0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 382 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-98-2
Témakör: Tudománytörténet
Sorozat: Tudomány & ...

Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft

KOSÁRBA
A tudomány határai

Végy egy jó pohár vizeletet!

www.virtus.hu
2008. július 28.

A tudomány határai Az év legrokonszenvesebb kötete a közérthetően megírt tudományfilozófia tematikájában.  A könyv a tudomány és nem tudomány, tudomány és áltudomány problémakörét járja körül mind a vonatkozó elméleti hagyományok, mind pedig a hétköznapi élet gyakorlati kérdésfelvetéseinek tükrében. Sokak érdeklődésére számot tarthat a tudományokat érintő szakmai kérdésekre kíváncsi olvasótól (egyetemi oktatók és hallgatók, kutatók) a tudomány társadalmi szerepét megérteni kívánó laikus közönségig. Kiadó: Typotex Elektronikus Kiadó  

 

Végy egy jó pohár, középsugaras vizeletet. Fehér köpenyes fogja előírni. Ezt a tudomány határjelenségein lavírozó kötetet inkább az axiológia, az érték és döntéselmélet fogja össze, mint a heterogén, de bőven illusztrált tárgykör. Hiszen a jelenségek Uri Geller módon tovább szaporíthatóak. Lakatos forog a sírjában, a tudományfilozófia halott, de a paradigmákat mindig túl és továbbírják.  Bevezetés A huszadik század elején valaki megváltoztatta a jövőt anélkül, hogy egyetlen szavazatot nyert vagy egy hadsereget vezényelt volna. Csak egy ötlete volt, amit 1905-ben publikált. Albert Einsteinről van szó és a relativitáselméletről. E = m * c2 Einstein hozzájárult a fizika új aranykorának elindításához, és sokat tett a 20. század formálásáért. Hadd idézzek meg még valakit, valakit, aki csak tanított. Matematikát és tudományszeretetet, és sokakat elindított pályájukon, többek között Neumann Jánost és Wigner Jenőt. Rátz Tanár Úrról beszélek, a Fasori Evangélikus Gimnázium tanáráról, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a Nature című rangos tudományos folyóirat harmadik évezredbeli első számának vezércikke szerint a 20. századot Budapesten csinálták. Einstein óta és részben miatta sokat változott a világ. Egy ország erejének már nem a lakosság száma vagy acéltermelésének volumene a mértéke, hanem a tudástőke, melynek jelentős hányadát a tudományos tudásalap képezi. És ez a tőke állandóan, sőt egyre gyorsabban nő, ismereteink határai egyre messzebbre tolódnak. Jogos tehát a kérdés: vannak-e tudásunknak határai?(Kroó Norbert)A kötet szerzői előbb szóban, előadás formájában „publikálták” és vitatták meg nézeteiket. 1. Bevezetés. A tudományok és áltudományok problémája mindennapjainkban. A kurzus célkitűzésének ismertetése, beszélgetés.2. Elsődleges válaszlehetőségek a probléma megoldására, ezek nehézségei. A tudomány objektivitása, érdekmentessége és sikeressége.3. Megoldási hagyományok 1.: a tudományfilozófia kísérletei a tudomány elválasztására az áltudománytól és az értelmetlenségtől.4. Megoldási hagyományok 2.: a tudománytörténet-írás mint az utólagos elválasztás eszköze, a határok időbeli változása5. Megoldási hagyományok 3.: határmeghúzási kísérletek a tudományokon belül, a két kultúra problémája, a tudomány egysége6. Esettanulmányok 1.: csillagászat és asztrológia régen és ma. Visszatérés a tudományos módszer kérdéséhez7. Esettanulmányok 2.: evolúcióelmélet és kreacionizmus. A vallás kérdése, a nyelvhasználat és az érvelési stílus problémája8. Esettanulmányok 3.: parapszichológia, paratudományok. A tartalmi elválasztás problémája, határmeghúzási stratégiák.9. A tudomány publikus megértése. Az oktatás és a média szerepe. Tudományos vagy társadalmi probléma az elhatárolódás?10. Szakértői kultúrák szerepe a társadalomban. A tudomány szociológiai elkülönítése. Hitelesség, bizalom.  A kiadó

 

Miközben e sorokat írjuk, egy ismert médiasztár istenemberi lényünkről beszélget egy kineziológussal egy divatos rádióban, ahol reggelenként közgazdászok és tőzsdeszakértők gazdasági folyamatokat elemeznek. Racionális döntéselméletre pirkad és ezoterikára sötétedik  Még egyetlen adó is sokféle igazságot közvetít. Összeférnek ezek egymással? Ez a kérdés pusztán elméletinek tűnhet, hisz nem mind tőzsdézünk, és talán azt sem értjük pontosan, mi az a kineziológia. Személyes életünkben mégis számos olyan döntést kell hoznunk, amelynél sorsunk, családunk és saját jövőnk függ attól, hogy a megfelelő szakértők és válaszok mellett kötelezzük-e el magunkat. Konkrét kérdésekre konkrét válaszokat várunk. Melyik orvoshoz menjek? Milyen gazdaságpolitikát támogassak a szavazatommal? Vegyek-e pi-vizet, vegyek-e mobiltelefon- antenna-leárnyékolót vagy mágneses ágybetétet, vegyek-e koenzim-tablettát vagy antibiotikumot? Vegyem-e meg mind? Vagy egyiket sem? Fejfájás.

 

A cikk az alábbi oldalakon olvasható:

http://sznoberia.blogter.hu/?post_id=283196

http://marlonbrandy.nolblog.hu/?post_id=40308

http://www.szolnokinaplo.hu/node/3089

http://www.tollinga.hu/index.php?&tpl=art&artId=20232

http://www.vojvodinaportal.com/hu/kerekestamas20080805

Kerekes Tamás

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK