0 db
0 Ft
EN / HU
Felhasználó neve / E-mail cím

Jelszó

Elfelejtett jelszó
 
 
 
Fordította: Piróth Attila
Megjelenés: 1998
Oldalszám: 366 oldal
Formátum: B/5, fűzve
ISBN: 978-963-9326-13-2
Témakör: Népszerűsítő fizika

Ára: 3400 Ft (Elfogyott)

A Nap gyermekei
Eredetünk története

A Nap gyermekei – Eredetünk története

Természet Világa — 2002. július
Különös örömmel forgattuk A. Brahic csillagász 1999-es francia könyvének magyar kiadását. Eközben jócskán volt alkalom arra, hogy rácsodálkozzunk, mennyi új ismeret fért el ebben a kb. 250 oldalas kötetben, mondjuk a Marik Miklós szerkesztette Csillagászat 1989-ben megjelent összefoglaló tankönyvéhez képest is, noha Brahic művétől eszünk ágában nincs a Marik-féle kötet részleteit és tankönyvjellegét követelni. Csak hangsúlyozni kívánjuk, hogy az első kiadások között eltelt tíz év is milyen óriási méretű új adathalmazt, mennyire színesebb, ha nem is igazán meglepőbb világot kínál, hogy a tényleges újdonságokról szóló elbeszéléseket Brahic könyvétől ne is vitassuk el.
A Nap gyermekei talán becsalogató cím is lehetne, az alcím — Eredetünk története — valószínűleg a szerző első benyomásainak, célkitűzéseinek emléke, nem csak a második rész főcíme. Mert hogyan is lehetne egy modern csillagászati (ismeretterjesztő) könyvet megírni, ha nem foglalnánk össze az eredetmítoszok, az ókor, a középkor és az újkor hiedelmeit és időtálló meglátásait. Ezek nélkül nem lehetne a csillagvilág mindennapos látványain elmerengeni sem, nemhogy olyan merész gondolatokat megfogalmazni, hogy a Föld tulajdonképpen a Nap körül keringő nagyobbacska gömb, Arisztarhosz meglátása szerint. A „primitív népek” erőfeszítései, hogy a természetben egyfajta naptári figyelmeztető mechanizmust ismerjenek fel, az emberi kultúra, de talán az emberi lét egyik legfontosabb kellékét képezik. Ebből kiindulni nem csodálatos, s ahogyan szerző teszi, egyenesen élvezetes: nemcsak frappáns összefoglalásaival érinti az ismert dolgokat, hanem újonnan feltárt néprajzi anyagokkal mutatja be a csillagászat elemi, első lépéseit. A könyv valójában csak ezután kezdődik: az első rész Az égbolt régészei cím alatt bemutatja a Föld bolygószomszédait, külön fejezetben mondja el a csillagászati kormeghatározás eredményeit és problémáit. Csakhamar áttér „a ködök anyagára”, a leíró részt hamar átlényegíti a csillagászati objektumok atomi összetételének izgalmas áttekintésévé. Ezután kerül sorra a „lassú keringő egy lapos világban” című leírás, mely ennek az anyageloszlásnak a jellegzetes tulajdonságait tekinti át. Persze, szóba kerülnek a csillagok „szülőszobái”, a keletkezés (és elmúlás) kínálkozó nyomai is. A második rész eredetünk történetével foglalkozik. Ez a mintegy 160 oldalas áttekintés az „ismert” világegyetem történetiségéről árulkodó úttörő gondolkodókkal kezdi, bizonyára csak azért, hogy a keletkezés gondolatát végigvigye. Különösen élvezetes a keletkezés és elmúlás kalauzolása, melyben a galaxistól a kis holdakig és meteorokig az égbolt sok „tárgya” helyet kap a tudomány legfrissebb hírei alapján. A kötet utolsó nagy fejezetét szerző A történet folytatása cím alá rendezte. Itt kerül sor a Föld fejlődésének és az élet kialakulásának áttekintésére. Szó esik arról, hogy mennyire vagyunk egyedül — bolygólakó élőlények — az univerzumban, és hol kereshetünk társélőlényeket, hogyan kommunikálhatunk testvércivilizációkkal. E fejezet zárórésze egyszerű latolgatás arról, hogy Mit hoz a jövő? Mármint (csillagászati időtartamok során) mi lesz a Földdel, a Nappal — még esetleg egy szupernóva-robbanás során is —, a Tejútrendszerrel, az univerzummal.
Abonyi Iván

Kapcsolódó recenziók

AJÁNLOTT KÖNYVEK