Hasonló humorral és szkepszissel írta regényét Erik Wahlström, amelyben a bibliai történetek újraírásával, az isteni perspektíva emberi tulajdonságokkal való felruházásával megpróbálja kibillenteni a megkövesedett, már-már magától értetődő olvasatainkat. Az Isten című regény meglepő és a fordító Szöllősi Adrienne munkájának köszönhetően elképesztően humoros, szkeptikus hangvételű Biblia-értelmezés, amely újrameséli az Ótestamentum és az Újtestamentum főbb történeteit. S elsősorban egy személyes Biblia-értelmezésen keresztül újrateremti Isten alakját.

A különböző istenképeket a keresztény egyháztörténet, a vallásfilozófia és a természettudomány legfőbb alakjainak portréiban szövi tovább. Az olvasó találkozhat Aquinói Tamással, Lutherrel, Newtonnal, Darwinnal, Nietz­schével. Az Isten című regény emberi narratívába helyezi az ótestamentumi és újtestamentumi Istent, és egészen napjainkig elkíséri pályafutását. Isten mint főnök jelenik meg a könyvben, akinek az arkangyalok a munkatársai, a munkahelyük pedig természetesen a mennyország. Az ótestamentumi Isten makacs, önfejű, magányos kamaszfiú képében jelenik meg, amint megteremti a világot. Ezután az arkangyalok dialógusából értesül az olvasó Káin és Ábel esetéről. Káin és Ábel történetét az arkangyalok óvatosan vitatják meg, Mihály arkangyal eközben állandóan a bukott angyalra, Sátánra emlékezteti a többieket.

A könyv azonban éppen Isten autoritását veszi célba és ássa alá szinte minden egyes történetben. Káin és Ábel történetével kapcsolatban mondják ki az angyalok először, hogy Isten igazságtalan volt. Később Isten Ábrahámmal köt szövetséget, itt a körülmetélés szertartásosságát parodizálja a könyv. Ábrahám és Izsák után Jób története is úgy jelenik meg, mintha Sátán és Isten egy reality show‑t nézne. A legradikálisabb kritika az Újszövetséggel kapcsolatban fogalmazódik meg. Wahlström könyve Jézus kereszthalálának értelmét is megkérdőjelezi. Jézus kereszthalálával azonban éppen Isten akarja bebizonyítani, hogy ő is szereti az embereket. Isten vajon megbánta Jézus kereszthalálát? Valóban ez lett volna a szeretet bizonyítéka? Jézus mintha nagyobb szakértelemmel bírt volna a szeretet dolgában. A könyv szkepticizmusa zavarba ejtő és elgondolkodtató.

Isten tehát létezik, de önkényes és sok hibát követ el, és nem tűri a kritikát. Ha Wahlström meg is fosztja a rendkívülitől a bibliai istenképet, ugyanakkor ezt az értéket következetesen az isteni önkénnyel helyettesíti, rávilágít arra, hogy a rendkívüli a legalapvetőbb emberi szükséglet.