Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Kertész Noémi
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 184 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2790-02-2
Témakör: Publicisztika, Szociológia
Sorozat: Szokatlan szempontok

Eredeti ár: 2300 Ft
Webshop ár: 1725 Ft

KOSÁRBA
A Kelet csodálatos zamata

A migránsokkal jönne a Kelet tudása! Nem kell?

www.librarius.hu
2016-7-12

Egy „becsületes nácinak” a maga korában eszébe sem jutott, hogy az antiszemita nézeteket meg kellene kérdőjelezni. Azok, akik Alfred Rosenberg művein, és Hitler Mein Kampf-ján nevelkedtek nyilvánvalóan zömében átlagos figurák voltak, nem jók és nem rosszak, egyszerűen csak benyalták és terjesztették a mérget, amit ők is úgy kaptak. Ha az egész holokauszt-borzalomnak volt/lehet bármi „értelme”, akkor az csak annyi, hogy még egyszer ilyesmi ne fordulhasson elő!

Az elmúlt néhány évtized, a németek példamutató szembenézése okot adott az optimizmusra, hogy talán az emberiség végre maga mögött hagyott valamit, ami – bár nagyon is emberi, mégis – embertelen.

MÁRA SZÉTESNI LÁTSZIK EZ AZ ILLÚZIÓ!

Újra felbukkantak – a regnáló hatalomhoz kötődő politikusok megnyilatkozásaiban is! – azok a szófordulatok, melyekkel a nácik csináltak bűnbakot a zsidókból. A különbség jellemzően csak annyi, hogy most a migránsokról beszélnek. A cél a bűnbakképzés, és a társadalmi szolidaritás felszámolása, hogy a szavazó ne meggyötört embereket lásson, hanem arctalan és rosszindulatú tömeget, mely ellenünk tör, el akarja pusztítani a „kultúránkat”, stb.. (Nem hiszem, hogy ehelyütt fel kellene sorolni azt a töménytelen mennyiségű bornírt baromságot, ami ebben a témában közszájon forog.)

Az idegenellenesség fokozódik (mert fokozzák!), de közben az emberek ingerküszöbét sikerült annyira magasra emelni, hogy – már most – kisebbség az, aki szót emel a lemigránsozott menekültekért. Félő, hogy a méreg terjedése megállíthatatlan.

A gyűlölet apró tégláiból épülő fal lassan növekszik. Hetek, hónapok, évek során szemmel láthatóan magasodik, de akik a téglákat hordják, nem mindig tudnak a létezéséről.

Amikor éppen nem a tiltakozással vagyunk elfoglalva, akkor az oktatással és a felvilágosítással kellene foglakozni. Muszáj lenne, s ráadásul most muníció is van bőven. Például a Typotex Kiadónál megjelent A Kelet csodálatos zamata című kötet, mely éppen arról szól, ami most annyira életbe vágó lenne: a keleti és nyugati ember találkozásáról, és egymás megértésének esélyeiről…. hiszen e nélkül lehúzhatjuk a redőnyt.

Az európai ember gőgje nehezen levetkőzhető, és nem is volt szüksége arra, hogy megszabaduljon tőle, amíg gyarmatosítóként uralni tudta azt a földet, amit uralma alá hajtott. De ennek vége van, s a nosztalgikus ábrándok helyett tudomásul kellene végre venni, hogy a más társadalmak és másfajta kulturális szokások, nem alsóbb- vagy felsőbbrendűek, hanem – szükségszerűen egyenrangúak. Egyszerűen csak mások, és mint ilyenek érdekesek. Nem véletlenül özönlik el európai turisták Ázsia kultikus helyeit!

Szinte mindenki magában hordozza a gyűlölet magvát. Mert ha a háborúk először az emberek fejében születnek meg, akkor ki tudja, nem következik-e be egy olyan pillanat, nem mennek-e végbe olyan események, amikor ebből a szörnyű magból még szörnyűbb növény szökken szárba? Talán nem azt kellene kérdezni, hogy nem következik-e be, hanem azt, mikor következik be?

Piotr Kłodkowski erről a világról mesél, történetei tapasztalaton alapulnak, és jól mutatják töredékeit annak, hogy mennyi ismeretlen, furcsa és megérthető szokás választja el egymástól az embereket. S miként kötheti össze őket ugyanez a különbség, ha a megismerés szándéka mögött kölcsönös tisztelet lakozik. A napokban (újra) világsztárok tiltakoztak a kutyahús fogyasztása ellen, ami a saját európai alapú kultúránkból kiindulva teljesen érthető. De vajon mit tennénk, ha a muszlimok felszólítanának minket arra, hogy tartózkodjunk a sertéshústól? …és akkor mit gondolnánk, ha az tehenet szentnek tartó indiaiak tiltakoznának az európaiak marhahús-fogyasztása ellen?

Ijesztő világ következik, ha nem tanuljuk meg egymás tiszteletét, s nincs erre jobb alkalom, mint a jelen, amikor ezek az „idegenek” a határainkon, a kerítéseink tövében állnak, és segítséget/bebocsátást – de legalább egy kis vizet – kérnek.

Ha a könyvesboltokban lenne külön polc a fontos könyveknek, akkor Piotr Kłodkowski kötetét fel kellene rá helyezni, mert aktuálisabb, mint amikor megjelent, s ha a segítséget kérő embereket elutasítjuk, akkor ideje lenne levenni ugyanerről a polcról a Bibliát…

Grozdits Hahó

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK