete, mint maga a kommunikáció tartalma. A Médiamasszázs című könyv elsősorban az elektronikus hálózat térnyeréséből, illetve az élet minden területére gyakorolt hatásából indul ki. McLuhan úgy véli, ebben az új, elektronikus hálózatokkal átszőtt korban egyre inkább érvénytelenné válik az észlelés régi rutinja, mivel ez a gyakorlat leginkább még az őt megelőző technológia által teremtett pszichés válaszokon alapul. Ahogy a szerző fogalmaz: „[a] ma feladatait a tegnap eszközeivel és fogalmai alapján akarjuk elvégezni”. Úgy gondolja, a társadalmi és kulturális változásokat a médiumok működésének ismerete nélkül képtelenség megérteni. Ezért arra vállalkozik, hogy azokat a változásokat, amelyeket az elektronikus hálózatok hívtak életre, több szinten is vizsgálja.

McLuhan így elemzi az egyén személyes életének a szintjét, a családban és a környezetében bekövetkezett módosulásokat, az iskolában és a munka világában megfigyelhető átalakulásokat, valamint az elektronikus hálózat politikára gyakorolt hatását. Úgy gondolja, az elektronikus hálózat közbejöttével az egykori kisebbségek többé már nem hagyhatóak figyelmen kívül, hiszen az új technológiának köszönhetően végérvényesen bevonódtunk egymás ügyeibe és felelősek lettünk egymásért.

Mindezzel összefüggésben a könyv egyik legsarkalatosabb pontján a szerző magyarázatot ad az elsőre talán meghökkentő címválasztásra: „A médiumok teljességgel átgyúrnak minket. Személyes, politikai, gazdasági, esztétikai, pszichológiai, morális, etikai és társadalmi következményeik olyannyira áthatóak, hogy egyetlen részünket sem hagyják érintetlenül, makulátlanul, változatlanul. A média: masszázs.” A médiumok tehát ebben az értelemben teljesen áthatják életünket, mintegy „átmasszírozzák elménket”. Éppen ezért a társadalmi és kulturális változások megértéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük, miként működik a média.

McLuhan azt állítja, hogy minden médium az ember valamely – testi vagy szellemi – képességének a kiterjesztése, így a kerék a láb, a könyv a szem, a ruházat a bőr, az elektronikus hálózat pedig a központi idegrendszer „meghosszabbítása”. Az ilyen módon megváltozott környezetben a média egyedi arányokat létesít az emberi érzékek között. Bármely érzék kiterjesztése megváltoztatja a gondolkodást és a cselekvések módját, egyúttal tehát a világ észlelésének a mikéntjét.  Mivel az arányok módosulnak, ezért maguk az emberek is változni fognak.

A szerző az elektronikus hálózatok okozta felfordulás megértésének érdekében az új kort az írásbeliség előtti állapottal és a nyomtatás elterjedésének időszakával is összehasonlítja. Úgy véli, a nyomdatechnológia megteremtette a közvéleményt, vagyis az egymástól független egyéneket, akik saját nézőpontjukból látják a világot. Az elektronikus technológia ezt meghaladva létrehozta magát a tömeget, ami azt írja elő, hogy a világot ezentúl kevésbé fragmentáltan lássuk. A nyomtatás megszilárdította és elterjesztette a vizualitás máig uralkodó befolyását. Hordozható könyvet teremtett, amely lehetővé tette a magányos olvasást, a tömegből való kikülönülést. Az elektronikus információs média viszont ennek a kívülmaradásnak a lehetőségét szünteti meg. McLuhan ezt a gondolatot továbbszőve emeli ki, hogy a hivatalos kultúra a haladás nevében akarja a régi média feladatait az újra rákényszeríteni.

A szerző az elektronikus hálózat oktatásban be nem töltött szerepét külön is megemlíti. Hangsúlyozza, hogy az oktatásnak meg kell változnia, hiszen a nyomtatott médiumokra alapozott tanítás eleve halálra van ítélve az elektronikus médiumok által átszőtt rendszerrel szemben. Mindemellett a megváltozott művészetről és a televízió hatásáról is szót ejt a könyvben.

McLuhan a szerzőség fogalmának megváltozott jelentőségére ugyancsak kitér, a nyomtatott kultúra elterjedéséből eredezteti azt. A könyvben előkerül McLuhan a Gutenberg-galaxistanulmányából már jól ismert globális falu kifejezés is, e szerint az elektronikus kommunikációs technológiák fejlődésével a világ oly mértékben vált összekötötté, akár egy falu, amelyben az emberek gyorsan kommunikálnak és minden eseményről szinte azonnal értesülnek. Az információ fénysebességgel árad, minden feldolgozott adatot egy újabb követ. Mivel késleltetés nélkül tapasztalunk, előre tudnunk kell minden eljárásmódunk következményét. McLuhan ezek alapján úgy gondolja, korunk valódi háborúja tulajdonképpen az információs háború.

„Hát te kicsoda vagy?” – kérdezi tőlünk McLuhan, Kiss Barnabás tolmácsolásában az utolsó lapok egyikén. A könyv olvasása és továbbgondolása után azonban nem olyan könnyű erre a látszólag egyszerű kérdésre felelni. A Médiamasszázs valami mást tud adni a többi könyvnél. Képi világával és egyedi szójátékaival magával ragadja és együttgondolkodásra hívja a figyelmes olvasót. A könyv komoly kulturális háttértudást feltételező utalásai ellenére, könnyed stílusával és szemléletes illusztrációival szinte valóban megváltoztat, „átmasszíroz” minket.

Marshall McLuhan, Quentin Fiore: Médiamasszázs – Egy rakás hatás, fordította Kiss Barnabás, Typotex Kiadó, Budapest, 2012.

Egri Petra

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK