Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 411 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-75-3
Témakör: Pszichológia
Sorozat: Baccalaureus Scientiae

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2625 Ft

KOSÁRBA
A pszichológia örök témái

A pszichológia örök témái

vargarockzsolt.blog.hu
2012-3-2

Tankönyv mérnök, közgazdász, menedzser és kommunikáció szakos egyetemisták számára. Rövid bevezető (tárgymeghatározás) és pszichológia történet (Platóntól és Descartestól Chomskyig és Dennettig) után fogalomtörténeti elemzések az alábbi témákban:
Test és lélek, agy és lelki jelenségek
Ember és állat. Különbségek és hasonlóságok
Öröklés és környezet
Kultúra és viselkedés
Egyén és közösség
Tudat és tudattalan
Normális és kóros
Rész és egész
Pszichológia és technika
Pszichológia a hivatások rendszerében.
(Részletesebb címszó jegyzék a végén.)

Milyen ez a könyv? Tömény.
Az egyetemisták többsége biztosan sokkal okosabbak mint én, jobban vág az agyuk (ennek értelmezéséről is olvashatunk a könyvben), viszont valószínűleg kisebb a háttértudásuk, mint nekem. Ezért azt gondolom, hogy a könyv szövegét vizsgán simán felmondják, de igazán megérteni csak akkor fogják, ha a fejezetek végén található szakirodalmi eligazítók alapján alaposabban is foglalkoznak az egyes tárgykörökkel.
A könyv metodikáját meghatározza, hogy az egyes témáknál a szerző ismerteti a probléma történetét, mit mondott a kérdésről Descartes (meglepően sok elemzés indul tőle el, nem is gondoltam volna, hogy ilyen fontos gondolkodó volt), ezt a később hogyan vitatták, hogyan értelmezték a kulcsfogalmakat, és így jut el napjaink egymással versengő pszichológiai iskoláiig.
Ez a módszer a fogalmak értelmezéséhez nagy segítséget nyújt, viszont akadálya annak, hogy egy-egy pszichológiai gondolatrendszer egységes logikáját megértsük. Ennek következtében választani sem tudunk közöttük, miképpen ezt Pléh Csaba sem teszi meg. A pszichoanalitikus iskola és az evolúciós pszichológia párhuzamosan jelenik meg a kognitív pszichológiával és a behaviorizmussal. Mindegyikből az értékek emelődnek ki, és bár néhány esetben nagyon halvány kritika megfogalmazódik, alapvetően bármely iskolához tartozó pszichológus elégedetten forgathatja ezt a kötetet.
És a laikus? A laikus ebből a könyvből áttekintő képet kaphat, megismerkedhet a pszichológia sokszínűségével, bonyolultságával (miért volna egyszerű a pszichológia, ha a tárgya, az ember sem az), és ha nem veszítette el a bátorságát, a szakirodalmi eligazítók

alapján elkezdheti az őt érdeklő speciális kérdések tanulmányozását.

 

1. Naiv és a tudományos emberismeret. A népi pszichológia fogalma, eredete és értéke. A tudományos emberismeret: naturális és szociális szemléletek. Az emberért versengő tudományok. Rivalizáció és átfedés. Az ember eltérő értelmezési mintázatai: oksági és megértő felfogás. Alternatív emberképek a pszichológiában: a megismerő, a viselkedő és a cselekvő ember. Természeti magyarázatok fajtái. Redukcionizmusok a pszichológiában.
2-3. A modern pszichológia történetének vázlata .
Mi a modern benne? Leválás a filozófiáról: a filozófia és a természettudományok jelentősége a pszichológia önállósodásában. Három modell a kezdetekre és ezek folytatása: a kísérleti mérés, az egyéni különbségek és a betegágy. A századforduló „válsága”: funkcionalizmus strukturalizmus vita; „szellemtudományos” lélektan; a gondolkodás kutatása és az önmegfigyelés, a gyermek és a beteg megjelenése a pszichológiában.
Kiutak a válságból: a behaviorizmus, az alaklélektan és a pszichoanalízis konceptuális jellemzése. A behaviorista pozíciók gyengülése a kísérleti pszichológiában. Az ember mint információ kezelő lény: a kognitív forradalom.. A fejlődéselv diadala. A személyiségfelfogás változásai. Egységes pszichológia felé haladunk e?
4. Test és lélek. Agy és lelki jelenségek.
A filozófia dualista emberképe: Descartes a mechanikus test és a szabad szellem. Ennek továbbélése: Eccles-Popper, rejtett kettősségek.
A fiziológiai modellálás fejlődése. Agyi folyamat és lelki jelenség kapcsolata történeti kifejtésben: azonosság, párhuzamosság, kölcsönhatás.
A típus és a példány azonosság vitája. A rendszerszemlélet és a holizmus: kiemelkedés az alacsonyabb szint mintázatából. A mai redukcionizmus és a fiziológiai modellálás. neurofilozófia, eliminatív materializmus. Funkcionalizmus: klasszikus (Arisztotelész), evolúciós és komputációs változatai,
A lokalizációs tanítások fejlődése. A dudortantól a modern neuropszichológiáig és agyi képalkotásig. Fodor, Putnam, Block: a lelki mint szerveződési mód. Hol az élmény a funkcionalizmusban?
Neurális darwinizmus: szelekció az idegrendszeren belül.
5. Ember és állat. Különbségük és hasonlóságuk a pszichológiában.
Filozófiai háttér: Arisztotelész és Descartes, folyamatosság és radikális eltérés. Az állatok bevonulása a pszichológiába: az evolúciós elmélet hatása anekdotizmustól a kísérleti állatpszichológiáig. Az anekdotizmus, a Morgan-kánon s Dennett intencionális hozzáállásának viszonya.
A watsoni és a pavlovi forradalom: az állat mint az ember modellje. A behaviorizmus és az egyetemes tanulási törvények. Mai felfogás: a tanulás korlátai. Az alaklélektan: a struktúrák megragadásának fejlődése. Az etológiai felfogás: szakítás a mechanikus állatképpel. A fajspecifikus viselkedés.
Állatkísérlet a humán pszichológiában. Az analógia haszna és veszélyei. Pl. Harlow kísérletei, ingermegvonás és szociális depriváció. A biogenetikus elv: egyedfejlődés és törzsfejlődés viszonya, a korai gyermeknyelv példáján. A Baldwin-elv.
Ugrás vagy folyamatosság ember és állat között. Pl. a nyelv keletkezése. Az evolúciós magyarázat dillemái. Adaptáció és exaptáció. Az evolúciós elvek kiterjesztései: szociobiológia, kulturális evolúció, ismeretszelekció az evolúciós pszichológia.
6. Öröklés és környezet Az empirista és racionalista filozófiai hagyomány. A kérdés 2 értelme a pszichológiában: a funkció és az egyéni különbségek eredete. Az eredet általában. Helmholtz és Hering mint két minta. A behavioristák empirizmusa és a Gestalt nativizmusa. A nativizmus mai reneszánsza. A cselekvés kitüntetett szerepe a konstrukcionista fejlődéselméletekben: Piaget és a Vigotszkij iskola. A Chomsky Piaget vita. Az emberi genóm, a fejlődési zavarok és a viselkedés fejlődése.
Egyéni különbségek. A „galtoni kutatási modell” története és hiányosságai. Az intellektuális különbségek eredete mint példa. Egyéni különbségek, tehetség és társadalmi haladás: lehet e itt optimista a pszichológia? A proaktív hatások a mai öröklés-környezet vitákban.
A fejlődés mint vezető téma a pszichológiában. Fejlődéssel magyarázat: Bühler, Piaget, Vigotszkij. Karmiloff-Smith: területspecifikus fejlődés és a közös mechanizmusok. Melyek a kritikus periódusok? Koragyermekkor, serülőkor, ifjúkor.
7. Kultúra és viselkedés: a kulturális pszichológia Van e örök emberi természet? Pszichologista és szociologista válaszok e felvilágosodás korabeli kérdésre. A szellemtudományos irány, a francia szociológiai iskola és a pszichoanalitikusok tipikus válaszai. Kulturális fejlődés és lelki jelenségek: a pszichés funkciók történeti meghatározottsága (Piaget és a Vigotszkij iskola, a történetiség bevonulása a pszichológiába). Emberré válás és a gondolkodás keletkezése. Evolúciós előfeltételek és reprezentációk.
Társulások és társadalmak. Eltérő kontrollok és leképezések. Társadalmi haladás és pszichológiai diszpozíciók a modern világban: az írásbeliség és a teljesítménymotiváció példája. Hogyan alakítják át a megismerés és a vágyak világát?
Kulturális univerzalizmus és relativizmus.
8. Egyén és közösség Társas élet az állatvilágban és az embernél. A csoport hatása az egyéni viselkedésre és teljesítményre: a tömeglélektantól Lewin en át a mai csoportkutatásig. Félelem és vonzódás a csoport témához. Az utánzás és a konformizmus példája. A társadalom egésze és a kiscsoportok: utópiák a pszichológiában. Radikális szociologizmus a pszichológiában (Halbwachs, Blondel). Filozofikus közösségi modellek (Wittgenstein). A kontroll és a hagyomány. A kommunikáció konstruktív szerepe az emberi lelki jelenségekben. A mai társadalmi átalakulások és a mentális világ.
9. Tudat és tudattalan
A kifejezések többféle értelme. A nem tudatos jelenségek az ismeretelméleti és kísérleti hagyományban: küszöbalatti hatások, a tudat fókusza, az egység kérdése, appercepció stb. Leibniztől Helmholtz on át a mai kognitív pszichológiáig. Furcsa jelenségek: hasított agy, blindsight. Hozzáférési és élmény tudatosság (Block). A tudat radikális átértelmezései: a kartéziánus színpad felváltása narratív modellekkel.
A tudattalan mint sajátos szerveződés. A romantikus irracionalista hagyomány. Freud és a pszichoanalízis: a tudattalan folyamatok tünetei s sajátos szerveződésük. Az elfojtás. Irracionalista gondolkodó e Freud? Kísérleti pszichológia és analitikus felfogás. Az önmegfigyelés és az önismeret határai; különleges tudatállapotok. Tudattalan és az emberi viselkedés determináltsága. A tudat ingadozó szerepe a kognitív modellekben.
10. Normális és kóros a pszichológiában
A lelki betegség fogalmának kialakulása az újkorban a megszállottságtól a kiközösítésen át a „felszabadításig”. A XIX. sz. organikus betegség felfogás és a mentális illetve viselkedészavarok. Freud jelentősége a funkcionális zavarok magyarázatában. Modell lehet e a kóros a normális magyarázatában? A normalitás fogalmának relativizálódása a XX. században. A pszichoterápia és a terápiás társadalom eszménye. A regresszió mint kulcsfogalom normális és kóros összekapcsolásában: Jacksontól Freudon át a mai elméletekig. Biológiai és szociális felfogás a patológiában. Pl. biológiai modellektől a társadalmi neurózistanig az analitikusoknál. Tanuláselmélet és pszichopatológia. Öröklés, biokémia vs. kommunikációs zavar elméletek az elmebetegségek magyarázatában.
11. Rész és egész a pszichológiában
A holizmus (egészlegesség) különböző megjelenési formái. Az analitikus hozzáállás mint tudományos módszer s az elementarizmus mint a tárgy egységeinek hírdetése. Redukcionizmus, emergentizmus és a szintek váltása a tudományos magyarázatban. Elemek és struktúrák egészek a kísérleti lélektanban. Pl. érzékelés, emlékezés tanulás elementarista és egészleges irányzatai. A személyiség és az egész probléma. A vonás fogalom eredete, a változékonyság mint érték a darwini keretben. Stern és a differenciálpszichológia születése. A típusfogalom mint közvetítő az elszigetelt vonások és a személyiség egyedisége között. Néhány típustan ismertetése. „Humanisztikus” és értékítéleteket hordozó tipológiák. Az általános törvény és az egyén a személyiség vizsgálatában. Állandóság és változékonyság a személyiségben. Hosszmetszeti kutatási módszerek és kérdések. A helyzet és a személy viszonya, súlya a viselkedés meghatározásában: Koffka, Lewin és a mai interakcionizmus.
12. Pszichológia és technika.
Elméleti emberképek és technikai fejlődés: óraműtől a számítógép metaforáig. Technikai fejlődés hatása a kutatás kérdéseire (pl. autó és repülőgép). A technika hatása az emberi architektúrák alakulására. Közlési rendszerek változásai és a világkép és mentális működés.
13. A pszichológia a hivatások rendszerében
Több pszichológiát vagy több pszichológust? Pszichológia és a társadalmi utópiák. A pszichológia és a mérnöki tudományok kapcsolata. Pszichológia és vezetés. Technika vagy megoldás a pszichológia nyújtotta kínálat?

vargarockzsolt

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK