GYEREKET VÁR A VILÁGSZTÁR! – Ez a hír nem Yehudi Menuhinról szól. 
ÁGYÉKKÖTŐBEN PÓZOL A SZÉPSÉGES VILÁGSZTÁR! – ez akár lehetne Menuhin is, hiszen készültek róla ilyen fényképek, amikor a jógázás közben örökítették meg. 
BOTRÁNY A KONCERTEN! 
A rendőrséget kellett kihívni, hogy megfékezzék a rajongókat. A Nobel-díjas fizikus (EINSTEIN) a színpadra mászott, és ott kiabálta az ifjú zseninek: – MAGÁT HALLGATVA TUDOM, VAN ISTEN! – ez a hír nagyobb részt igaz. Einstein mindig hajlamos volt a színpadias gesztusokra, az ifjú világsztár pedig a csodagyerek, 1929-ben tízenhárom éves Yehudi Menuhin volt, akinek berlini koncertjén történtek ezek az események. 
Andy Warhol írta: mindenki híres lehet 15 percre, de Yehudi Menuhin világsztár volt 75 éven át! Ezt csinálja utána valaki!

Ez a visszaemlékezés Menuhin élete első hatvan évének krónikája. Hét kérdés, amelyre a könyv választ ad: 
– Hogyan lett az Oroszországból Izrael érintésével Amerikába frissen kivándorolt szegény zsidó család fia előbb csodagyerek, majd világhírű virtuóz, végül elmélyült művész, akinek a század legnagyobb zeneszerzői komponáltak műveket? 
– Milyen a magánélete egy világsztárnak, aki saját elmondása szerint állandóan szerelmes, de hűséges típus. 
– Hogyan küzdhetett egy humanista előadóművész a nácizmus ellen, és a kommunista rendszerek művészeinek szabadságáért? 
– Meddig terjed az Izrael iránti szolidaritása egy zsidó származású, liberális felfogású amerikai értelmiséginek, aki nem szimpatizál a nacionalizmussal? 
– Milyenek voltak magánéletükben a leghíresebb 20. századi zeneszerzők, hegedűsök, karmesterek? 
– Miért a Stradivári a világ legjobb hegedűje, és milyenek a legjobb koncerttermek? 
– Milyen a különböző országokban a közönség, és hogyan jelenik meg a népek mentalitása a zenéjükben?

Yehudi Menuhin életének és művészetének nagyon sok magyar vonatkozása is volt. Többször járt Budapesten koncertezni, például 1946-ban és 1956-ban is. Érdekes látni az ő szemével az akkori Magyarországot. 
A legfontosabb magyar vonatkozás azonban ismeretsége Bartókkal és Kodállyal. Bartókot a 20. század legjelentősebb zeneszerzőjének tartotta, Kodályról pedig érdekes anekdotákat közöl, a házasságaival kapcsolatban is.

A Typotex No. 1. Nemzetközi Bestseller sorozatának első darabja a műfaj követelményeihez képest talán kicsit vastag, de rendkívül érdekes és tanulságos könyv, amelynek leglátványosabb epizódjaira karcokban is felhívtam a figyelmet:

Einstein és a Jóisten: 
http://moly.hu/karcok/183016 
Édes élet Berlinben: 
http://moly.hu/karcok/183017 
Canigou hegye a Pireneusokban, ahová Yehudi Menuhin pezsgőzni járt: 
http://moly.hu/karcok/182818 
Yehudi Menuhin és a jóga: 
http://moly.hu/karcok/182819 
Ravi Shankarral: 
http://moly.hu/karcok/182821 
Indiai zenészekkel: 
http://moly.hu/karcok/182823 
Bartók Amerikában: 
http://moly.hu/karcok/182845 
Johannes Brahmsról: 
http://moly.hu/karcok/183193 
Klasszikus zene – modern zene: 
http://moly.hu/karcok/183194 
Tanítómesteréről, George Enescuról: 
http://moly.hu/karcok/183207 
India, Nehru: 
http://moly.hu/karcok/183335 
Izrael, Ben-Gurion: 
http://moly.hu/karcok/183336 
1956-ról és Kodály Zoltánról: 
http://moly.hu/karcok/183564 
Pletykák Kodály Zoltánról és házasságairól: 
http://moly.hu/karcok/183566 
Dimitrij Sosztakovicsról: 
http://moly.hu/karcok/183584 
Pablo Casalsról: 
http://moly.hu/karcok/183596