A cím alapján a Steve Yates szerkesztette könyvet akár valami építészeti műnek is gondolhatnánk, pedig egy fotókritikai antológia. Mit keres akkor egy építészeti szaklap könyvrecenziói között? Nem olyan idegen itt, mint egy rántott borjúláb egy vega étterem közepén? A válasz igen is meg nem is.

Mert az tény és való, hogy a fotográfiával foglalkozik a könyv.

Ám.

Ha egy könyv ezzel a Moholy-Nagy László idézettel kezdődik: ,,A tér meghatározása körül ma meglehetősen nagy bizonytalanság uralkodik…’’, akkor máris az események sűrűjében érezhetjük, magunkat. Hisz a fotográfia és az építészet alapanyaga is a tér, még ha másra és dimenziókban is használják kiindulási pontként.

Halmozottan igaz ez a könyv egyik központi szereplőjére az avantgardista El Liszickijre, aki egy személyben foglalkozott fotósként, festőként és építészként is a tér problematikájával. Az ő megállapításai még ma is időtállóak, talán épp azért, mert ilyen sokágú volt a tevékenysége. De itt kell beszélnünk Tatlinról, akinek III. Internacionálé emlékműve ugyancsak teret kap a könyvben. (Szomorú iróniája a sorsnak, hogy egy ilyen, építészetileg korszakos terv ma már csak fotókon látható.) Nyilvánvaló – ahogy eddig is az volt –, hogy építészet és fotográfia nagyon sok szétbogozhatatlan szállal kapcsolódik egymáshoz. Ahogy fotósoknak azt tudnám tanácsolni (bár úgy vélem, a legtöbbjüknek nem kell), hogy tanulmányozzák az építészetet, az építészettel foglalkozóknak is csak ajánlani tudom, hogy forgassák haszonnal az ilyen és ehhez hasonló, tárgyszerű és érdekes, a saját területükön is jó felismerésekre vezető köteteket. A Typotex Kiadó könyve jó belépő egy ilyen felfedezéshez.