Ez az oldal sütiket használ
A www.typotex.hu webáruházának felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!
0 db
0 Ft
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Megjelenés: 2017
Oldalszám: 220 oldal
Formátum: A/5
ISBN: 978-963-2799-33-9
Témakör: Nyelvtudomány, Pszichológia
Sorozat: Test és lélek

Eredeti ár: 2900 Ft
Webshop ár: 1450 Ft

KOSÁRBA
Babák a hangok világában

Babák a hangok világában

IPM
2017-6-8

Az iskolai nyelv- és nyelvtanórákon sok mindent tanítanak a magyar és idegen nyelvekről, több-kevesebb, de leginkább vajmi kevés eredménnyel. Vagyunk egypáran, akik 8–12 évi orosznyelv-tanulás után is csak annyit tudunk oroszul, hogy „Táváris ucsítyelnyica,ja dakladiváju vam…” No meg persze a lenini örök bölcsességet:„Ucsítyszja, ucsítyszja, ucsítyszja!”. Közhely, hogy a magyar nehezen és kevéssé tanul idegen nyelvet, és ebben sajátos anyanyelve,nyelvi izolációja is szerepet játszhat. Mégis furcsa ez a dolog, hiszen legalább egy nyelvet mindenki megtanul anélkül, hogy bármiféle iskolában, akármilyen módszertannal oktatták volna: az anyanyelvét. A nyelvtanulás képessége velünk születik, és bizonyított tény, hogy a beszélt nyelv akkor is kialakul, ha semmilyen szociális háttere nincs, és senki nincs, akitől el lehetne tanulni.Egyes kutatók úgy vélik, hogy a nyelv logikai szerkezeteit is a gének kódolják, mások – például Noam Chomsky – szerint csak a nyelvhasználatra való képességet. A „természetes nyelvtanulás” egészen más folyamat, mint az iskolai oktatás. A nyelvelsajátítás már magzati korban elkezdődik, aztán jön a gőgicsélés, és csak nagyjából egyéves korban jönnek a kimondott szavak. A beszédértés még később is sokat fejlődik. Az iskolai nyelvoktatás mesterséges helyzetben zajlik akkor, amikor az ember agya már sokkal rugalmatlanabb.Tizenéves kor után már nehezebb feladat egy újabb nyelvelsajátítása, nem is sikerül olyan jól, mint korábban.Fehér Krisztina nyelvész a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója.Szakterülete a szocio- és a pszicholingvisztika,munkáiban a nyelvtudományi eljárásokat a kognitív pszichológia módszereivel ötvözi.Jelenleg főként a nyelvelsajátítás folyamatára koncentrál, és hangtani-nyelvtani kérdéseket vizsgál. Könyvében a gyereknyelvi kutatásoknak azt a szűkebb területét mutatja be, amelyik a csecsemők hang- és hangsorészlelésével foglalkozik. Az olvasó a nyelvelsajátítás első egy évének kalandját ismerheti meg.Megtudhatja, hogy mi zajlik a babák fejében, ami a hangok és hangsorok tanulását illeti. A könyv nem nevelési tanácsadó munka, és nem is nyelvoktatási útmutató. Mindazonáltal praktikus tanácsokat is ad, szól például arról, hogy helyes-e, ha a kismama gügyög agyerekének, vagy vegyes nyelvű házasság esetén mit tegyen nevelkedőbabával. Nyelvtanulási szempontból is érdekes lehet a dolog,de arra mindenképpen rávilágít, hogy az emberi nyelv változatossága sokkal lenyűgözőbb, mint ahogyan azt az iskolai nyelvórákon éreztük.

Sümegi András

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK