0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 252 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2797-92-2
Témakör: Filozófia, Művészetelmélet
Sorozat: Képfilozófiák

Eredeti ár: 3900 Ft
Webshop ár: 2925 Ft

KOSÁRBA
Válogatott sejtések
(a tojás volt előbb)

Egy művész sejtései

Élet és Tudomány
2013-4-3

   Orosz István könyvére bizonyosan sokan reflektálnak a művészet különböző szakmai oldalairól, de talán nem érdektelen egy értelmiségi átlagolvasó véleménye sem. Olyané, aki – szégyenszemre – csak annyit tud a szerzőről, hogy neves, nemzetközileg ismert kortársművész. A könyv azonban közel hozza a szerzőt, és aki elolvassa, annak már személyes ismerőse lesz és képeit, írásait ezen túl érdeklődéssel fogja követni.

    A kötet tanulmánygyűjtemény. Válogatás különféle kisebb-nagyobb írásokból, ezek folyóiratokban jelentek meg, vagy éppen tárlatok bevezetői, egyes művekhez fűzött szerzői kommentárjai voltak. Közös bennük a szerző páratlanul szellemes stílusa, „képes beszéde”, a sok utalás és allúzió, amely gondolkodásra késztet, és a sok művészettörténeti tény és érdekesség, amelyet a fejezetek felvetnek. Festmények és rajzok sokszor rejtelmes sajátosságairól szólnak e fejezetek, minden oldalon ezeket fekete-fehér képekben meg is ismerhetjük, így tehát nemcsak a fogalmazás „képes”, hanem minden a szemünk elé is tárul, amiről a szerző szól. A felkeltett kíváncsiság mondatja az olvasóval, hogy több helyen jó lett volna, ha a – többnyire koraújkori – híres festmények nagyobb alakban és színesen lennének láthatók, de a képek zöme a szerző saját munkái, ő pedig grafikus, és nem a színekkel, hanem a tusrajz vagy a rézkarc eszközeivel, az elvont és szimbolikus tartalmakkal teli látvánnyal foglalkozik.

 

     A cím a matematikusoktól veszi kölcsön a sejtés fogalmát, a Fermat-féle  ismert sejtéshez hasonló sok bizonytalan állítás később sok nagyszerű felismeréshez vezetett, mert a későbbi korok tálentumai számára kihívást jelentett. A szerző művészettörténeti feltevései talán önmaga számára is megoldhatók lennének,  láthatóan a bizonyítások már nagyon messzire vinnék, száraz szakmai területekre, de szinte mindenütt megadja bizonyításhoz alkalmas művészek nevét és a - többnyire klasszikus – irodalmi címeket. A szerzőt a perspektíva foglalkoztatja, a művészek erőfeszítése annak érdekében, hogy új látószögek és új térbeli szemlélet felvételével, vagy más optikai fogásokkal többet és pontosabbat lássanak meg az alkotásokat csodálók.  Brunelleschi híres „tükrös” képe a firenzei dómról ( luk egy papíron, mögötte tükör, amely a nagyszerű kupolát újszerű módon mutatja) gyakran szóba kerül a fejezetekben. Piero della Francesca Montefeltro-oltárán a mennyezetről lógó tojást (gyakori motívum a korszak képeiben) a művész körnek festette, mert tudta, hogy a néző perspektíváiban akkor jelenik meg a tojás (innen a kötet szellemes alcíme). Nagy téma, több fejezet tárgya az anamorfózis, a perspektíva számára kimunkált, közeli látványában nem vagy alig felismerhető rejtett kép, ill. általában a szem illúzióit kihasználó sokféle módszer, amely a felületes szemlélő számára nem felismerhető. Orosz István több alkotásában a tükörhenger által létrehozott anamorfikus képek illusztrálják a művészi lehetőségeket.

      A sok művészettörténeti összefüggés, a perspektívális lehetőségek felfedezéseinek terjedése izgatja a szerzőt leginkább, innen jönnek a „sejtések”, több érdekes fejezetben is előkerülnek. Az „Üzenetek” című fejezet Shakespeare XXIV. szonettjének sorai kifejezik a perspektíva felismerését, a gondolat eredetét keresve a szerző számos utat talál, ahogyan ez az ismeret a nagy drámaíróhoz eljuthatott. A terjedési útban Leonardo Codex Atlanticusa is szerepelhetett, több más képpel és optikai jelenségeket tárgyaló leírással együtt. A fejezetet egy textilművész munkái inspirálhatták, aki kollázs parafrázisokat készített a szonettekhez, majd egy költőé ( aki egyben anglisztikus) ehhez szövegelemzéseket írt. De Orosz Istvánt Shakespeare és a színház bizonyára régen és huzamos időn át foglalkoztatta, hiszen a színház egyfajta „anamorfikus helyzet” és Shakespeare máig ható alkotásai ehhez nagyon sok témát kínálnak. Külön érdekessége a fejezetnek, hogy a szerző négyféle magyar fordításban közli a szonettet szemléltetve, hogy a fordítók hogyan birkóztak meg az optikai mozzanat magyar visszaadásával. Az anamorfikus látásmód fejlődéstörténetének érdekes része, hogy milyen utakon és közvetítőkön jutott el Kínába is, és ott milyen megjelenési formái voltak.

 

      Nehéz kiválasztani néhányat a sok izgalmas fejezetekből, ilyen pl. a koponya elrejtése több képben, Holbein A Követek című rézkarcától kezdve, vagy Dürer Aktrajzolójának érdekes, és ugyancsak sok művészt inspiráló paradoxona. Dürer sokszor elemzés tárgya, híres rinocerosz-képének történeti kontextusa, vagy ötletes – a valóságban lehetetlen –sokszög-ábrái miatt. Ezek a szerzőre is hatottak, maga is alkotott ilyeneket. Érdekes a tükör anamorfikus lehetőségeiről szóló írás is, csakúgy, mint az Enyészpontok..című fejezetben Piranesi római tájképeket ábrázoló rézkarcainak perspektíva-elemzése, vagy az idő különböző képi allegóriáinak bemutatása. Orosz István minden kérdésben eredeti és megragadó képeket alkotott. Szó van a kötetben kortársakról, egy korábbi (a kilencvenes évek elején történt) amerikai út maradandó benyomásairól és barátságairól, stb. A fejezetekben sok – gyakran kritikus – utalás található napjaink eseményeire, ilyen szempontból a zárófejezet különösen kifejező (A kielről meg a kultúráról című), ez egy kiállításhoz készülhetett, amely egy Kielben zajló kulturális rendezvényhez kapcsolódott. Ebben a vitorlások tőkesúlyának analógiáját bontja ki a szerző, a társadalmak tőkesúlyának a kultúrát jelölve meg, kiemelve a művészetek jelentőségét a nemzet önazonossága szempontjából.

 

      A nagyszerű könyv minden elismerést megérdemel. Talán csak annyi hiányzik belőle, hogy pár lapot érdemes lett volna a szerző és életműve bemutatására szánni. Már szó volt róla, hogy a szerző nagyon közel kerül az olvasóhoz, éppen ezért érdekes lett volna portréja vagy önbemutatása, művészi önértékelése is. Így csak egyes mozaikokat talál az olvasó, az említett zárófejezetben is van önéletrajzi elem, meg az amerikai benyomásokat leíró részekben, de ezek csak töredékek. A képek, Orosz István munkái azonban igazán különlegesek!

       (Orosz István: Válogatott sejtések (a tojás volt előbb). 2013. Typotex, Képfilozófiák -  sorozat, Budapest, 252 old (+ névmutató), ára:3900 forint)

 

Buda Béla

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK