Az isteni a-tom: Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem? című népszerű tudományos könyvet, melyet a fizikai Nobel díjas amerikai Leon Lederman írt (társszerzője Dick Teresi tudományos író) 1993-ban publikálták, míg a magyar fordítást 2007-ben adta ki a Typotex kiadó.

Aki Lederman könyvét elolvassa, az nem csupán a tudomány egyik legfrissebb eredményének megértéséhez talál segítőt, de egy olyan atyai barátra is szert tesz, aki karon fogja, és végig vezeti a fizika történetén, azon az úton, ami ehhez a mostani felfedezéshez vezetett, s amely nélkül annak igazi jelentősége nem megérthető. Ledermantól a megértésen túl még két bónuszt kapunk. Az egyik: az egész procedúrát matematika nélkül viszi végbe. A másik: a legtöbb humorosnak szánt könyvön nem kacagunk félannyit se, mint ezen.

No persze ne gondoljuk azt, hogy az egész fizikát meg lehet érteni 400 oldalon, miként azt sem, hogy matematika nélkül a lényege (és szépsége) megérzékíthető. De: a könyv szerzőjétől észrevétlenül szemléletmódot, gondolkodási technikát tanulunk, és vonzalmat az elvont reáliák iránt.

A könyv kilenc fejezetből áll. Az elsőben, melynek címe „Láthatatlan futball-labda” párhuzamba állítja a játék idegen kultúrából jött megfigyelőinek okoskodását a részecskefizikusok gondolkodásával, egyszersmind bemutatja a szerző saját útját a részecskefizikához. 

A másodikban, „Az első részecskefizikus”-ban Lederman (stílszerűen szókratészi) álombéli dialógusát olvashatjuk Demokritosszal (akinek a-tomja a könyv magyar címadója – nem összetévesztendő a XIX század kémikusainak atomjával, mert velük szemben nem tovább osztható). A harmadikban „Az atom nyomában: a mechanika kora” Galileusz, Kepler, Brahe és Newton gondolataival ismertet meg – többnyire frappáns történeteken keresztül. A „Tovább az atom nyomában: a kémia és a villamosság kora” Lederman bevallja, hogy eredetileg vegyész volt, majd a társszakma iránti érzelmein duplafenekű humorát jellemzően „előítélet-mentesen” ekképpen ironizál: „Legjobb fizikusbarátaim közül többen még ma is rendszeresen szóba állnak a vegyészekkel.” A fejezet bemutatja a „klasszikus atom” kutatásának hőseit: Thomsont, Daltont, Mengyelejevet. 

„A meztelen atom” fejezetben már szépen csúszunk át a klasszikus fizikából a kvantummechanikába (s hogy most se maradjon el a névsorolvasás: Einstein, Dirac, Schrödinger, Heisenberg). „Az atomokat szétlövik ugye?” megismertet a részecskegyorsítók felfedezésével és fejlődésével. Az „A-tom”-ban megismerjük részben elméletileg, részben gyakorlatilag az úgynevezett „Standard modell” oszthatatlan részecskéit (köztük a népszerű kvarkok, melyek kimutatásából a könyv megírásakor már nem sok volt hátra, míg idén márciusban bejelentették az utolsó rejtőző megtalálását is); a nyolcadik fejezet bemutatja azokat a szimmetria sértéseket, amelyek az Isten-részecske, a Higgs-bozon feltételezéséhez vezettek); végezetül az utolsó fejezett ”Belső tér, külső tér, idő előtti tér” elmagyarázza a kozmosz és a kvarkok összefüggését, elmondja, amit az ősrobbanásról eddig megtudhattunk.

Ha úgy tetszik, szinte jóstehetséggel ellátva időzített a kiadó: miután az USA-ban akkor már több mint egy évtizede leállt az SSC (Szupravezető Szuperütköző) építése – amelytől Lederman, és még sok más fizikus a Higgs-bozon felfedezését várta, s egy évre rá indult a genfi CERN-ben az a kísérletsorozat, amely végül igazolta az „Isten részecske” létezését (a bejelentés idén márciusban történt). Az efféle jóstehetség kibontakozása a mai világban persze igen gyakran szoros korrelációban van a szükséges forrás rendelkezésre állásával, magyarán: a pénzzel. A pénz – pontosabban hiánya - nem csupán az SSC építésének leállításába tud beleszólni (amikor félbehagyták, akkor már 2 milliárd dollárt, az eredetileg tervezett összeg négyszeresét ráfordították), hanem olyan, meglehetősen nem materiálisnak tűnő kérdést is befolyásol, mint hogy mi legyen egy könyv címe. Lederman könyvének címében eredetileg a „The God Particle” (azaz Isten Részecske) szerepel, ám a szerző az istenverte részecske szókapcsolatot akarta a címbe, mivel a Higgs-bozont a fizikusok sehogy se tudták megtalálni, ám a szerkesztő marketing érvekkel meggyőzte, és milyen igaza lett. 

A könyvet Vassy Zoltán fordította kitűnő, élvezetes magyarsággal. A remek utószót Horváth Dezső írta.

A kötet biblográfiai adatai: Leon Lederman: Az isteni a-tom, Typotex, 2009 Budapest, Fordította: Vassy Zoltán, ISBN 978-963-2791-49-4 363 oldal, B/5, fűzve, Ára: 4100 Ft. 

Kolin Péter
fizikus
eLitMed.hu
2013.06.14