Angela Merkel, Margaret Thatcher, Ferenc pápa, Sherlock Holmes –mi köti össze őket? Hát, hogy mindegyikük végzett vegyészeti kutatásokat, tudjuk meg a debreceni kémiaprofesszor válogatott írásaiból. Ahogy azt is elolvashatjuk, érdemes-e a vízilovak verítékéből naptejet gyártani, láthatta-e Poszeidón Trója ostromát, mi köze van John Travoltának a triklóretilénhez, és hány évig konzerválható egy svéd hadihajó. Tudományról, -politikáról, a kémia oktatásáról, az ismeretterjesztés lehetőségeiről is kérdeztük Lente Gábor egyetemi tanárt.

– Minden egy robbanással kezdődött – ezt nemcsak a fizikusok állítják a világegyetemünk keletkezéséről, de ez a sztereotípia él a kémikusok pályaválasztását illetően is. Ön is leégette annak idején a családi ház sufniját?

– Nem, engem nem a kísérletezés vonzott a kémia felé, de jó pár kollégámról tudok, aki valóban így kezdte a pályafutását. Bennem orvos szüleim egyik tankönyvét lapozgatva ébredt érdeklődés a kémia iránt. Bár az általános iskolában a kémiaoktatás 7. osztálytól indul, én már hatodikos koromban szakkörös voltam, versenyeken vettem részt, ’92-ben a nemzetközi kémia-diákolimpia magyar csapatát erősítettem. Azt a bizonyos tankönyvet egyébként a mai napig őrzöm, és az óráimra is be szoktam vinni, az írója nem mellesleg Straub F. Brunó biokémikus, aki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke volt egybe .

– Szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ismét odaítéli valakinek a kémiai Nobel-díjat. Ki most erre a legérdemesebb? (A 2017-es kémiai Nobel-díjat október 4-én hárman kapták - http://nepszava.hu/cikk/1142234-a-kemiai-nobel-dijat-is-harman-kapjak/ - a szerk.)

– Nincsenek toplisták, mert ebben a kategóriában sem ismertek a jelöltek. Egyébként is, a kémiai Nobel-díjak esetében az utóbbi 10 évben a legtöbb alkalommal a kémikusok nem igazán érezték, hogy valóban kémiai jellegű kutatás kapta a kitüntetést, mert főleg biológiai jelentőségű munkákat díjaztak. Ez alól kivételt képez a tavalyi, amikor egy francia, egy brit és egy holland tudós kapta a Nobelt a molekuláris gépek felfedezéséért (gyűrűs molekulakapcsolatokat hoztak létre, melyek képesek voltak mechanikus szerkezetként erőt kifejteni, tárgyakat mozgatni, a mozgásuk is irányíthatóvá vált – a szerk.). Ekkor valóban közismert és a kémiai tudományos közéletben szerepetvállaló kutatókat ismertek el.

– Önnek milyen esélyei vannak?

– Az én kutatásaim elméletiek, matematikai reakciókinetikával foglalkozom. A kémiai reakciók időbeli lefolyásának matematikai összefüggéseivel, leírásával 

– Akkor már érthető, emellett miért is foglalkozik oly sokat szépirodalmi művek, filmek természettudományos elemzésével. Utánaszámol Odüsszeusz Ithakára érkezése pontos dátumának, a Varázshegy vegyészeti problémáit teszteli. Ki a legkövetkezetesebb természettudós az írók közül?

– Isaac Asimov, aki biokémikusként professzori rangban oktatott a Bostoni Egyetemen, tudományos-fantasztikus irodalmi műveiben, ha új természeti törvényeket is vezet be, mindig ragaszkodik azok következményeihez is – a természettudományos szemlélet nagyon is tetten érhető nála. De a 19. század íróinak természettudományos ismeretei (lásd Verne, Jókai) az olvasók körében is sokkal inkább dekódolhatók voltak, hiszen azok a kor általános tudásához tartoztak.

– Ma ez már egyáltalán nem jellemző, a közoktatásban átadott ismeretek és a tudomány eredményei közt jelentős a távolság. Mi ennek az oka?

– A heti egy-két középiskolai kémiaórán a tanároknak többnyire a saját meggyőződésük ellenére kell a központilag előírt tananyagot leadniuk, ami mind tárgyi tudás tekintetében, mind módszerében elavult. A magyar kémiaoktatás nagyon száraz, akadémikus, kis tudósokat akar nevelni ahelyett, hogy a sajátos gondolkodásmódot, problémákat próbálná bemutatni.

– Nem is túl vonzó manapság a kémiatanári állás.

– Ez egyértelműen a tanári szakma általános társadalmi megbecsültségének hiányára vezethető vissza.

– Az oktatási rendszeren kívül azért még van lehetőség az érdeklődést felkelteni, milyen fórumai vannak az ismeretterjesztésnek?

– Bár az évente megrendezett Kutatók Éjszakáján a látványos („robbantgatós”) programjaink nagyon népszerűek, elég rosszul állunk. A kémikusok többsége azt gondolja, hogy társadalmilag hasznos, amit csinál, fölösleges ismeretterjesztéssel, tudománynépszerűsítéssel foglalkoznia, hiszen az a tudományos pályafutás szempontjából elfecsérelt idő. Szemben például a fizikusokkal vagy a csillagászokkal, akik felismerték: a létük függ attól, hogy bizonyítsák, igenis hasznos dolgokkal foglalkoznak.

– Az óráin van lehetősége Shakespeare-ről, vízilóizzadságról vagy olyan furcsaságokról beszélnie, mint például az IgNobel-díjazott, zöld szakállú svédeket érintő kutatás?

– Nagyon igyekszem, hogy így legyen, és erre láthatóan fogékonyak a gyógyszerész-, vegyész-, vegyészmérnök-, biomérnök- és kémiatanár-hallgatók. Legutóbb például az 1860-ban rendezett első kémiai konferenciáról beszéltem nekik, ahol olyan, később ismertté vált kémikusok találkoztak egymással, mint Mengyelejev, Bunsen, vagy az elsősorban zeneszerzőként jegyzett Borogyin.


+1 kérdés
– A tanszékük az elsők között tiltakozott Putyin orosz elnök egyetemi díszpolgári kitüntetése ellen. Az egyetemi autonómia felfüggesztésén túl milyen következményei lehetnek ennek a rektori lépésnek?
– A személyes tudományos hitelünket rombolja a világban ez a politikai állásfoglalás, ennek akartunk hangot adni, abban nem is reménykedtünk, hogy visszavonják a kinevezést. Ami azonban a legfurcsább, hogy Vajda Mihály filozófuson kívül, velünk együtt csupán négy tanszék tartotta fontosnak, hogy szót emeljen.


Tudta?!
- A savak többsége egyáltalán nem folyékony, bár a kénsav, salétromsav, sósav miatt hajlamosak vagyunk ezt hinni. Ám elég megnézni a boltokban a sütési kellékeket (citromsav, borkősav), a gyógyszertárban a C-vitamin hatóanyagát (aszkorbinsav), mind szilárd halmazállapotú, porállagú. De savak lehetnek gázok is – a kémiában a vizes oldatokat nevezik így. A sav szavunk eredeti jelentése: savanyú anyag, a nyelvújítás korábban éppen ezért a savanyú szóból rövidült.
- A kokain nem kábítószer – legalábbis orvosi értelemben nem az, szemben a morfinnal, a heroinnal, a marihuánával, amik valóban kábító hatással bírnak. A kokain ellenben élénkítőszer, felpörgeti az embert. Dél-Amerikában a kokalevél-rágcsálás teljesen mindennapos dolog, a kultúra része.
- Hogy Popeye, a tengerész a magas vastartalma miatt fogyasztana oly sok spenótot?
Merő humbug! Egyfelől a spenótnak nem kifejezetten magas a vastartalma (ha erre vágyunk, együnk inkább curryt), másfelől az emberi szervezet, ha be is táraz a zöld növényből, a spenótban lévő oxálsav miatt nem nagyon tudja azt hasznosítani. Harmadrészt, Popeye már a spenót vastartalmának felfuttatása előtt is öntötte magába az erejét megsokszorozó csodaszert, de főleg annak A-vitamin-tartalmát szem előtt tartva.