Amióta csak hirdetik a kiadó oldalán ezt a könyvet (először még az eredeti, lengyel borítóval), zavar ez a rettenetes fotómontázs. Amikor a magyar fedélkép megjelent, újfent halálra rémített: attól féltem, megszűnik a sorozat egységes és különös dizájnja, amelynek Nagy Norbert ironikus borítóképsora a lényege. De A fagylaltos beharangozása óta tudom, feleslegesen ijedtem meg. Gondolom, szerzői akarat (az 1979-es születésű író hatalmas sikert aratott a könyvvel), hogy a Morfium az eredeti fedélképével jelenjen meg: amely továbbra is végletesen zavaró. Ahogy zavaró lesz maga a 608 oldalon át elmesélt történet is egy morfinistáról meg a háborúról. Egy lengyel átlagpolgárról, aki ki akar maradni a történelemből, az életből, és csak a menekülés meg a morfium érdekli. Alig várom, hogy olvashassam.