Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 307 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-52-4
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, népszerűsítés

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2625 Ft

KOSÁRBA
Ha jövő, akkor világűr

Két szakember beszélgetése a világűrről

Élet és Tudomány
2007. december 14.
Almár Iván és Galántai Zoltán könyve különleges a hazai űrkutatási-űrhajózási irodalomban. Különleges stílusát, formáját és tartalmi mélységét tekintve is. Ami a stílust és formát illeti, két különböző terület szakemberének beszélgető és vitatkozó könyve, valamint egy-egy téma közösen kialakított összegzése.
Ha egészen röviden akarom megfogalmazni véleményem a könyvről, akkor azt kell írnom: nagyon jó, érdekes, elgondolkodtató és kiemelkedő mű. Viszonylag hosszabban kifejtve véleményem arról, hogy miről szól a könyv, egy Stephen Hawking-idézetet kell ideírnom a mű elejéről: „Fontos, hogy az emberiség - éppen fajunk túlélése érdekében - szétszóródjon a világűrben. A földi élet számára egyre növekvő kockázatot jelent egy olyan katasztrófa, amely tökéletesen eltörli civilizációnkat - ez lehet a hirtelen globális felmelegedés, egy nukleáris háború, egy génmanipulált vírus vagy bármilyen más veszély, amire még nem is gondolunk.”
Ha még hosszabb véleményre kíváncsiak, akkor olvassák el a könyv bevezetőjét, ahol a szerzők, az ismert űrkutató-csillagász és a jövőkutató tudománytörténész jól összefoglalják, hogy évekig gondolkodva és beszélgetve milyen céllal írták meg a művet. Félretéve a viccelődést, nekem, aki űrkutató-csillagászként magam is évtizedek óta művelem e szakterület egy részét - aktívan terjesztem az ember űrtevékenységére vonatkozó ismereteket -, meglepő, új információkat nyújtott a könyv, különösen a két szerző jövőre vonatkozó következtetései. Igaz, ez főleg a sci-fi határait súroló, de szakszerűen megírt részekre, az űrliftre, a terraformációra, a földön kívülieknek szóló üzenetekre, az időkapszulákra és a csillagűrhajókra vonatkozik.
Mindig azt képzeltem, hogy az űrlift, - az űrbe indítás nem hagyományos formája - csak fantáziálás, de a könyv alapján úgy tűnik, hogy a nanocsövek technikájának felhasználásával néhány évtizeden belül talán olcsóbbá és sokkal gyakoribbá tehető vele a Föld körüli pályára juttatás, illetve jutás.
Soha nem szerettem komolyan venni a terraformációt, azaz a naprendszeri belső bolygók (Mars, Vénusz) és a külső bolygók óriás holdjai (Europa, Titán stb.) légkörének átalakítását a földi ember és más élőlények számára. Ilyen folyamatokat elvileg el lehetne indítani, de sokáig tartana, és miért kell mindig minden eredetit elrontani? A Marsot és a Jupiter holdját, az Europát, valamint a Szaturnusz Titán holdját előbb alaposan meg kellene vizsgálni. Hátha találunk rajtuk valami újat, izgalmasat, esetleg a földitől eltérő életformát, és csak aztán megváltoztatni, ha még „lakatlanok”.
A földön kívülieknek szóló üzeneteket az emberiség, illetve az úrkutatók már elkezdték küldeni. A Pioneer-10, -11 és a Voyager-1, -2 amerikai úrszondákon elhelyezett rajzok és digitális lemezek bemutatják az embert, a Nap-rendszer helyét és sok más földi ismeretet. Igaz, ezekre csak évmilliók múlva kaphatunk választ, ha egyáltalán értelmes lények megtalálják úrszondáinkat. Meglepő, hogy az oroszok a Jevpatóriában lévő és korábban a szovjet úrszondákkal való kapcsolattartásra épített hatalmas rádiótávcsővel 40-60 fényév távolságban lévő, Nap-típusú csillagok felé küldenek rádióhullámú üzeneteket. Az üzenetküldőknek, ma már ez természetes, fizetniük kell. A földön kívülieknek küldött üzeneteknek vannak hívői és ellenzői, akik között éles szakmai viták folynak. Ezekről a vitákról is beszámol a könyv, és arról is, mit, hogyan üzenjünk, milyen lehet a „kozmikus” nyelv. (A könyv négy részének fejezetcímei jól jelzik a főbb tartalmi egységeket: Kozmikus lehetőségeink és a kozmikus veszélyek; Az emberiség és a Naprendszer jövőbeli kapcsolatáról; SETI és üzenetküldés földön kívüli civilizációknak; A távolabbi jövő perspektívái.)
A könyv név- és tárgymutatója igen hasznos segítség a szakembereknek és az egyszerű olvasónak is, ha csak rövid információkra vagy egy-egy személyre vonatkozó adatokra kíváncsiak. Összefoglalva: a könyv jó és kiváló karácsonyi ajándék csaknem minden értelmes, gondolkodó embernek.
Horváth András

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK