Nem lineáris regényt írt Ignacy Karpowicz. A kötet különös, nem mindennapi emberek közötti kap­csolatrendszer kialakulásáról, bonyolult­ságáról, vál­tozásairól szól. Nem tudok szabadulni a gondo­lattól, hogy a szerző a szórakoztatás mellett pro­vo­kálni is akarja az olvasót, mind figuráival, mind az egész könyvön átvonuló, néha nehezen azono­sítható, olykor perverz, máskor idegesítő humorral. Stiláris elemei változatosak, és úgy gondolom, a Szálkákról alkotott véleményemet legjobban az író saját szövege hite­lesítheti, ezért a szokásosnál több idézetet szolgálok fel az olvasónak, amiért előre is elnézést kérek.

Minden fejezet (39 van) elején egy idézetet találunk, de ezek semmiféle összefüggésben nincsenek a vonatkozó fejezet tartalmával. Az idézetek szerzőit megnevezi az író, és örültem, hogy három-négy általam is ismert nevet találtam (pl. Umberto Eco, Virginia Woolf, J. K. Rowling) – a többi idézet szerzője ismeretlen számomra.

A szerző gyakran használ ismeretlen idegen kifejezéseket, amelyek magyarázatát lábjegyzetben sem találjuk, és még a szöveg kontextusából sem következtethetünk jelentésükre (pl. mizogünia, transzgresszió, diakrón, poliamória, diszvokabulária, neokatekumen).

Véletlenszerűen elolvashatjuk egy-egy kifejezésnek vagy jelenségnek a szerző által adott definícióját. Ezek a definíciók rendkívül szórakoztatók és egyben totálisan értelmetlenek. Szemelgessünk:

Túlélés: az élő anyag legnépszerűbb játéka, ami figyelemre méltó, hogy ezt a játékot mindig elvesztik, ennek ellenére mindenki játssza, kicsit olyan, mint az alkoholizmus,… az utóbbi néhány évtizedben a következő játékosok vonzzák a legnagyobb közönséget: (1) a római katolikus egyház, (2) a kétdimenziós mozi, valamint (3) a dodó madár.

Közszereplés …ha a szereplés vidámabb dolgokkal kapcsolatos, például a nyugdíjrendszer csődje, újabb terrormerénylet vagy Eliot költészete, igyekezz vízszintes helyzetben tartani.

Kosztüm: …bizonytalan jelentésű, az ENSZ határozatot hozott a kosztüm társadalomból és nyelvből való kivonásáról, 2030-tól kosztümöket csak szexshopokban fognak árulni a patriarchális fétisek osztályán, a 20. századi és 21. század eleji fotókról pedig a történelemkönyvek kivételével kiretusálják őket.

A definíciók ismertetéséről (pedig volna belőlük még bőven) inkább térjünk rá a monológokra (az előadókat alább majd bemutatom):

„Az ajtó előtt állva jutott eszébe a képtelen gondolat: Azért nem ebédel velem senki a menzán, mert itt állok ez előtt az ajtó előtt, mert akkor is itt álltam, amikor nem tudtam, hogy itt állok.” (Franek)

„Az álmatlanság tartósan károsítja úgy a bőrt, mint a pszichikumot, a rosszindulat azonban minden bizonnyal korábbi, mint az álmatlanság, valahogy úgy, ahogy a szó megelőzi a dinoszauruszt (a kreacionisták szerint).” (Ninel)

Ideje röviden bemutatni a főbb szereplőket és viszonylataikat.

Maja – a biológia doktora, pillanatnyilag állástalan. Van egy szekrényben lakó Sławoj névre hallgató vadászgörénye, akivel beszélgetni szokott. Szymon – Maja férje, az afrikai törzsi nyelvek szakértője, egyetemi tanár. Ninel – filozófus, tévés személyiség, elkötelezett feminista. Franek – Ninel fia, biológus, Maja szeretője. Juli – német nyelvészprofesszor, Szymon szeretője. Norbert – pénzügyi szakember, biszexuális, Ninel szeretője. Norbert másik szeretője a legbizarrabb figura, a vietnami származású Kuan – otthon szerető férj, példás családapa és üzletember – barátai Maks néven ismerik, a melegklubokban pedig Kim Lee néven transzvesztita énekesnőként arat sikereket. Andrzej – fentiek baráti körébe tartozik, szerkesztő, lektor, homoszexuális. Szerelme Krzys – író, ismeretlen okokból öngyilkos lesz.

Tulajdonképpen ezekről a furcsa értelmiségi figurákról és kapcsolataikról szól a történet, amely a 21. század Lengyelországában kavarog. A könyv szórakoztató, csak az olvasó nehezen ismeri ki magát a szereplőkön, akik állhatatosan vájkálnak önmaguk és barátaik, szerelmeik magatartásában, világlátásában, lelki státuszában. Kétség kívül lehetséges a könyvnek olyan olvasata, hogy ha – mint a halhúst – lehántjuk a szereplőkről az egyedit, furcsát, különlegeset, meg is találjuk a mindannyiunkat vezérlő alapvető érzelmeket, a szerelmet, gyűlöletet, irigységet, félelmet, szeretetet, bosszúvágyat, hűséget, csalást – vagyis a szálkákat.

A fentebb idézett szövegrészekből is megítélhetjük, hogy a fordító, Körner Gábor fantasztikus munkát végzett. Hűségesen és szórakoztatóan tolmácsolja minden szereplő egyedi stílusát, az egymáshoz nem illeszkedő mondatokat, az értelmetlen definíciókat. Ha lenne kalapom, megemelném előtte.