Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Vassy Zoltán
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 424 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2797-96-0
Témakör: Antropológia, Történelem, Ökológia
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller

!Szépséghibás könyv
Elfogyott

A világ tegnapig - szépséghibás
Mit tanulhatunk a régi társadalmaktól?

A világ tegnapig

kello.hu
2015-12-23

Két évvel ezelőtt – mint azóta többször is – Bill Gates saját blogján tette közzé nyári olvasmánylistáját. A könyvcsokor nem a kedvenc, már olvasott könyveit tartalmazta, hanem azokat, amelyeket a nyár folyamán tervezett elolvasni a Microsoft-vezér. A lista első helyén állt Jared Diamond A világ tegnapig című kötete. Persze nem csak ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe a kiváló könyvet, hanem inkább azért, mert Diamond ebben a kötetben olyasmire világít rá, amire ritkán szoktunk gondolni: nos, igen, van mit tanulnunk az ősi társadalmaktól. 

Létezésünk alapjai

A dolog persze annál érdekesebb, mint amit első pillanatban gondolnánk. Nem pusztán arról van szó ugyanis, hogy rengeteg olyan ismerettel bírnak a hagyományos társadalmakban élő emberek, amelyeket mi, modernek már elfelejtettünk, sokkal inkább arról, hogy ők olyasmit tudnak, úgy élnek, úgy szervezik mindennapjaikat, ami közelebb áll emberi létezésünk alapjaihoz. 
Ha arra gondolunk – írja Diamond –, hogy hatvanmillió évvel ezelőtt jelentek meg az első proto-humán fajok, s a modern élet keretei csak pár ezer évesek, valójában azzal kell szembenéznünk, hogy minden társadalomról elmondható: sokkal tovább éltek tagjai a hagyományos keretek között, mint modern emberként. A földművelés, az állam, s ezernyi intézményünk megjelenése előtti létünket azonban magunkkal hurcoljuk ma is, annak ellenére, hogy a különbség meghökkentő. Diamond úgy véli„másképp számolunk, másképp választunk férjet/feleséget, neveljük gyermekeinket, ápoljuk szüleinket, a veszélyre másképp reagálunk, mást eszünk, nem beszélve arról, hogy milyen különbségek vannak a társadalmi, szociális szokásokban. Az ipari államokban heterogén populáció él egymás mellett, és még sorolhatnánk…. A tradicionális társadalmak sok szempontból bepillantást nyújtanak abba a világba, ahogy tegnapig, több tízezer éven át éltek az emberek. Ez a hosszan tartó életmód pedig beépült biológiai lényünkbe, zsigereinkbe.”

A rája és a vallás

Diamond mindezeket felmérve úgy véli, érdemes összehasonlítani az által hagyományosnak nevezett, kisléptékű társadalmakat a modern világ nagy, állami keretei között működő társadalmaival. A világ tegnapig – ahogy ő maga mondja – kis könyv egy nagy témáról, a hagyományos, nem nyugati típusú társadalmakról. 
A nagy témát szerzőnk igyekszik rövid, áttekinthető témakörökre bontani, amelyek szerinte tanulsággal szolgálhatnak egyéni életünkben is, vagy valamiképpen megszívlelendőek lehetnek az egész modern társadalmunk számára. A kereskedelemről, a háborúkról, a vitás kérdések eldöntéséről, a gyereknevelésről, az öregekkel való bánásmódról, veszélyekről és a rájuk adott reakciókról, a vallásról, a nyelvi sokféleségről és az egészséges életmódról szólnak a kötet fejezetei. Kérdései pedig olyan izgalmas felvetések, mint az, hogy miben hasonlít az elektromos rája evolúciója a vallás kialakulásához? Mit jelent a konstruktív paranoia kifejezése? Hogyan véd a többnyelvűség az Alzheimer-kór ellen? Mik az állami igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül megjelenő hiányosságai? 
Talán ennyi is elég ahhoz, hogy látható legyen: az író nagyon is aktuális, feloldatlan társadalmi problémákat feszeget, illetve ezekkel kapcsolatban vet föl szokatlan megoldásokat. 

Remek mesélő

Szerzőnkről még azt is érdemes tudni, hogy nem valami szobatudós. Amikor a harmincas években megismert új-guineai felföld bennszülött társadalmairól írva azt állítja, hogy „Új-Guinea bizonyos értelemben ablak a saját múltunkra, arra a létformára, amely az emberiség történetének nagyobb részére jellemző volt”, akkor nem pusztán elméleti megállapítást tesz. Diamond negyven éven keresztül járt vissza Új-Guineába, ahol leginkább érintetlenül maradtak a hagyományos életformák, és ismeri az ausztrál, a polinéz, az afrikai és az amazonasi indián törzsek világát. Ugyanakkor szerzőnk tudása elképesztően nagy, több területre kiterjed. Pályáját biológusként kezdte, azonban ma már otthonosan mozog a nyelvészet vagy a társadalomtudományok, a molekuláris- vagy éppen az evolúcióbiológia területén. Ma a Kalifornia Egyetemen a geográfia professzora, a történelem, a földrajz, a biológia, a régészet, a nyelvészet, a járványtan, az antropológia, a tudomány- és technikatörténet eszközeivel kutatja a társadalmak evolúcióját. Munkásságát a tudományos világ is elismeri, több rangos díj és kitüntetés birtokosa. És mindezen közben Diamond remek mesélő, logikus következtetéseit mindenki számára is emészthető módon tudja szavakba önteni.

 

Rácz András

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK