0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Fordító Kollektíva
Megjelenés: 2006
Oldalszám: 836 oldal
Formátum: B/4, kötve
ISBN: 978-963-9548-60-2
Témakör: Földrajz

Eredeti ár: 9800 Ft
Webshop ár: 4000 Ft

KOSÁRBA
Geográfia
Globális szintézis

Könyvajánló - Peter Haggett: Geográfia - Globális szintézis

Sulinet
2007
Ritka, hogy a földrajztudományban vezető szerepet betöltő angol-amerikai szemléletű, korszerű geográfiai könyv magyarul jelenjen meg. Peter Haggett könyve mérföldkőnek számít a magyar nyelven megjelent földrajzos irodalomban.A Typotex Kiadó gondozásában a közelmúltban olyan elméleti geográfiai alapmű jelent meg magyar nyelven, amely eddig teljességgel hiányzott Magyarországon. A könyv nem kevesebbre vállalkozik, mint bemutatva dinamikus világunkat, összegzi azokat az eredményeket és válaszokat, amelyek a világ kihívásaira a földrajztudomány felől érkeznek. Átfogó, teljes képet és bevezetést nyújt a földrajztudomány alapjaiba. Szemléletmódja lényeges útmutató az állandó módszertani megközelítésbeli viták között vergődő geográfiának. Az egész Földre vonatkozó, globális ismereteket nyújtó, a létező, lényeges és legfontosabb kérdéseket, problémákat ismertető alapmű, amely tartalmát és a közölt ismeretanyag mennyiségét tekintve egyedülállónak számít a hazai könyvpiacon.
Peter Haggett Geography - a Global Synthesis című könyve a korábban megjelent hasonló címet viselő munkájának, bővített, javított, aktualizált változata. A mű rendkívül információgazdag és a földrajztudomány modern szemléletű, széles körű keresztmetszetét adja, amiben sikerrel törekszik a teljességre.
A kötet hat fő részre tagolódik. A tengerparti környezet - mint bevezető gondolatok - szemléltető bemutatása után, az első rész a Földdel mint bolygóval foglalkozik. Bemutatja a földrajzi burkot fölépítő litoszféra, hidroszféra és az atmoszféra szerkezetét, működését, majd rátér ezeknek az emberi hatásra bekövetkező változásaira. A klímát megkülönböztetett részletességgel tárgyalja, elsősorban az éghajlat hosszú, illetve rövidtávú megváltozására, és a vele járó környezeti kockázatokra fókuszálva. Külön fejezet foglalkozik az élővilág mindhárom geoszférát átmetsző színterével, a bioszférával. Megismerkedünk a különböző ökoszisztémákkal, a bioszférán belüli régiókkal.
A következő rész a Föld népességével foglalkozik. Ennek elején a legújabb tudományos ősrégészeti leletekre és tudományos eredményekre alapozva mutatja be az emberi faj eredetét és elterjedését. Bemutatja azokat a fontosabb népességkoncentrációjú helyeket, amelyek a globális elterjedés során a történelem folyamán fontos szerepet játszottak. A népesség globális növekedése korunk mai napig nem kellően hangsúlyozott égető problémája, ez is indokolja, hogy a jelenséggel külön fejezet foglalkozzon. Ebben a növekedés ütemével, regionális különbségeivel ugyanúgy megismerkedhetünk, mint annak történetével, ökológiai korlátaival, veszélyeivel, a népességnövekedési elméletekkel. A világ népessége természetesen nemzetek, kultúrák sokféleségében jelentkezik. Ezzel foglalkozik a következő fejezet. Bemutatja a kultúrák regionális jellegzetességeit, a nyelvek és a különböző vallások földrajzát, megismertet az egyes kulturális vidékekkel, régiókkal, azok szerepével, természetével. A rész utolsó nagyfejezete az urbanizációval foglalkozik. Bemutatja a városiasodás folyamatát, dinamikáját, egyes szakaszait, olyan szociál- és településgeográfiai fogalmakkal ismertet meg, mint a slumosodás, a városrobbanás, dezurbanizáció stb.
 
 
A harmadik rész a Föld erőforrásaival, azok emberi fölhasználásával és a táj mint a földrajzi léptékek alapegységének a társadalmi hatásra bekövetkező változásaival foglalkozik. A rész az ökoszisztémára nehezedő nyomások bemutatásával kezdődik, a táji beavatkozások pozitív és negatív hatásait ismerteti. Megkülönbözteti a magas és alacsony népességkoncentrációjú vidékek tájátalakítását, ahol nem csak a folyamatok lesznek mások, hanem a visszacsatolás, az egyes táji válaszok is különbözők lesznek. Itt kerül részletesebb tárgyalásra a környezetszennyezés és az ökoszisztéma bonyolult kölcsönhatásokból álló viszonya is. Önálló fejezet foglalkozik a megújuló és nem megújuló természeti erőforrásokkal, ezek használatával, a tartalékokkal, korlátlan használatuk veszélyeivel, a hagyományos pazarló vagy szennyező energiafölhasználás helyett pedig megújuló erőforrás-használatra tesz alternatív javaslatokat. Külön fejezet foglalkozik a Föld arculatának emberi szerepre történő megváltozásával, ahol olyan új - vagy annak tűnő - fogalmak tisztázódnak, mint pl. dezertifikáció vagy tájdegradáció. A táji változás, annak intenzitása természetesen az egyes vidékeken, régiókon belül - mint minden földrajzi folyamat - más és más. A könyv külön fejezetet szentel a régiók, régiótípusok bemutatásának, ahol a régiókat a táji használat szerint csoportosítja, bemutatva ezek regionális következményeit.
A következő rész a földrajzi struktúrákat mutatja be. Ismerteti azokat a rendszereket, ahol a geográfiai folyamatok lezajlanak, ahol az anyag- és információáramlás megvalósul. Ez a régiók, csomópontok hálózatát jelenti, ahol a folyamatok törvényszerűségeit különböző modellekkel szimulálják. A csomópontok volumene a hálózaton belül természetesen más és más, centrum és perifériaterületek alakulnak ki. A hálózaton belül a lokális és központi funkciókkal jellemezhető települések alkotják a csomópontok láncszemeit. A folyamatok különböző felszíneken, városi, agrár, illetve ipari térszíneken jelentkeznek, funkciójuk és jellegük az adott típushoz igazodik. Egy-egy földrajzi jelenség a korábbi fejezetekben ismertetett folyamatokon és hálózatokon keresztül terjed el, ennek természetével, jellemzőivel, modelljeivel, illetve annak alkalmazásával foglalkozik a rész utolsó nagyfejezete.
Az ötödik rész a világ természeti és társadalmi sokféleségéből adódó ellentéteket, feszültségeket ismerteti. A földrajzi folyamatokban a határt mint alapvető tér- és funkcionális kategóriát megkülönböztetett figyelemmel kezeli. Az Észak-Dél ellentétet külön nagyfejezetben tárgyalja, ahol az egyes országokon belüli egyenlőtlenségek bemutatására is kitér. Megmagyarázza a különbségek történelmi, földrajzi okait, bemutatja a gazdasági fejlődés térbeli aspektusait és a regionális beavatkozásokat. Teljesen egyértelműen következik ebből a következő nagyfejezet, amely a globalizációt tárgyalja, bemutatva előnyeit, hátrányait, folyamatait, jelenségeit, figyelembe véve a regionális különbségekből adódó sajátosságokat és a problémák megjelenésének térbeli különbségeit. A rész utolsó nagyfejezete a régi és új járványok földrajzával foglalkozik, a jövő kihívásainak ismertetésével.
A hatodik rész a földrajz eszköz és segédtudományait, az alkalmazott módszereket mutatja be. Ismerteti a különböző térképeket, funkcióikat, a térképezés fejlődését, majd a távérzékeléses adatokon nyugvó információszerzést tárgyalja. A térbeli információk ma már számítógépes szoftvereken nyugvó vektoros vagy raszteres állományú adatbázisokon, GIS-eken (földrajzi információs rendszerek) összegződnek. Ennek jövőjét tárgyalja az utolsó fejezet.
Az epilógusban a földrajztudomány múltbeli örökségét, a fejlődési irányzatokat és a jelenlegi helyzetet ismerteti a szerző, kiemelve a jövő feladatait, lehetőségeit. A kötetet a szakkifejezések szótára, az Internetes földrajzos oldalak bemutatása, illetve a könyvre vonatkozó gyakorlati útmutató zárja.
Az egyes fejezetekhez esettanulmányok, konkrét példák segítik a könnyebb megértést, az elmélyülést. Ez a könyv egyik nagy erőssége, egy olyan megoldás, amelyeket hazai geográfiai munkákban ritkán alkalmaznak. Szemléletmódja, a közölt ismeretanyag mennyisége és az a képessége, hogy a földrajztudomány egészét átfogja, teszi a geográfiai munkák egyik alapművévé, nélkülözhetetlen kézikönyvvé.

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK