0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Gyárfás Vera
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 232 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-9664-88-3
Témakör: Ökológia
Sorozat: Szokatlan szempontok

Eredeti ár: 2500 Ft
Webshop ár: 1875 Ft

KOSÁRBA
Cool it - Hidegvér!
a szkeptikus környezetvédő útikalauza a globális felmelegedéshez

Megsülünk, felforr a tenger, de nem kell hisztizni. Bjorn Lomborg a Könyfesztiválon

Litera
2008. április 28.
Van itt ez a roppant aktuális és egyre felkapottabb téma, miszerint rövid időn belül olyan meleg lesz a Földön, hogy szó szerint a szánkba repül a sült galamb. Csakhogy ekkor jön a képbe a Bjorn Lomborg, a globális felmelegedést szkeptikusan megközelítő elméleteivel, melyeket többek között a Cool it!- Hidegvér! című könyvében írt meg. Ennek a könyvnek bemutatóján jártunk a Könyvfesztivál zárónapján.

 

Van itt ez a roppant aktuális és egyre felkapottabb téma, miszerint rövid időn belül olyan meleg lesz a Földön, hogy szó szerint a szánkba repül a sült galamb. Komoly tudósok az ószövetségi Istent megszégyenítő szigorral forgatják a szemgolyóikat, és én a részemről hajlamos vagyok elhinni nekik, hogy ez már tényleg nem vicc: a globális felmelegedés előbb-utóbb felszámolja késő-római periódusát élő, agonizáló világkorszakunkat.
Csakhogy ekkor jön a képbe a Bjorn Lomborg, a globális felmelegedést szkeptikusan megközelítő elméleteivel, melyeket többek között a Cool it!- Hidegvér! című könyvében írt meg. Ennek a könyvnek jártunk tegnap a bemutatóján, a Könyvfesztivál zárónapján. A hazánkba látogató híres-hírhedt szerzővel a kiadó képviselői, valamint Betlen János és Pogányi Zsolt beszélgettek. A kötet a Typotex kiadó Szokatlan szempontok sorozatában jelent meg.
 
A szkeptikus környezetvédő
Bjorn Lomborg, a szkeptikus környezetvédő korunk egyik legizgalmasabb tudományos személyisége, ez tagadhatatlan. A Time magazin 2004-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta, a Guardian 2008-ban azon 50 ember közé sorolta, akik megmenthetik bolygónkat. Egy évet töltött az amerikai Georgia Egyetemen, politológiát tanult az Aarhusi Egyetemen, ahol később statisztikát tanított, Phd-t a Koppenhágai Egyetem Államtudományi Tanszékén szerzett.
Ugyanakkor Bjorn Lomborg igen ellentmondásos alak a globális felmelegedés és környezettudományok témakörében. Ellenzőinek hatalmas tábora mindent meg is tesz, hogy ezekre az ellentmondásokra felhívja a figyelmet. Ilyen például az Anti-Lomborg.com igencsak árulkodó névre keresztelt oldal is, de a dán biológus Kare Fog is külön weboldalt üzemeltet a Lomborg-errors website-ot, melyen a Lomborg tévedéseit, hibáit gyűjti össze. A Danish Committees on Scientific Dishonesty (Dán Tudományos Becstelenségeket Vizsgáló Bizottság) igen súlyosan elmarasztalta, több pontban is, például: adathamisítás, válogatás az adatok között a kívánt eredmény érdekében, statisztikai módszerek félrevezető használata, eredmények szándékos félreértelmezése, plágium. A határozatot végül megsemmisítették, Lomborg sikerrel fellebbezett. Ellenlábasai ugyanakkor mindent megtesznek, hogy lépten nyomon keresztbe tegyenek Lomborgnak, ilyen pillanatokat láthatunk az Anti-Lomborgról szerzett képen is, melyen a szerző éppen a tortát vakarja le az arcáról, amit egyik rajongója vágott hozzá, részletek itt.


Értelmesen költeni a dollárcsilliókat

A tegnapi könyvbemutatón a szerző egy rövid előadás keretein belül foglalta össze könyvének tartalmát. A fentebb linkelt Youtube videón is egy hasonló előadása látható. Bjorn Lomborg szerint korántsem akkora a vész, mint amekkorának a lelkes és elragadtatott környezetvédők beállítják. Előadása legelején tisztázta: a globális felmelegedés nem vicc, tény, ráadásul nincs mese: bizony az ember tehet róla. Ugyanakkor rengeteg szám- és statisztikai adattal, grafikonnal próbálta meg alátámasztani, hogy miért nem olyan nagy a gond, mint állítják. Lomborg szerint a probléma lényege, hogy dollárcsilliókat vesztegetünk kétes eredménnyel járó, és legtöbbször betarthatatlan, ellenőrizhetetlen környezetvédő akciókra, egyezményekre, alternatív üzemanyagforrásokra. Közben a világ károsanyag termelésének csökkentése egyrészt nem, vagy csak nehezen eszközölhető a kíván mértékben, ugyanakkor a hatása sem lesz olyan látványos, mint gondolnánk. (Számításai szerint például a Kiotói egyezmény jelenlegi formájában, száz éves távlatban alig 7 nappal odázza el a globális hőmérséklet emelkedést) Lomborg szerint inkább a kézenfekvő és megoldható problémákra kellene figyelni, hiszen a világ különböző pontjain ma is ezrek halnak meg gyógyítható betegségekben. A globális felmelegedés ellen küzdő akciókra költött pénz töredékéből lehetne a világ élelmezési gondjait megoldani, harcolni az AIDS, a malária ellen, segíteni felzárkózásukban a világ elmaradottabb országait.

A jegesmedvék jól vannak

Lomborg egészen egyszerű példákat hoz. A jegesmedvék várható kipusztulása például az egyik legfelkapottabb téma az éghajlat változás problémájával foglalkozó környezetvédők körében. Lomborg hivatalos adatokkal támasztja alá, miszerint a károsanyag kibocsátások csökkentésére költött pénz előre láthatólag évente 0,06 darab jegesmedve életét mentené meg. Ugyanakkor e pénzek töredékéből lehetne küzdeni az orvvadászok ellen, akik évente 30-50 jegesmedve halálát okozzák. Ugyanakkor kitér arra is, hogy nem minden jegesmedve kolóniának csökkent a létszáma az elmúlt évtizedekben, sőt, amelyiknek éppen csökkent, az olyan területen élt, ahol a hőmérséklet nem is emelkedett. Olyan adatra is fény derül, mely szerint 1987-től 2004-ig 1200-ról 950-re csökkent egy bizonyos jegesmedve kolónia száma és ezzel az adattal szívesen dobálóznak a környezetvédők. Azt viszont nem említik, hogy 1981-ben még csak 500 tagot számlált ez a jegesmedve kolónia.
 
Lomborg hasonlóan jár el a globális felmelegedés egyéb problématerületein is. A felmelegedés tényét elismeri, de egyrészt úgy gondolja, hogy nem nyári hőhullámokban fog megnyilvánulni, hanem enyhébb téli időjárásban, mivel az átlag hőmérséklet emelkedése legtöbbször az alacsonyabb hőmérsékleti értékeket emeli meg, így a téli és éjszakai hőmérsékletet. Ugyanakkor költséghatékonyabbnak találja a városok átalakítását a globális intézkedéseknél, hiszen a fák, nagyméretű vízfelületek ültetése és a házak, utak világos színre festése is a városi hőmérsékletek csökkenését eredményezné, ráadásul kevesebb pénzbe kerülnének és az életkörülményeket is javítanák.
 
Kételkedni a szkepszisben

A könyvet mindenképpen érdemes elolvasni. Izgalmas, elgondolkodtató darab. Aki teheti nézzen meg egy-két előadást Lomborgtól a Youtube-on, látszólag érti a dolgát, sokszor elég meggyőző. Persze, kövessük a példáját és a Sziámi együttes szavaival élve kételkedjünk a szkepszisben, vagyis nem árt a fél szemünket az Anti-Lomborgon, vagy a Lomborg Errors Website-on tartani.
Kálmán Gábor

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK