0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán
Kiadás: Negyedik, bővített és javított kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 508 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-2796-91-8
Témakör: Ökológia
Sorozat: No.1. Nemzetközi bestseller

Eredeti ár: 5400 Ft
Webshop ár: 4050 Ft

KOSÁRBA
Háborúk, járványok, technikák
A társadalmak fátumai

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Sulinet
2002.12.11.


Az ember történelme folyton a vizsgálódások középpontjában áll. Időnként úgy tűnik, hogy újat, új módon már nem állíthatunk. Diamond könyve viszont ékesen bizonyítja, hogy még mindig képesek vagyunk elementáris kérdéseket feltenni.

A történelem új szemlélete

Egy 13 ezer évet felölelő, az emberiség történelmét új megközelítésben tárgyaló, a történelem (benne tudomány- és technikatörténet), a földrajz, a biológia (genetika), a régészet, a nyelvészet, a járványtan, az antropológia (kulturális antropológia) eszközeivel egyaránt biztos kézzel bánó összefüggésrendszer olvasmányos stílusú előadása ez a könyv. Olvasóját már az első oldalakon megragadja, ahogyan lassan, de jól felépített kérdéseire adott válaszaival hitelesen elcsábítja a megszokott utaktól, a jól bevált tudáspanelektől, és szellemi kalandozásra invitál. Épp a multidiszciplinaritás lehet az egyik legmeghatározóbb olvasói élmény, hiszen egy szakértő kéz vezetésével bepillanthatunk olyan tudományterületekre is, amelyek tanulmányozása egyedül, magunkra hagyatva nem biztos, hogy ilyen sikerélményt okozna. Ráadásul a céltudatosan feltett kérdésekre adott válaszokból olyan új összefüggésrendszerek bontakoznak ki, amelyek megértése valódi heuréka-élményt jelent, és - mint a nagy ötletek esetén oly gyakran - zavarba vagy éppen ámulatba ejtően evidensnek, egyértelműnek tűnnek ezek a relációk. Valószínűleg ezek az értékek magyarázhatják, hogy 1998-ban a "népszerű tudományos" kategóriában ez a könyv nyerte el a Pulitzer Díjat.
Elolvasása után úgy gondolom, hogy méltán. A könyv impresszuma tudatja, hogy az Oktatási Minisztérium támogatta a kiadást a Felsőoktatási Tankönyvtámogatási Program keretében, de óvakodjunk attól a tévképzettől, hogy hagyományos tankönyvet tartunk a kezünkben. Nagyon is jó szívvel (szakmai lehetőségek tárházaként) ajánlom középiskolai diákok és valamennyi iskolatípusban oktató tanárok számára. Az oktatásban felhasználható a történelem (őstörténet, életmódtörténet) tanításához, de még ennél is több ponton kapcsolódik a társadalomismeret - valamint némileg kevesebb érintkezéssel - az emberismeret és etika tárgyakhoz.

A kezdetre vonatkozó provokatív kérdések

Az elkövetkezőkben megpróbálom úgy rekonstruálni a kiadvány gondolati vázát, hogy az általam legértékesebbnek, legérdekesebbnek tartott részeket kiemelem, órai feldolgozásukra is javaslatot teszek. Biztos vagyok abban, hogy az ilyen órák minden szereplőnek élményt jelentenek, a műben felhalmozott tudás pedig szinte provokálja, hogy szemelgessünk belőle.
Minden soron érződik, hogy olvasó- és felhasználóbarát író tudósember az, aki mindezt az ismeretet élete folyamán felhalmozta és fontosnak tartja megosztani másokkal.
A könyv kiindulópontja egy új-guineai politikusnak a szerzőhöz intézett, meglehetősen provokatív kérdése lett: "Miért van az, hogy ti, fehérek, olyan sok árut termeltetek, és hoztatok ide, míg nekünk, feketéknek, olyan kevés árunk van?" A kérdésre adható válaszok közül a szerző azonnal kizárta - az olykor rasszista felhangot sem nélkülöző - a civilizációra, a fejlettségre alapozó megközelítéseket, hiszen "nincs a kezünkben elfogadható bizonyíték arra nézve, hogy párhuzam lenne a technikai fejlettség és az emberi intelligencia között."
A tételmondat, vagyis az a gondolat, amelynek kifejtése voltaképpen maga a könyv, tehát a következő: "a történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt".
Az élelemtermelés szerepe eddig is tanított eleme az emberi társadalmak fejlődésének, de avval a kérdéssel jóval kevesebbet (kevesebben) foglalkoznak, hogy hol és miért épp ott alakították ki. Diamond szerint csak öt olyan terület van, ahol az önállóság, az egymástól való független tevékenység meggyőzően bizonyítható: a Termékeny Félhold (Elő-Ázsia, a Közel-Kelet), Kína, Mezoamerika, Andok vidéke és Észak-Amerika. A miért kérdésére is igyekszik a szerző megfelelni. Szerinte az élelemtermelés és a vadászó-gyűjtögető életmód nem kizárja egymást, hanem egymással versengő alternatív stratégiák. Az élelemtermelés mellett öt tényező szólt: a vadon termő élelem megfogyatkozása; a nemesíthető vadnövények jelentős száma miatt termesztésüket egyre nagyobb siker koronázta; a vadon termő élelem begyűjtéséhez, feldolgozásához és tárolásához szükséges technológiák fejlődése; az emberi népesség növekedése és az élelemtermelés kialakulása közötti kölcsönös kapcsolat; valamint a sűrűbb népesség pusztán létszáma miatt lehetővé tette a vadászó népek legyőzését vagy kiszorítását a térségből.
[Hogy mi az összefüggés a latrina és a növénynemesítés között? A választ megtalálja a könyvben. Mint ahogy azt is, igaz-e az a megállapítás, hogy a római korra már napjaink szinte minden fontos terményét termesztették valahol a világon.]
(Érdemes behatóbban is tanulmányozni az egyes táblázatoka: pl. 126-127. o., ugyanis sokszor az egyszerű tények és csoportosítási módok is meglepetéssel szolgálnak.)

 

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK