0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Vassy Zoltán
Kiadás: 8. kiadás
Megjelenés: 2010
Oldalszám: 363 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-2791-49-4
Témakör: Történet, filozófia, Népszerűsítő fizika

Ára: 4100 Ft (Elfogyott)

Az isteni a-tom
Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem?

Szárnyaló képzelet

Űrvilág
2008. október 4.

Az elmúlt hetekben tele volt a sajtó a nagy hadronütköztető (LHC) megnyitásával kapcsolatos valódi és rémhírekkel. A Nobel-díjas Leon Lederman könyve azoknak szól, akik szeretnének többet megtudni a részecskefizikáról, ráadásul élvezetes formában.

Az amerikai Leon M. Lederman, aki kísérleti részecskefizikusként 1988-ban kapott megosztva Nobel-díjat a neutrínókkal kapcsolatos kutatásaiért, a magyarul Az isteni a-tom címen megjelent könyvét 1993-ban írta. A kötet nem véletlenül ért meg már eddig is hét kiadást itthon: stílusa élvezetes, témája hiánypótló, napjainkban pedig ismét különösen aktuális. Szeptember közepén indították ugyanis be a Genf melletti CERN-ben a nagy hadronütköztetőt (Large Hadron Collider, LHC), minden idők egyik legnagyobb tudományos vállalkozását. (A legújabb hírek szerint egy műszaki hiba miatt működtetését hamar fel kellett függeszteni, a mérések újraindításáig hónapok telhetnek el.) A hatalmas részecskegyorsítóban végzendő kísérletektől azt várják, hogy végre sikerül kimutatni a részecskefizika standard modelljének kísérleti megalapozásához még hiányzó, bár elméletileg megjósolt részecskét, a Higgs-bozont.

De ne szaladjunk ennyire előre, mivel Lederman is Ádámtól-Évától (bocsánat: Démokritosztól) kezdi a történet szálainak felgöngyölítését. Innen a címbeli a-tom kifejezés is (a-tomosz = oszthatatlan). A kötőjeles írásmód oka, hogy nem a „jól ismert” atomokról van szó, hisz ezekről idővel bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem alapvető, tovább nem osztható építőkövei világunknak. A könyv annak a regényét meséli el, ahogyan a fizika eljutott a mai, még mindig nem feltétlenül tökéletes modellekig. Kiderül, hogy miért van szükség részecskegyorsítókra, s mit csinálnak ott. (Lederman sokáig az amerikai Fermilab vezetője volt.) Megtudjuk, hogy hogyan „látható” a matematika segítségével az, ami szemmel láthatatlan. Néhány fejezetcím ízelítőül: A római pápa és a kvarkok; Brr, matek...; A rejtélyes Mr. Higgs; Galilei, Gábor Zsazsa és én; Mi a valószínűség - avagy a konfekcióöltöny fizikája; Részecskék a semmiből; A meztelen báj. Figyelemfelkeltőnek talán ennyi is elég...

Horváth Dezső 2006-os utószavából idézünk: „Lederman könyve igazi alapmunka: fizikushallgatóknak kötelező olvasmány, a fizika iránt érdeklődőknek kiváló bevezető a modern részecskefizikába, a nagyközönség számára pedig – még ha a fizikai tartalom felett átsiklanak is – hihetetlenül szórakoztató eszmefuttatás.” Az utószó egyben röviden összefoglalja a részecskefizikában a könyv megírása óta történteket, a hazai vonatkozásokat, megelőlegezve már az LHC munkába állását is.

Leon Lederman: Az isteni a-tom. Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem? (Dick Teresi közreműködésével). Fordította: Vassy Zoltán. Typotex Kiadó, Budapest, 1995 (Hetedik, javított kiadás: 2007). ISBN 963 9664 32 4. Puha kötésben, 363 oldal. Bolti ára 3800 Ft (a kiadó olvasói klubjának tagjai számára 3040 Ft).

A Typotex Kiadó jóvoltából folytatódik rejtvényjátékunk. Olvasóink között a könyv három ajándék példányát sorsoljuk ki az elkövetkezendő hetekben. Október-november folyamán három alkalommal olyan rejtvénykérdéseket teszünk majd fel, amelyek valahogyan kapcsolódnak a könyvben leírtakhoz, és persze – az asztrofizikán keresztül – kicsit az űrkutatáshoz is. Az ajándékkötetek a helyes megfejtőink közül kisorsolt olvasóinkhoz kerülnek. Az első rejtvénykérdés hamarosan olvasható lesz!

Űrvilág-játék

A rejtvény: http://www.urvilag.hu/article.php?id=2890

A megfejtés: http://www.urvilag.hu/article.php?id=2896

 

Kapcsolódó linkek:
A könyv adatai, recenziók, on-line vásárlás (Typotex)
Leon Lederman (Wikipedia)
A nagy hadronütköztető (Wikipedia)

Frey Sándor

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK