Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
Elfogadom Adatvédelem
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 307 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-52-4
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2625 Ft

KOSÁRBA
Ha jövő, akkor világűr
–
Ugrás a recenziók listájához

Ha jővő, akkor világűr

Technika
2007. november
50 éves az űrkorszak! Fél évszázaddal ezelőtt, 1957. október 4-én állt Föld körüli pályára a Szputnyik-1, bolygónk első mesterséges holdja. Idén számos előadás, megemlékezés, cikk, könyv és egyéb kiadvány jelenik meg az űrkorszak első 50 évére és annak kezdetére emlékezve, szerte a világon. Ezek általában a múlttal, az 1957-2007 közötti időszakkal foglalkoznak. Ám idén megjelent egy másfajta, az űrkutatást merőben új szemszögből megközelítő könyv is Almár Iván csillagász és űrkutató (Az űrhajózás; Jövőnk és a világűr; A SETI szépsége) és Galántai Zoltán jövőkutató (Marscsatornák, angyalok, idegen világok, földönkívüliek; Mars 1910) tollából, Ha jövő, akkor világűr címmel. A Typotex Kiadó gondozásában megjelent könyv az űrkorszak múltja helyett annak jövőjét igyekszik „feltárni”, a címén kívül erre utal a címoldalon látható felirat is: 1957. 10. 04 – ∞. A két szerző jól érzékelhetően más perspektívából próbálja megválaszolni az egyes fejezetekben feltett kérdéseket: Almár az űrkutatás jövőjét, Galántai a jövő űrkutatását vizsgálja. Bár a szerzők által kifejtett vélemények gyakran különbözőek, az alapkérdésre ugyanazt a választ adják: az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől.

Az egyes fejezetek egy-egy, a jövőben igencsak aktuálissá váró kérdést tárgyalnak, egyre távolabbra utazva térben és időben egyaránt. Eleinte az űrszemét problémájáról és a kisbolygók jelentette veszélyről, később az űrturizmusról és az űrvárosokról, majd a földönkívüli civilizációk kereséséről, végül pedig a csillagközi utazásról, csillagűrhajókról olvashatunk. A fejezetek felépítése újszerű, jól eltalált, hatásos, ami a tartalom mellett szintén elősegíti a könyv sikerét. Minden téma előtt a szerzők összefoglalják az adott témáról való jelenlegi ismereteinket, ezután pedig – a gyakran ellentétes vélemények tükrözése végett is – Almár Iván és Galántai Zoltán külön-külön válaszolnak egy-egy feltett kérdésre. A két szerző eltérő stílusban, gyakran eltérő véleménnyel ír ugyanarról a témáról, a jövő és a világűr kapcsolatáról.

A könyv ezért rengeteg információt tartalmaz az űrkutatás legérdekesebb területeit ismertetve, a jövő tekintetében pedig két, olykor ütköző álláspontot. Almár és Galántai bátran felvállalják és alátámasztják véleménykülönbségüket. Ez teszi nagyon élvezetes olvasmánnyá. Ugyanakkor nem regényt tart kezében az Olvasó, hanem szakmailag korrekt, reális, objektív munkát, ahogy azt a szerzőktől már egyébként is megszokhattuk, nevük ehhez garanciát nyújt.

A könyv címoldalán három, Földről készült felvétel látható, ahogy egy geoszinkron holdról, egy Apollo-űrhajóról látható, s ahogy a Spirit Mars-rover megörökítette – az egyre távolodó Föld így utal a könyv tartalmára: Ha jövő, akkor világűr.

 

Horvai Ferenc

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK