0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Tasnádi Edit
Megjelenés: 2016
Oldalszám: 120 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2798-73-8
Témakör: Szépirodalom
Sorozat: Typotex Világirodalom

Eredeti ár: 1900 Ft
Webshop ár: 1425 Ft

KOSÁRBA
HAH!

HAH!

http://katherines-bookstore.blogspot.hu
2016-8-4

Az idei ötödik könyv Birgül Oğuz török írónő HAH!című, hazájában 2012-ben megjelent, az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert kötete. Nem merem azt írni, hogy regénye, mert úgy gondolom, hogy ez a szöveg akkor is működik, ha nyolc egységét külön novellának, prózaversnek, szövegfutamnak, írásnak tekintem, s akkor is, ha regényként olvasom őket össze és egymásra. Írója elbeszélésnek nevezte. Én legszívesebben azt mondanám, hogy a HAH! műfaja: könyv. Amit kézbe kell fogni, birtokolni kell az ajánlástól a cikluscímeken és a mottókon át az egyes részekig, sőt, a látszólag bőven mért üres helyekig, amelyek levegőt teremtenek a súlyos szövegdarabok köré. S a legtöbbet így, együtt fogja mondani, a sóhajtástól, amely a címbe került, az utolsó töredékes sorig, amelybe mintha belefojtottak volna egy sóhajtást, örökre ("Annak a szájnak"), s a mottóig, amely a gyászról és az öröklétről szól (akár).

A mű témája (leginkább) a gyász. Ha van kivehető története, akkor az, ahogyan egy harminchoz közeledő fiatal nő elveszíti az édesapját, s miközben megbirkózik a temetési szertartással, a családi torüléssel, a hivatali adminisztrációval és a rászakadt jóvátehetetlen üresség érzésével, minden ízében és gondolatában gyászol. Megtelik fájda-lommal, kiárad, a bánat ködében tévelyeg végig a máskor olyan egyértelmű mindennapokon, s hangok szólnak benne, emlékek elevenednek meg, kérdések sorjáznak. Közben azonban sok más is történik. Megjelenik a szövegben egy édesapa képe, ám nem patetikus módon színpadra állítva, hanem a maga esendőségében, néha bosszantó, néha érthe-tetlen, mindennapi módján. Majd erre rávetül az a kép, ahogyan még egy kislány látja az apját, mindent megoldónak és mindent tudónak. Mindezt a nyolcvanas évek puccs, tüntetések és zűrzavar szaggatta Törökországában, amikor valójában egyetlen felnőtt sem lehetett hős vagy bölcs igazán. Emellett kapunk még egy talán megmentő szerelmet, képet az emberek közönyéről, vágyakozást a szabadságra, s közben újra és újra visszatér az önmarcangoló érzés, a hiány: hogy az apa többé nem található meg sehol, sem az emlékekben, sem a jelenben. A könyv lezárul, a gyász nem bizonyosan: kicsit úgy, mint a valóságban.

A könyv sűrű szövetű, nehezen adja magát, de elkápráztat, amikor sikerül átkerülni a világába. Hiába "csak" 112 oldal, jobban belemerülhetünk, mint egy ezer lapos nagyregénybe, hiszen annyi minden van benne. Ha valaki már ismeri a könyvet és elolvassa a fenti ajánlómat, lehetséges, hogy azt  mondja, csak belelátok, beleolvasok dolgokat ebbe a könyvbe. És lehetséges, hogy igaza van. A HAH! nagyon erős hangon szólít meg, de azt hiszem, mindenkit teljességgel személyre szólóan. Csak meg kell hallani a sóhajtását...

Baranyi Katalin

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK