0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2007
Oldalszám: 307 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-52-4
Témakör: Fizikatörténet, filozófia, Népszerűsítő fizika

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2100 Ft

KOSÁRBA
Ha jövő, akkor világűr

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

Origo
2008-5-7

 

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

Almár Iván: Szeretettel üdvözlöm a chatszoba résztvevőit, és készen állok arra, hogy érdekes kérdéseikre a Földön kívüli élettel és esetleges civilizációkkal kapcsolatban válaszoljak.

Ha nem vagyunk egyedül a Világegyetemben, akkor inkább "sokan" vagyunk, de hol vannak a többiek? [vpali]
Ez egy nagyon régi kérdés, amelyet először a "legenda" szerint Enrico Fermi híres olasz-amerikai fizikus tett fel, még az 1950-es évek elején. Már ő úgy látta, hogy ellentmondás van aközött a két tény között, hogy egyrészt nem látjuk akadályát annak, hogy az élet és az értelem másutt is megjelenjen a Világmindenségben, sem annak, hogy az esetleges civilizációk ténylegesen áthatoljanak a csillagok közötti távolságokon, mégsem találkozunk idegenekkel itt a Földön. Az "idegen" itt úgy értendő, hogy nem a földi élet és civilizáció teremtményeivel. Ezt azóta Fermi-paradoxonnak nevezik, és óriási irodalma van. Többek között nemrég jelent meg egy könyv a Fermi-paradoxon 50 lehetséges megoldásáról. Minderről a nagyon izgalmas témáról részletesen olvashat Galántai Zoltánnal közösen írt és 2007-ben megjelent Ha jövő, akkor világűr című könyvünkben.

Mi a véleménye arról, hogy egyre több bolygót fedeznek föl, mégsincs kapcsolat? [nemvénnekvaló]
Egy fejlett civilizáció tulajdonképpen kétféle utat is választhat: lakhatóvá alakíthat egy egyébként lakhatatlan égitestet, és így fokozatosan "gyarmatosíthatja" saját bolygórendszerét, vagy kitelepülhet a bolygóközi térbe, sőt elindulhat más csillagok felé is. Mindezt figyelembe véve nem döntő jelentőségű a felvetett kérdés, hiszen legfeljebb csak annak esélyét növelik az újonnan felfedezett bolygók, hogy másutt is vannak földszerű égitestek, de semmit nem árulnak el arról, hogy rajtuk az élet és különösen a technikai civilizáció kifejlődött-e. Ez utóbbi kérdés vizsgálatára mai csillagászati eszközeink még nem alkalmasak.

Ha tippelnie kellene, mit becsülne, hány értelmes civilizáció lehet a mi Galaxisunkban rajtunk kívül napjainkban? [urmegyer] 
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mit értünk értelmes civilizáción. Ha egy civilizáció értelmes, intelligens, de nem technikai jellegű, vagyis például nincsenek rádiótávcsövei, akkor felfedezése a Földről szinte reménytelen. A SETI-kutatások célja éppen ezért csak az aktív technikával rendelkező civilizációk felfedezése lehet. (S ezek közül azoké természetesen, amelyek velünk egyidejűleg működnek, és valami módon jeleket bocsátanak ki.) Azt nem tudja senki felbecsülni, hogy hány ilyen civilizáció lehet például Tejútrendszerünkben, de az utóbbi negyven év sikertelen SETI-vizsgálatai azért arra utalnak, hogy igen nagy számban és sűrűségben nem lehetnek egyidejűleg jelen a mi környezetünkben. Ennél többet pillanatnyilag senki nem tud, ami még nem támasztja azt alá, hogy "egyedül vagyunk az Univerzumban".

SETI

A SETI angol mozaikszó, amely a Searching for Extra-Terrestrial Intelligence kifejezésből ered. A feltételezett Földön kívüli intelligenciák keresésére irányuló programok gyűjtőneve. Nem a bolygónkon kívüli életet általában, hanem annak értelmes változatát, illetve ennek nyomait keresi az Univerzumban. Ennek megfelelően elsősorban olyan, az elektromágneses spektrum különböző részein megfigyelhető jeleket tanulmányoz, amelyek nem természetes eredetűek lehetnek. Bár az eddigi keresések nem jártak sikerrel, a munka fontos, mivel az itt  végzett kutatások és fejlesztések révén remélhetőleg gyorsabban elérkezik a kapcsolatfelvétel pillanata - amennyiben valóban vannak még civilizációk az Univerzumban.

 

A kutatás és módszerei

Korábban csak a rádiótartományban kerestek idegen jeleket. Változott-e ez napjainkra? [solaristika]
Igen. Elsősorban azzal, hogy egyre nagyobb erőfeszítések történnek a látható fény, vagyis az optikai tartományban is, csak ott más a keresés célja és módszere. Viszonylag nem nagy távcsövekkel automata üzemmódban pásztázzák a kiválasztott csillagok környékét, és olyan nagyon rövid (nanoszekundumos) jeleket keresnek, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Ma a világon négy-öt nagyobb távcső foglalkozik ilyen SETI kutatással, igazi eredmények még nem születtek.

A SETI-kutatást tervezik-e kiterjeszteni a Nemzetközi Űrállomásra, vagy esetleg már történtek ott is ilyen jellegű kutatások? [Chupacabra]
Tudomásom szerint nem. Ami a "hagyományos" rádiós SETI-kutatást illeti, ez olyan hullámhossztartományban történik, amely a Föld felszínéről is elérhető, vagyis nincs szükség a világűrben lévő távcsőre. Tudomásom szerint nincsenek tervek arra, hogy Föld körüli pályáról folytassanak SETI-megfigyelést, de vannak arra, hogy a Hold túlsó oldaláról kezdeményezzenek ilyen észleléseket. Ennek az lenne az előnye, hogy nem zavarnának a földi rádióadások.

Mennyire lenne zavaró a kérdés és felelet közt eltelt pár száz vagy ezer év (ha az idegenek pár száz vagy ezer fényévre vannak például)? [zsperko]
Erre is érdemes gondolni természetesen, hiszen ha a "beszélgetés" fénysebességgel zajlik, akkor valószínűleg igen lassú lesz, és nincs remény arra, hogy valódi párbeszéddé alakuljon. De van példa arra, hogy egy már nem is létező földi civilizáció évszázadok elteltével felbukkanó nyomai nagy lendületet adtak egy másik földi civilizáció fejlődésének. Azt a példát szokták említeni, hogy az antik görög civilizáció eredményeinek felbukkanása a középkor végén vezetett a reneszánsz óriási fellendüléséhez, amelyet egyébként éppen ebben az évben ünnepel Magyarország is.

Mennyire veszik komolyan az ilyen irányú kutatásokat az emberek? [saky76]
Ez jó alkalom arra, hogy hivatkozzak a SETI@home program megdöbbentő sikerére. Mint ismeretes, e program keretében az egész világról milliók jelentkeztek arra a feladatra, hogy számítógépük szabad kapacitását felajánlják egy fontos SETI-program, a SERENDIP által mért óriási tömegű adat feldolgozására. Én ebből arra következtetek, hogy sok millió ember él és dolgozik a Földön a világ legkülönbözőbb országaiban, akit érdekel a SETI problémája, és kész a lehetőségeivel hozzájárulni a megoldáshoz.

Mi értelme folytatni a kutatást, hiszen eddig se találtak semmit? [Kovács1991]
Ez egy gyakran felmerülő kérdés. A válaszhoz tudni kell, hogy az elmúlt 40 évben folytatott kutatások azért korántsem voltak folyamatosak. Nagyon kis részét fedték le egyidejűleg az égboltnak, és természetesen igen kicsi a valószínűsége annak, hogy egy megirányzott csillag környezetéből éppen abban a pillanatban ér el bennünket valamiféle üzenet, amikor mi épp feléje fordítjuk a távcsövünket. Másrészt a technikai fejlődés óriási ezen a területen, úgyhogy igazából az első 30 évet nyugodtan nevezhetjük előkészítő kísérletezgetésnek is, de nem alapos kutatásnak. Éppen ezért a SETI-kutatók általában, és én magam is úgy vélem, hogy még csak most kezdődik igazán a Földön kívüli civilizációk szisztematikus keresése.

El tudnak képzelni nem szén- és/vagy vízalapú életformákat? [vadászok(ee)]
Elképzelni el lehet, a szakirodalom foglalkozik ilyen lehetőségekkel, de a SETI szempontjából tulajdonképpen közömbös, hogy az az értelmes lény, amely fel akarja venni velünk a kapcsolatot (ha van ilyen), milyen elemekből épül föl, milyen az alakja, milyen a fiziológiája stb.

Van-e a Marson élet? [vivi9717]
Nagy különbség van aközött, hogy egy égitest felszínén elképzelhetőnek tartunk bizonyos fajta, esetleg alacsony szerveződési szintű életet, és aközött, hogy kifejlődött valahol egy magas szintű technikai civilizáció. A Marson nem tudunk semmiféle életformáról, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is. A vizsgálatok folyamatban vannak különböző Mars-szondák segítségével, és például magyar kutatók egy csoportja egy a Mars déli pólusa körül észlelt jelenséggel kapcsolatban jelentős hipotézissel állt elő arról, hogy ezek marsi élet megnyilvánulásai lehetnek.

