Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Felkai Gábor
Megjelenés: 2013
Oldalszám: 315 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2797-94-6
Témakör: Filozófia

Eredeti ár: 4800 Ft
Webshop ár: 3600 Ft

KOSÁRBA
Leibniz

Michael-Thomas Liske: Gottfried Wilhelm Leibniz

MISZ
2014-2-11

Az Encyclopaedia Britannica Ultimate Edition 2014 róla szóló terjedelmes szócikke így jellemzi: "német filozófus, matematikus és politikai tanácsadó, fontos mind a metafizika, mind a logika tudósaként, és szintúgy kiemelkedik azzal, hogy másoktól függetlenül feltalálta a differenciál- és az integrálszámítást. A logika terén végzett munkája e szakterület történetének egyik nagy sikere és tragédiája. Az 1680-as években kidolgozott egy szimbolikus logikát, amely figyelemre méltóan hasonló Boole 1847-es rendszeréhez, ám Boole-t tekintik széles körben a matematikai vagy szimbolikus logika megalkotójának. Kutatásainak mindenképp hatása volt a logika történetére." Szócikket szentel a számológépnek (Step Reckoner), amelyet Leibniz1671-ben tervezett és 1673-ban megépített. Kiemeli, hogy Leibniz erőteljes szószólója volt a bináris rendszernek, s meglátta alkalmasságát a számítógépekben való felhasználásra.

A mindig megbízható Typotex ajánlójából: "Ki is volt ő? Az utolsó univerzális géniusz - mondják, ahogy Leonardo az utolsó polihisztor. Nagy Frigyes úgy vélte, Leibnizönmagában kitett egy egész akadémiát, enciklopédikus rendszerező tudása és a folytonos dialógusra nyitott személyisége máig inspiráló életműhöz vezetett. Enciklopédikus tudása kiterjedt a filozófia, a logika, a teológia, a történelem, a jogtörténet, a matematika, a fizika, a geológia területeire. Korának szinte minden gondolkodójával levelezett, szüksége volt a dialógusra, saját rendszerét állandó egyeztetés alá vetette. És bár Diderot szerint ő volt korának legolvasottabb embere, nem riadt vissza a diplomáciai feladatoktól sem." S onnan, e kötetről: "Nehéz számot adni arról, hogy jelentőségéhez képest a mindenkori magyar olvasók számára mért olyan kevés mű jelent meg Leibniztől és Leibnizről, ez utóbbit pótolja a jelen könyv."

Liske (1954) német filozófus, a Passaui Egyetem filozófiaprofesszora. Könyve elsősorban Leibniz elméleti, filozófiai munkásságáról ad átfogó, nagyon alapos és szakszerű áttekintést, elemzést és értékelést. Kitér röviden a gyakorlatias fogantatású terveire, alkotásaira is, amelyek többé-kevésbé kiteljesítetlenek maradtak, az említett számológéptől a politikai vállalkozásokkal kapcsolatos javaslataiig és reformterveiig. Ebbéli kudarcait a nagyratörő tenni akarásának és optimizmusának tulajdonítja. 

Amint írja "Leibniz volt az utolsó egyetemes kitekintésű európai tudós. Az általános műveltség későbbi humboldti eszméjével szemben (...) még alkotó módon tevékenykedett a tudás legkülönfélébb területein. Olyan eltérő diszciplínák módszertani és tartalmi gazdagításához járult hozzá figyelemre méltó újításokkal, mint a jog, a teológia, a történelem, a matematika és a fizika. (...) A Berlini Tudományos Akadémia számára kiadott "theoria cum praxi (gyakorlattal társított elmélet) jelszava értelmében soha nem elégedett meg elméleti kutatásokkal, hanem - számos balsiker ellenére - azon fáradozott, hogy uralkodók tanácsadójaként folyamatosan politikai hatást fejthessen ki." "A politikán belül főként a tudománypolitikára irányította a figyelmét." -emeli ki, és hangsúlyozza, hogy ez teszi különösen világossá az összefüggést Leibniz olyannyira szétszórtnak tűnő gyakorlati aktivitása és filozófiai alapmeggyőződései között. Felfogása szerint a tudománynak, ha ezt a világot megfelelőképpen akarja megragadni, rendezett egészként kell fellépnie nem csupán tartalmi eredményei, hanem módszertani eljárása tekintetében is.
A tárgya természetéből következően nem könnyed olvasmány, viszont alapmű mindenkinek, akit érdekel a filozófia, a tudományok alapvetései, s izgalmas kép egy nagy alkotóról.

Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK