0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Krasztev Péter
Megjelenés: 2016
Oldalszám: 320 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2798-86-8
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Typotex Világirodalom

Eredeti ár: 3500 Ft
Webshop ár: 2100 Ft

KOSÁRBA
Nyakig a természetben

Bolgár „pót-reneszánsz”

Mértékadó
2017-3-2

Az 1966-ben született, a Szófiai Egyetemen bolgár nyelv és irodalom szakon végzett, irodalomból doktorált Milen Ruszkov ezzel a 2008-ban írott regényével az európai irodalom élvonalába került, s elnyerte a Bolgár Könyvdíjat. Két, hazáján kívüli elismerésben, az Elias Canetti-díjban és az Európai Unió Irodalmi díjában pedig következő opuszáért, az Orom-ért részesült.

            A Nyakig a természetben olyan pompás pikareszk, hogy a műfaj nagymestere, Cervantes is megirigyelhetné. Ennek a remekműnek voltaképpen három főszereplője van: két, tudomány és sarlatánság közt ingázó, tizenhatodik századi portugál orvos, az idősödő dr. Nicolas Monardes, és kritikátlanul buzgó famulusa, az ifjabb dr. da Silva – meg kettejük általános csodaszere, a DOHÁNY. Ezzel aztán kezelgetnek-kuruzsolnak ők ketten mindent és mindenkit: kihajtják a gilisztákat II. Fülöp spanyol király fiából és örököséből, a későbbi III. Fülöpből, lelohasztják egy vízkóros asszony óriási hasát, s legalábbis igyekeznek megszüntetni egy szépséges, de rossz emésztése miatt büdös szájú menyasszony szájának fertelmes kigőzöléseit, vagy éppen a járni már alig tudó Don Pedro kínzó sokízületi gyulladását…Egyedül a pestises betegek kezelését nem vállalják. De addig-addig gyógyítgatnak, hol Spanyolországban, hol Angliában, míg a kezelésen kívüli időpontokban is folyton cigarellót (szivarkát, ős-cigit!) szívó-fújó idősebbik orvos, kettejük közül az igazi „tubák-próféta” a végét kezdi járni, „hála” a rengeteg, belélegzett dohányfüstnek. Ahogyan ez a két koma egyetlen és egyedül üdvözítőnek hitt gyógymódjába szépen belebukik, az bizony kegyetlenül emlékezethet minket a huszonegyedik század bizonyos, ugyancsak mindenhatónak kikiáltott gyógyászati divathóbortjaira. Az pedig csak természetes, hogy a kezelések és vándorlások élvezetes leírása mellé ráadásnak megkapjuk a dohányzási kultusz egyik kezdeményezője, Sir Walter Raleigh históriáját épp úgy, mint az „anti-tobacconist”, azaz megrögzött dohányzás-ellenes I. Jakab királyét!

            Ha csak ennyi lenne Ruszkov könyve, már akkor bízvást számíthatna az olvasók tetszésére és érdeklődésére. De jóval többet kínál a „két doktor és az ő szent dohányuk” tematikánál. Izgalmas és eredeti gondolatokat a reneszánsz és a humanizmus lényegéről, találkozást a spanyolok bálványával, a rengeteg színdarabot és egy híres drámaírói értekezést termő Lope de Vegával, s eljutunk egy korabeli Hamlet-előadásra is, természetesen a Globe Színházba. S olykor, mintegy a kulisszák mögött, elhangzik egy-egy éles kijelentés az angolokról épp úgy, mint a bolgárokról. Meg a hamis Armada-vitorlákból varrott, busás hasznot hozó ingekről A remek kultúrhistóriai csapongásnak csak egy gyenge pontját sikerült felfedeznem: Baltazar de Alcazar spanyol reneszánsz költő híresen cinikus szerelmes verse, a Canción (Dal), ezúttal Tres cosas, vagyis Három dolog címmel, sajnálatos módon csak prózában kerül idézésre: „Három dologért rajong szívem: /A szép Inés, a füstölt sonka/s a törökparadicsom sajttal.” Kár, mert Nemes Nagy Ágnes költői „magyarítása” csupa hajlékonyság és játékosság, épp úgy, mint spanyol eredetije: „Szívem belső hajlatán/három tárgy van dicsbe fonva:/szép Inésem, meg a sonka,/és a sajtos padlizsán.”

                        Ezt az apróságot kivéve a könyv minden sora – hogy megint Jakab királyt emlegessük – igazi Királyi ajándék, a szerzőtől és magyar tolmácsától, Krasztev Pétertőa reneszánsz és a humanizmus mezőink gyakran járóknak épp úgy, mint bárki ember fiának-lányának. Kedves ráadás, így, nőnap táján különösen, a szerző csúfondáros, de szeretetteljes okoskodása az asszonyi nemzetről, abszurd módon még olyan, nem éppen tizenhatodik századi, hanem jóval későbbi operahősnőkről is, mint Carmen, Rosina és Doña Elvira.

 Nagy Norbert címlapképe pedig – nyilvánvaló már első pillantásra – egy ironikus remeklés!

Petrőczi Éva

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK