Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Keszei Ernő, Rozsnyói Pál
Megjelenés: 2008
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: B/5
ISBN: 978-963-9664-73-9
Témakör: Tudománytörténet

Eredeti ár: 3200 Ft
Webshop ár: 2400 Ft

KOSÁRBA
A fáraók földjének Nobel-díjasa

A fáraók földjének Nobel-díjasa

MATISZ
2009-08-11

A fáraók földjének Nobel-díjasa maga e könyv szerzője, Ahmed Zewail. Ö az első arab származású tudós, aki a természettudományok területén kapott Nobel-díjat. Ebben az önéletrajzi művében az eddigi életét és tudományos pályafutását tárja elénk minden fellengzősség nélkül, nagyon őszintén, kellemes és olvasmányos stílusban.

Zewail felvilágosultan nyitott a világra, ugyanakkor nagy tiszteletben tartja a muszlim értékrendet és kultúrát. Könyvének különleges értéke, hogy közvetlen, elfogulatlan, minden pro és kontra szélsőségtől mentes betekintést nyújt abba a muszlim környezetbe és gondolkodásba, amelyben felnőtt, s amelynek hagyományai sokban rányomják a bélyegüket az ő gondolkodásmódjára is. Nagyon izgalmas a könyvéből megismernünk, milyen is a legmodernebb tudománynak az az ága, amelynek ő az eddigi legkiemelkedőbb úttörője, ám nem kevésbé jó a higgadt elbeszélései, belülről hozott ismeretei, megélt tapasztalatai révén megbízható -és emberi közelségbe hozott képet kapnunk arról, valójában milyen az iszlám világa, amely körül annyi kérdő- és felkiáltójel zavarja manapság a tisztánlátásunkat, s amellyel mindinkább létfontosságú lenne a kölcsönös megértés talajára kerülnünk.

Az 1999. évi kémiai Nobel-díjat a Kaliforniai Műszaki Egyetem (a hírneves „Caltech”) kutató-professzoraként kapta. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia - e kötetben is olvasható - hivatalos indoklása szerint az elismerést „azért az úttörő munkáért kapta, amelyet alapvető kémiai reakciók vizsgálata terén végzett ultragyors lézerimpulzusok segítségével, megfigyelve az átalakulásokat azon az időskálán, amelyek azok lejátszódnak (s amelynek mértékegysége a másodperc milliárdod részének milliomod része- OP) Zewail professzor eredményei forradalmasították a kémiát és az ahhoz kapcsolódó tudományokat, mivel a vizsgálati módszerei lehetővé teszik a reakciók molekuláris szintű megértését, és tervezhetővé tesznek fontos reakciókat.”

Könyvének tartalmát ő maga így összegzi: „E könyv alapvetően három nagy témára koncentrál: az életre, a tudományra, és a jövőnkre. Tíz fejezete elbeszéli, hogy hogyan jutottam el Egyiptomból Amerikába – utazásomat az időben. Amikor az "életút", vagy az ehhez hasonló kifejezéseket használom, egyúttal szeretném hangsúlyozni a sorsnak, valamint azoknak az eseményeknek és váratlan fordulatoknak az esetlegességét, amelyek életünket alakították. A könyv életem hat főbb állomását foglalja össze: a gyermekkort, amely a Nílus partjain kezdődött, és amelyet szüleim szeretete és belém helyezett bizalma hatott át; az Alexandriai Egyetemen töltött éveimet, amelyek meghatározóak voltak tudományos pályafutásom és házasságom szempontjából; ösztöndíjas amerikai éveimet, amelyek egy új világ kapuit tárták fel előttem; a tudományos felfedezések caltechi éveit, amelyek megváltoztatták gondolkodásunkat az anyag és az idő tudományáról; a Nemzetközi Fejszál Király Díj elnyerését, amely csoportom számára az első jelentős elismerést jelentette, és amely révén új családot alapítottam (első feleségétől már korábban elvált), és végül a Nobel-díj elnyerését, amellyel bekerült a nevem a tudománytörténetbe. De a könyv nemcsak életemről szól, hanem az időről és az anyagról is. Bemutatja a femtovilágban tett felfedezéseinkhez vezető utat és tudományos fejlődést. Írásomat az új „világrendetlenséggel” kapcsolatos kétségeimmel zárom, és azokkal a gondolataimmal, amelyeket útravalónak szánok a jövőre vonatkozóan, különösen egyiptomi és amerikai szempontból.

A „világrendetlenség” itt azt jelenti, hogy Zewail igen erőteljes érdeklődést mutat a világ jelenlegi problémái iránt, elemzi és értékeli a jelenlegi világrendet. Odáig is elmegy, hogy egy meglehetősen konkrét feladatokat is tartalmazó, talán kissé naiv együttműködési javaslatot ad elő a fejlődő és a fejlett országok számára.
Szakmai hitvallását illetően kifejti, hogy szerinte a tudományos forradalomhoz egyaránt szükséges az új eszközök és módszerek kifejlesztése, valamint az újszerű gondolkodás és az új fogalmak megalkotása. Jóllehet a tudósok nagy részében inkább egyikre vagy másikra van meg a jó képesség, ezek együtt tudják előre vinni a tudományt. Szakmai ethoszát illetően is arab mondást idéz: „Jaj a tudósnak, aki elégedett”, s ezt így kommentálja: szüntelenül keresnünk kell a tudást, és kötelesek vagyunk segíteni egymást ebben.

(De szép is lenne, ha ez utóbbi legalább valamelyest érvényesülne!)

A cikk olvasható még az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2009 augusztusi számában.

Osman Péter

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK