0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2017
Oldalszám: 256 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2799-14-8
Témakör: Kémia

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 2175 Ft

KOSÁRBA
Vízilónaptej és más történetek kémiából

KÉMIÁRÓL ÉS SOK MINDEN MÁSRÓL

www.eletestudomany.hu
2017-06-5

Lente Gábor debreceni kémiaprofesszor Vízilónaptej című könyvének ismertetését leghelyesebb egy idézettel kezdeni, Az ember tragédiája falanszterszínéből:

„TUDÓS
…..A tudománynak gazdag ágai
Egy organizmus sok külön vonása,
Együtt igéző csak.

LUCIFER
      Szép hölgy gyanánt.

TUDÓS
De mindamellett a vegytan csupán -

LUCIFER
Az a közép, hol élete lakik.”

A szerző korábbi, folyóiratokban megjelent cikkeinek újraközléseit összegyűjtve készült kötet igazolja Madách szavait. A kémia csakugyan középen helyezkedik el a természettudományok között: kevésbé elvont, mint a matematika és a fizika, jóval egzaktabb azonban a biológiánál és az emberrel foglalkozó többi élettudománynál. Talán ez a centrális helyzet az oka, hogy a kémia művelőinek érdeklődése általában igen sokrétű, amint ez Lente professzor könyvéből is világosan kitűnik.  

A három fő részre tagolódó kötet első nyolc cikke a természettudományok (s korántsem csupán a kémia) szépirodalmi vonatkozásaival foglalkozik. Az Odüsszeiában található csillagászati és földrajzi utalások segítségével nyomon követhetjük az ithakai hajós bolyongásait, és a trigonometria alkalmazásával a szerző valószínűsíti, hogy Homérosz az Iliászban melyik hegyre utalt Poszeidón megfigyelőpontjaként, ahonnan Trója ostromát szemlélte. Egy másik fejezetben megismerkedhetünk a Thomas Mann Varázshegyén elhelyezkedő tüdőszanatórium műszereivel és gyógyító eljárásaival is. Az ókori mitológiából ismert, a haldokló kentaur vérével átitatott Nessus-ing titkára is megpróbál fényt deríteni a szerző, összevetve az ókoriak lehetséges tapasztalatait mai kémiai ismereteinkkel. 

A kötet második része a nem vegyészi tevékenységükről híressé vált emberekkel foglalkozik. Számos politikus, művész, katonatiszt rendelkezett, illetve rendelkezik kémikusi képzettséggel. Szoros kivételként ide sorolható a fizikusi végzettségű, de tudományos tevékenységét a fizika és a kémia határterületén kifejtő Angela Merkel is.  

A pályaelhagyó magyar vegyészek közül kétségkívül Görgey Artúr a leghíresebb, ráadásul ő kémikusként is jelentős: mások által is idézett, figyelemreméltó eredményeket ért el a kókuszzsír zsírsavai szerkezetének felderítése terén. Görgey igen érdekesen ír kémiai tudásának az életpályájában betöltött szerepéről: „Én katonai sikereimnek legnagyobb részét chemiai tanulmányaimnak, a búvárkodás révén szerzett értelmi fegyelmezettségemnek köszönöm... Chemiai tanulmányaim közben tanultam meg azt, hogy puszta okoskodásaiban, sőt megfigyeléseiben is mily sokféleképpen csalódhatik az ember a valóság felől: de egyúttal azt is megtanultam, miféle módon lehet csalódásait sikeresen ellenőrizni, így a valóság felismeréséhez biztosan eljutni.” (Ez az idézet nem a könyvben, hanem Lente professzornak 2010 januárjában, a Magyar Kémikusok Lapjában megjelent cikkében szerepel: http://www.klte.hu/~lenteg/pdfdocs/2010Jan.pdf – a szerk.)

Martinovics Ignác is jobban járt volna, ha megmarad a kémiánál, hiszen több témában is jelentek meg közleményei a XVIII. század végi tudományos lapokban. Mivel azonban egyszerre volt császári besúgó és titkos republikánus összeesküvő, 40 éves korában az akkor „generális kaszálónak” nevezett réten végezte, amelyet éppen az ő és társai kivégzésére emlékezve nevezünk ma Vérmezőnek.

Azt is megtudhatjuk Lente professzor könyvéből, hogy Ferenc pápa is rendelkezik vegyészi alapképzettséggel, s Borogyint sem csak az Igor herceg zeneszerzőjeként, hanem képzett kémikusként is tisztelték kortársai. További hét híresség mellett egy kitalált alak is szerepel az eredetileg kémikus „celebek” között, mégpedig Sherlock Holmes, akit kémiai képzettsége számos ügy megoldásához segítette hozzá.

A könyv harmadik részének 13 fejezetében a szerző kaleidoszkópszerű változatossággal mutatja be azokat a kérdéseket és problémákat, amelyek megoldásához a kémia vagy más természettudományok segítségével lehet közelebb jutni. Megtudhatjuk, milyen kémiai reakcióknak köszönhető a mélytengeri élőlények fénykibocsátása, és azt is, miért nem ég le a vízilovak bőre a tűző afrikai napon. Az egyik legérdekesebb írásban a szerző azokat az új kutatási eredményeket mutatja be, amelyek révén a tudósok megpróbálnak választ találni arra a kérdésre, hogy az élő szervezetekben található molekulák közül, noha csaknem mindnek létezik tükörképi párja is, miért mindig csak az egyik változat szerepel az élőlényekben. A könyvet elolvasva megismerkedhetünk a metanolgazdaság fogalmával, amely a Nobel-díjas Oláh György szerint megoldás lehet a jövő energiaproblémáira, és megtudhatjuk az IG Nobel-díjak odaítélésének szempontjait is.    

Lente Gábor könyve mindenkinek ajánlható, aki érdeklődéssel fordul akár a kultúra értékei, akár napjaink műszaki-tudományos problémái, akár a hírességek életrajza felé.

Gács János

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK