Evolúciós biológiai szemléletű Diamond nagy sikerű, a történelem makroszkopikus folyamatait elemző könyve. A szerző törekvését az motiválta, hogy választ adjon egy karizmatikus helyi politikus, Yali Új-Guinea trópusain harminc éve elhangzott kérdésére: "Miért van az, hogy ti, fehérek, olyan sok árut termeltetek, és hoztatok ide, míg nekünk, feketéknek, olyan kevés saját árunk van?"
Miért fejlődtek a különböző kontinenseken élő társadalmak különböző sebességgel, vagy pontosabban különböző irányokba?
A biológus szerző gyakori új-guineai tartózkodásai során meggyőződött arról, hogy az ott élők intelligenciája semmiképpen nem marad el a nyugati emberétől. A technikai fejlettség és az emberi intelligencia között nincs bizonyított összefüggés. Műveltségi adatokhoz nem kötött feladatokban (Diamond egy ismeretlen környezet képzeletbeli feltérképezését említi) a bennszülöttek a fehér embereknél lényegesen jobban teljesítettek.
A szerző egész vállalkozásának célja, hogy az explicit és a rejtőzködő rasszistáknak választ adjon. A rasszizmus egyik oka ugyanis az lehetne, ha az egyenetlen fejlődésre a biológiai különbségekből kiinduló magyarázatnak nem lenne alternatívája. Diamond tézise szerint a történelem fejlődésének mintázatai sokkal inkább a környezetek különbözőségéből fakadnak. Elemzi a kontinensek népei közötti háborúkat, az élelmiszer-termelés kialakulását és elterjedését, illetve a járványok szerepének a különböző kontinensek népességére való hatását.
Diamond is kérdez: miért nem az amerikai, afrikai és ausztrál bennszülöttek voltak azok, akik megtizedelték, leigázták vagy kiirtották az európaikat és ázsiaiakat? Miért nem nemesítették az Afrika déli részén élő népek a cirokot saját maguk számára? Mi lehetett, ami Amerikában és Afrikában ennyire megnehezítette az élelmiszer-termelés elterjedését? Miféle evolúciós előnyei származnak a mikrobának abból, ha olyan bizarr bajokkal gyötör bennünket, mint egy gyulladás a nemi szerven vagy egy hasmenés? Hogyan magyarázható, hogy a csoport- vagy törzsi szintű szervezet több száz vagy ezer lelket számláló társadalmaknál egyszerűen nem működik, és hogy valamennyi nagy társadalom szervezete összetett és központosított?
A könyv komoly hatással lehet a történettudomány és a természettudományok közötti átjárás lehetőségeire, és talán egy "harmadik kultúra" megteremtésére is.