A SETI-kutatás nem ufológia

Kapcsolódik-e az ön kutatása az ufókhoz? A tévében így írták ki. [egéraMarson0]
Valóban az a helyzet, hogy szerdán este az Este című műsorban, ahol kérdeztek a nemrégiben elnyert Giordano Bruno-díjjal kapcsolatban, folyamatosan az a felirat jelent meg, hogy "egy magyar ufó-siker". Sőt, az egész műsor úgy került fel az internetre, hogy "egy magyar ufológus sikere". Minderről persze az adás idején nem tudtam, ott csak arra igyekeztem válaszolni, hogy a bevezető képsorokkal ellentétben az, amivel én foglalkozom, vagyis a SETI-kutatás, nem hogy nem azonos az ufológiával, hanem éppen ezzel ellentétes. Az a helyzet ugyanis, hogy ha az ufológusok valódi jelenségeket kutatnának, és igazuk lenne abban, hogy itt a Föld körül tartózkodnak idegen civilizációk küldöttei, akkor mindazzal nem lenne érdemes foglalkozni, ami a SETI tárgya, vagyis a csillagos ég felől érkező esetleges jelek, üzenetek tanulmányozása.

Mit gondol az amerikai 51-es körzetről és a hozzá kapcsolódó "ufóbalesetről"? [Mr.Bendegúz #]
Mint a beszélgetés elején már jeleztem, az ufó-probléma és a SETI-probléma viszonya egyértelmű: ha itt a Földön bizonyítható (!) formában sikerülne nyilvánvalóvá tenni, hogy idegenek jártak vagy járnak a Földön vagy annak környezetében, akkor nem lenne szükség semmiféle SETI-megfigyelésre, és nem lenne Fermi-paradoxon sem.

Látott Ön már olyan jelenséget éjszaka, amit a mai napig megmagyarázni? [.Zivi.]
Természetesen igen. Különösen azóta, amióta mesterséges holdak ezrei keringenek a Föld körül, és a legkülönbözőbb repülő eszközök bolyonganak a légtérben, szinte lehetetlen megmondani, hogy egy-egy égi jelenség a földi civilizáció melyik termékéhez tartozik. Régebben természetesen egyszerűbb volt a helyzet, mert pár száz évvel ezelőtt minden jelenség, ami az égen volt, csak természetes eredetű lehetett. De abban az időben a fantasztikus égi jelenségeket nem vizsgálták igazán tudományos eszközökkel, és a ránk maradt leírások is nagyon bizonytalanok. Vagyis röviden szólva, vannak ismeretlen eredetű égi jelenségek, de ez nem azt jelenti, hogy ezek okvetlenül egy, a földitől független civilizáció "küldöttei".

Vallás és politika

Az egyház hogyan viszonyul az ilyen kaliberű kérdésekhez? Ha egyáltalán viszonyul? [fpui fpqbufisrác]
Valójában különbséget kell tenni az egyes egyházak között, hiszen tudjuk jól, hogy a vallásokban mást és mást tanítanak a Földön kívüli életről. Elsősorban a keleti egyházak, például a buddhizmus fogadja el többé-kevésbé a lehetőséget, hogy máshol is élhetnek értelmes lények az Univerzumban, de tulajdonképpen részletesen egyik egyház sem foglalkozik azzal a problémával, hogy mi történne akkor, ha ilyenekre bukkannánk. Persze van sok ellentétes álláspont is, vannak olyan egyházi megnyilvánulások, amelyek csak a Földre korlátoznák az értelemmel bíró életet. Hivatkoznék Giordano Bruno esetére, akit 1600-ban éppen elsősorban azért a tanáért ítéltek máglyahalálra, hogy a lakott világok száma végtelen lehet.

Elképzelhető, hogy mi hétköznapi emberek nem tudnánk arról, ha sikerülne kapcsolatot teremteni földön kívüli lényekkel? [Gyor-Gábor24]
Természetesen minden elképzelhető. A SETI-kutatók nemzetközi bizottsága azonban kezdettől fogva arra törekedett, hogy egy együttműködési szerződés keretében biztosítsa a nyilvánosságot minden érdemleges felfedezés számára. Ezt a megállapodást gyakorlatilag minden aktív SETI-intézmény és kutatócsoport aláírta. Ezért remélhető, hogy egy felfedezés nem maradhat titokban, sőt az a cél, hogy amennyiben a felfedezés fontosnak látszik, a többi aktív kutatócsoport is részt vegyen annak ellenőrzésében, cáfolatában vagy igazolásában.

Van az emberiségnek (államoknak, ENSZ-nek vagy tudományos szervezeteknek) arról stratégiája, hogy mit kell tenni, ha egy szép napon felbukkan az értelmes és technikai civilizáció? [Cheradine]
Talán az a legpontosabb válasz, hogy próbálkozások vannak ebben az irányban. A kezdeményező a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia SETI-munkacsoportja, amelyben diplomaták, filozófusok, társadalomtudósok, természettudósok stb. együtt próbálják megalkotni az olyan dokumentumokat, amelyek az egész emberiség számára elfogadhatóak lennének. E dokumentumok létrejöttét nagy, évekig tartó viták előzik meg, és természetesen nem könnyű olyan megoldást találni, amely a politika számára is elfogadható. A magam részéről, mint aki szintén részt vett ezekben a munkákban, csak annyit tudok határozottan megfogalmazni, hogy nagy felelősségtudattal és komolyan foglalkoznak ebben a szervezetben ezzel a fontos problémával.

Miért kell kutatni más civilizációk után? Az ember fél egyedül létezni? [élvezd amíg tart]
Az első motívum a kíváncsiság. Én úgy érzem, hogy óriási ellentmondás feszül abban a tényben, hogy itt a Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén mindennek eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban.

Foglalkozni kell a Naprendszer kínálta lehetőségekkel

Lehetséges, hogy kell egy másik bolygó, ahol majd laknunk kell? [dorottyarock]
Tulajdonképpen ezzel a kérdéssel is részletesen foglalkozik már említett könyvünk. Az, hogy "egy másik bolygóra" való költözés szerepeljen-e terveink között, vagy inkább egy űrváros építése valahol a bolygóközi térben, ma még nem eldöntött és világos feladat. De szerintünk mindenképpen foglalkoznunk kell a bennünket körülvevő Naprendszerrel és a Naprendszer kínálta lehetőségekkel ahhoz, hogy az emberiség jövője biztosítható legyen. A Naprendszer egyrészt lehetőségeket nyújt például a nyersanyagok vonatkozásában, másrészt természetesen veszélyeket is jelent, például bármikor előfordulhat, hogy egy kisbolygó vagy üstökös nekiütközik Földünknek, és hatalmas pusztítást okoz. Az űrkutatás egyik fő feladata ezeknek a lehetőségeknek és veszélyeknek a vizsgálata.

Miért kapta a Giordano Bruno díjat? Ez kinek jár, ki adja, mennyi pénzjutalommal jár? [nemvénnekvaló]
A válasz egyszerű. A díjat a SETI League nevű nemzetközi társadalmi szervezet adja olyan szakembereknek, akik sokat tettek a SETI-program megvalósulása érdekében. Évente egy díjat adnak ki, a díjazottnak nem kell a szervezethez tartoznia. 2008-ban a díjbizottság engem választott ki, elsősorban az ún. Rio-skála és a San Marino-skála kidolgozásáért. A díj egy Giordano Bruno szobor, pénzjutalommal nem jár.

Almár Iván: Köszönöm az érdekes kérdéseket, és még egyszer szeretném felhívni az érdeklődő hallgatók és olvasók figyelmét említett, Ha jövő, akkor világűr című könyvünkre, amelyben mindezen kérdésekről sokkal részletesebb leírásokat olvashatnak.

* * *

Almár Iván űrkutató-csillagász

1932-ben született. 1954-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1954-től az MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa, 1972-82 között a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium vezetője, 1982-1992 között a Csillagászati Kutatóintézet igazgatóhelyettese, jelenleg tudományos tanácsadója.

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség alelnöke (1982-85), az MTA Csillagászati Bizottság elnöke (1980-90), az MTA Űrkutatási Komplex Bizottság alelnöke (1990-93), az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke (1997-2007). A Magyar Asztronautikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. A Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnökségének tagja, a csillagászati és űrkutatási szakosztály elnöke. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia rendes tagja (1986-) több bizottságának vezetője, illetve tagja, az IAA Soknyelvű Űrszótárának felkért szerkesztője.

Tudományos munkássága: a földi felsőlégkör szerkezetének vizsgálata műholdas mérésekkel, kozmikus geodézia, asztronautikai terminológia, SETI. Mintegy 110 tudományos publikáció szerzője, kilenc könyv szerzője vagy szerkesztője.

1982-ben tagjává, 1986-ban társelnökévé választotta a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia 1966 óta működő SETI Bizottsága, amelynek 2001-ig volt társelnöke, egyben évente megrendezett szimpóziumainak egyik szervezője. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1982-ben alapított Bioasztronómia bizottságának kezdettől fogva tagja, a kilencvenes években a vezetőség tagja (forrás: Mindentudás Egyeteme).

Almár Iván

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK